Összefoglaló. Bevezetés: A Nemzeti Szívinfarktus
Regiszterben 111 788 beteg 122 351 infarktusos eseményéhez kapcsolódó 145 292
kezelés adatai szerepelnek. Módszer: A rögzített adatokat az
üzemeltetők folyamatosan kontrollálják, bemutatják azokat a minőségbiztosítási
módszereket, amelyekkel az adatbázis teljességét és megfelelőségét biztosítják.
Az online informatikai rendszerben az adatbevitel során 119 automatikus
ellenőrzési algoritmust működtetnek. Az automatikus ellenőrzési algoritmussal
nem kezelhető adatok ellenőrzését 5 részállású, egészségügyi képzettségű
kontroller és 2 főállású munkatárs végzi. A regiszter működése során
folyamatosan fejlesztették az ellenőrzés módszereit, ennek során 2018-tól a
kontrollerek által ellenőrzött adatlapok utóellenőrzésére is sor kerül. Az
utóellenőrzés során a már ellenőrzött adatlapok 2,4%-ában további javításra volt
szükség. Eredmények: Az utóellenőrzés eredménye, hogy a
kontrolleri munkát hatékonyabbá sikerült tenni, mivel egyre kevesebb az
utóellenőrzés során hibásnak talált adatlapok száma. Megvizsgálták, hogy az
adatlap kérdéseire milyen arányban kaptak értékelhető választ. Az értékelhető
válaszok aránya a legtöbb esetben meghaladta a 90%-ot, azonban a panaszok
kezdetének ideje az adatlapok 39%-ában volt megadva, míg a dohányzási
szokásokkal kapcsolatos válasz az esetek 59%-ában volt megfelelő.
Megbeszélés: A szerzők rámutatnak arra, hogy a Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter
adatbázisának folyamatos egyeztetése hozzájárul a regisztráció teljességének
biztosításához, lehetővé teszi a betegek állapotának hosszú távú követését.
Miután a program kötelező jellegűvé vált 2014. 01. 01-jén, az első évben a
szívinfarktus-diagnózissal finanszírozott betegek kétharmada (67%) szerepelt a
regiszter adatbázisában; ez az arány a 2017–2019-es években meghaladta a 90%-ot
(91,7–93,6–91,3%). Következtetés: Vizsgálatukból a szerzők azt
a következtetést vonják le, hogy a betegségregiszter működése során szükséges az
adatok teljességének és megfelelőségének folyamatos ellenőrzése. A regiszter
adatbázisának 90% feletti teljessége az ellátórendszer minőségi paramétereinek
folyamatos követését teszi lehetővé. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.
Summary.
Introduction: The Hungarian Myocardial Infarction Registry
contains data on 145 592 treatments related to the 111 788 patients and the
122 351 myocardial infarctions. Method: The recorded
information is continuously monitored, and the quality assurance methods used to
ensure the completeness and adequacy of the database are presented. In the
online IT system, 119 automatic verification algorithms are operated during data
entry. Data that cannot be handled by the automated verification algorithm is
checked by five part-time health-qualified controllers and two full-time
employees. During the operation of the register, the control methods were
continuously developed, during which the data sheets checked by the controllers
will be post-checked from 2018 onwards. During the post-checked process, 2.4% of
the datasheets required further correction. Results: The number
of data sheets found to be incorrect during the post-audit was decreasing. The
authors examined the proportion of evaluable answers to the questionnaire. The
rate of evaluable responses was over 90% in most cases; however, the time of the
onset of symptoms was given in 39% of the datasheets, while the answer to
smoking habits was adequate in 59% of cases. Discussion: The
authors point out that the continuous consultation of the database of the
National Health Fund Management Centre and the Hungarian Myocardial Infarction
Registry contributes to ensuring the completeness of registration, enabling
long-term monitoring of the condition of patients. In the first year of the
mandatory period of the program, two-thirds (67%) of patients treated with a
diagnosis of myocardial infarction were included in the registry database, and
this proportion exceeded 90% in the years 2017–2019 (91.7–93.6–91.3%).
Conclusion: The study of the authors concludes that the
completeness and adequacy of the data need to be constantly monitored during the
operation of the patient registry. The integrity of the register database above
90% enables the continuous monitoring of the quality parameters of the system.
Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.
