A fejlettség területi különbségeinek változása Magyarországon, 1910-2011 Transformation of regional development disparities in Hungary, 1910-2011 GYŐRI RÓBERT, MIKLE GYÖRGY GYŐRI Róbert: tanszékvezető egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz-és Földtudományi Intézet, Társadalom-és Gazdaságföldrajzi Tanszék; 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c.; gyorirobert@caesar.elte.hu MIKLE György: doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz-és Földtudományi Intézet, Társadalom-és Gazdaságföldrajzi Tanszék; 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c.; miklegyo@gmail.com KULCSSZAVAK: Magyarország; területi fejlettségi különbségek; történeti földrajz ABSZTRAKT: A kvantitatív módszerekre épülő kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy Magyarország fejlettségi térszerkezetének 1910 és 2011 közötti átalakulását feltárjuk. Annak érdekében, hogy a hosszú és középtávú változások egyaránt mérhetők legyenek, négy időkeresztmetszetet választottunk ki (1910, 1970, 2001, 2011). Az összehasonlítást az teszi lehetővé, hogy a települési szinten gyűjtött mutatókat mind a négy időpontra a mai járáshatárok között aggregáltuk. A vizsgálat a fejlettségi különbségek stabilitására mutatott rá: az Osztrák-Magyar Monarchia korának, a szocializmus időszakának és a rendszerváltás utáni évtizedeknek a fejlettségi térképei nagyban hasonlítanak egymásra. Az ország nyugat-kelet tagozódása, a centrum-periféria jellegzetességek, a fejlett és fejletlen térségek markáns elkülönülése tartós jegyei a magyar fejlettségi términtázatnak. A fejlettségi térszerkezetre alapvetően jellemző stabilitást a felfelé és lefelé mozgó járások szűkebb csoportja töri csak meg. Száz év alatt jelentősen javították helyzetüket az idegenforgalomba, a fürdőturizmusba bekapcsolódó térségek, a fővárosi agglomeráció külső övezetében elhelyezkedő járások, a Délnyugat-Dunántúl járásai és egy-két ma is sikeres szocialista iparváros járása. Ugyanakkor a Tiszántúl középső része és Észak-Magyarország sok járása a múlt századelőhöz képest a hanyatlás jegyeit mutatja.Róbert GYŐRI: associate professor, head

A magyarországi városállomány és -hálózat alakulásának, átformálódásának feltételei, mozgatórugói, irányai az elmúlt fél évszázadban is több alkalommal gyöke-resen megváltoztak. Ezen autochton eredet ű folyamatok vehetnek ismét új irányt az EU-csatlakozás előkészületei, illetve megvalósulása nyomán.

BELUSZKY PÁL -GYŐRI RÓBERT Kulcsszavak: történeti földrajz városfogalom településhierarchia városhálózatA tanulmány több id őkeresztmetszetre -1910, 1965, 1995, 2000 -készített Városfogalom, városkutatásA napjainkban leginkább elfogadott -földrajzi, településtudományi -álláspont szerint a város a településállományon belül kialakult földrajzi munkamegosztás terméke; e munkamegosztásban a központi szerepkört betölt ő település, amelyben a városi alapfunkciók megfelel ő mennyisége és sokfélesége tömörült; olyan település tehát, ahol a lakosság nem mindennapi igényeit kielégít ő tevékenységek, intézmé-nyek koncentrálódnak. Településhálózati szerepénél, "hivatásánál" fogva tehát a város a csere, az érintkezés, a "találkozás" kitüntetett színtere a területi munkamegosztás által strukturált világban; természetesen nemcsak az áruk cseréjének, hanem a tudás, az információ, a "kultúrák", az eszmék cseréjének is. A központi szerepkör-re támaszkodva a város jelent ős térszervez ő erővel rendelkezik, s gyakorta döntési, hatalmi központ.' A fentiekb ől következik, hogy nem minden, a környez ő "vidékhez" fűződő településközi kapcsolatokkal rendelkez ő település számít városnak: elaprózott telepü-lésszerkezet ű, aprófalvas területeken az alapfokú intézmények több környez ő települést láthatnak el szolgáltatásaikkal (körjegyz ő, "körzeti" általános iskola, több faluban működő orvos, állatorvos stb.), de ezzel nem emelik székhelyüket várossá. Magyarország aprófalvas vidékein, pl. Zala, Vas, Baranya megyében néhányszáz Az egyes tevékenységek, intézmények "városképz ő" szerepe koronként változhat-változik, elterjedtségének, gyakoriságának függvényében. A középkorban mindenfajta iskola városi funkciónak számított; a dualizmus korától a 20. század elejéig mindössze két egyetem működött -Budapesten és Kolozsvárott -, vagyis országos szerepkörű intézmények voltak, mára viszont a regionális szint "alá" süllyedtek. Az elmúlt másfél évtized látványos példája az autókereskedelem hierarchikus rangjá-nak inflálódása: az 1980-as években még országos funkciót jelentett, mára viszont kisvárosi funkcióvá szerényült. A város, mint a földrajzi munkamegosztás terméke, városi javakkal látja el vonzáskörzete lakóit is. A vonzásterület, a "piackörzet" tehát a városi szerepkör "velejárója", ám speciális településhálózat esetén, mint p1. a Nagyalföldön markáns vonzáskörzetek, legalábbis a közigazgatási határokon túlterjed ő vonzáskörzetek nem alakultak ki. A települések város volta nem párosul szükségszer űen markáns vonzáskörzetek kialakulásával, jelenlétével, a város fogalma nem köthet ő a vonzáskör-zetek jelenlétéhez, hierarchikus pozíciója, városi szerepkörének súlya vonzáskörze-tének nagyságához. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert egyes vizsgálatok épp a piackörzetek kiterjedésével, nagyságával, ill. a városoknak a "vidék" ellátásában játszott szerepével "mérik" a városok hierarchikus pozícióját. (Így járt el "klasszikus" tanulmányában a geográfus W. Christaller, magyarországi vizsgálatai során Major Jen ő vagy Gál Zoltán, a történészek közül p...

Ma Magyarországon kb. 200 városi funkciójú s közel 300 városi ranggal rendelkező település található. A nagyszámú városi funkció nélküli város léte felveti a kérdést: nem kellene-e a várossá nyilvánítás kritériumait szigorítani (vagyis „lefékezni" a várossá nyilvánítások ütemét), illetve várossá fejleszthető-e a közel száz „faluváros". A szerz ők szerint ez utóbbira sem lehet őség, sem szükség nincs – az ország településeinek városi javakkal való zavartalan ellátása, legfeljebb a „valódi" városok számának minimális növelése szükséges –, a várossá nyilvánítás szigorításának pedig az igazságosság elve mond ellent (mert ekkor a már birtokon belül lévők városi címének jogosságát is meg kellene kérdőjelezni). Vagyis nem indokolt változtatni a várossá nyilvánítási gyakorlaton.

In the wake of World War I, geographers helped advise national delegations at the 1919 Paris Peace Conference whose purpose was to delimit Europe's new boundaries. The paper examines the role played by British geographers, specifically Alan Ogilvie and the British geographical delegation, in the Treaty of Trianon (1920) which greatly reduced Hungary's territorial extent. Attention is paid to contemporary published work on the new Europe, particularly Marion Newbigin's Aftermath: A Geographical Study of the Peace Terms and Ogilvie's Boundary Settlement (1922). Assessment of manuscript diaries and correspondence reveals the complex circumstances faced by geographers engaged in peace work. The work of different practitionersin the Royal Geographical Society (RGS), over how national boundaries should be arrived at (on either ethnic or physiographic grounds)-was hindered by inadequate map provision from British geographical institutions. This led Ogilvie to propose a new geographical body for Britain at a time when the RGS was facing criticism and when the meetings of the British Association for the Advancement of Science, not the RGS, provided the forum for discussion of the new postwar Europe.

Für diese Untersuchung wurden auch Ergebnisse der OTKA-Forschung Nr. T69138 (Ungarisches Grundprogramm für wissenschaftliche Forschung) verwendet.

RÓBERT *<ł5, and FERENC GYURIS 108 nationalen Wirtschaftsplanung. Staatliche Forschungsinstitute, die zur Akademie der Wissenschaften gehörenden Institute und das Zentrale Planungsbüro dienten nun als die wichtigsten "centres of calculation", in denen nach sowjetischem Vorbild "große Wissenschaft" (big science) betrieben wurde. Zahlreiche "alte" Geographen wurden pensioniert oder aus dem akademischen Leben verbannt. Andere wurden an den Rand gedrängt oder gezwungen, mit dem neuen System Kompromisse zu schließen. Sie wurden ersetzt durch politisch vertrauenswürdige "Neulinge", die alle wichtigen Positionen bekamen. Die internationale Orientierung der ungarischen Geographie wurde einem radikalen Wandel unterzogen. Der ehemals starke Einfluss der deutschen und französischen Geographie wurde zurückgedrängt und durch eine stabile Orientierung auf die "befreundeten" Sozialistischen Länder, besonders auf die UdSSR, ersetzt.

No abstract