We tested the suitability of Salix viminalis for phytoextraction with the analysis of selected elements in soil, root, and leaf, and by visual tree condition assessment in an area with varying levels of contamination. Bioconcentration factor (BCF) and translocation factor (TF) were used to assess the phytoextraction potential of willows. The middle part of the study area was strongly contaminated, while the northern and southern parts were moderately contaminated. We found increasing element concentrations toward deeper layers. Mean concentrations of elements in roots were similar among the three parts, while in leaves the highest concentrations were found in the strongly contaminated part of the study area. Tree condition scores were the lowest in the strongly contaminated part of the study area, which was caused by Al, Ca, K, Mg, Ni, Sr, and Zn concentration. These elements induced leaf disease and leaf feeders. The highest BCF values were found for Cu, Fe, Mn, and Zn in root, and for Cd and Zn in leaves, indicating that S. viminalis had high accumulation potential of these elements. Furthermore, TF values were high for Cd, Mn, Sr, and Zn. Our results also demonstrated that soil element composition has major influence on the condition of S. viminalis individuals. Furthermore, visual condition assessment was found to be a useful tool to assess the phytoextraction potential of trees.

Remediation with plants is a technology used to decrease soil or water contamination. In this study we assessed the remediation potential of two weed species (Chenopodium album and Tripleurospermum inodorum) in a moderately metal-contaminated area. Metal concentrations were studied in roots, stems and leaves, in order to assess correlations in metal concentrations between those in soil and plants. Furthermore, we calculated bioaccumulation factor (BAF), bioconcentration factor (BCF) and translocation factor (TF) values to study the accumulation of metals from soil to plants and translocation within plants. We found correlation in metal concentrations between soil and plants. The metal accumulation potential was low in both species, indicating low BAF and BCF values. In contrast, high TF values were found for Mn, Ni, Sr, Zn, Ba, Fe, Cu and Pb in C. album, and for Fe, Mn, Ni, Zn and Sr in T. inodorum. Our results demonstrated that the potential of C. album and T. inodorum might be limited in phytoextraction processes; however, when accumulated, metals are successfully transported to aboveground plant organs. Thus, to achieve the efficient remediation of metal-contaminated soils, removal of the aboveground plant organs is recommended, by which soil disturbance can also be avoided. A peer-reviewed open-access journalDávid Tőzsér et al. / Nature Conservation 36: 47-69 (2019) 48

A szennyvíziszap kezelésének egyik gazdaságos módja az anaerob lebontás, melyet széles körbe alkalmaznak szennyvíziszapok stabilizálására és nagy szerves anyag tartalmú szennyvizek tisztítására is [1]. Minden jól működő anaerob fermentor megegyezik abban, hogy benne a szerves anyag átalakul metán tartalmú biogázzá, amely fedezi többek között a szennyvíztisztító telep hő- és villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét. A biogáz mennyiségének növelése kiemelt feladat, melyet az anaerob lebontás folyamatainak alapos megismerésével érhetünk el [2]. Jelen tanulmány célja a Debreceni Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító Üzemében az anaerob szennyvíziszap kezelésének optimalizálása. Kutatómunkánkban kiemelten vizsgáltuk a rothasztó tornyokban lejátszódó folyamatokat, s azok hatását a biogáz kihozatalra, minőségre.

A VízTEC Zrt. és a Debreceni Vízmű Zrt. vezetősége kölcsönösen kifejezte azon szándékát, hogy a debreceni szennyvíztisztító telep intenzifikálásának vizsgálatára vonatkozóan kijelöljön egy kutatási időszakot. Ezen időszak alatt a VízTEC Zrt. új fejlesztésű terméke, a VIRON Plus 40 koagulálószer kerül kipróbálásra. A kutatás célja a VIRON Plus 40-el történő intenzifikálás lehetőségeinek vizsgálata a debreceni szennyvíztisztító telepen. Az új generációs koagulálószerek feladatai a szervetlen foszfor kicsapatásán túlmutatnak, illetve egyre bővülnek. A modern szennyvíztelep már nemcsak megtisztítja a vizet, hanem energiát és hasznosítható iszapterméket állít elő. A megfelelő energiamérleg, költséghatékonyság és a szén-dioxid kibocsátás minimalizálása fokozódó hangsúlyt kap az üzemeltetésben.

A Debreceni Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító Üzemében napi szinten küzdenek meg az ott dolgozó szakemberek a magyarországi telepeken jellemző tipikus problémákkal. A megfelelő denitrifikációhoz sok esetben szükség van biológiailag bontható szerves anyagra, melyhez kapcsolódóan 2017. január 1-től december 31-ig 183,1 t szerves anyag adagolása történt meg az üzemi folyamatok támogatására. Fontos volt, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki a telep szakembereivel, amely biztosítja a hatékony biológiai szennyvíztisztítást a technológiában, anélkül, hogy pót szénforrás adagolásra lenne szükség. Számításokkal is alátámasztottuk, hogy technológiai módosítással a denitrifikáció megfelelő hatásfoka stabilan biztosítható lehetne a beérkező szennyvíz ingadozó C/N arányaitól függetlenül, mely által nem lenne szükséges évente közel 200 t-nyi szerves anyag adagolása, azaz így is megvalósítható lenne a szennyvíz megfelelő mértékű biológiai tisztítása.