No abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. július-augusztus (823-851. o.) KoVács oliVér az ipar 4.0 komplexitása -i.Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadal-mi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira. Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltá-rása, amire a II. részben teszünk kísérletet. Bizonyos átváltások, szinergiahatá-sok és nem szándékolt következmények ugyanis arra intenek, hogy az érzékelhető változások mellett változtatásokra is szükség van. Megfogalmazzuk az intelligens gazdasági kormányzás néhány elvi minimumkritériumát, amivel az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakozása fenntarthatóvá tehető.* journal of Economic Literature (jEL) kód: L5, L6, O25, O4, O3. az ipar 4.0 fogalmát egyesek úgy emlegetik, mint gőzerővel digitalizálódó világunk, vagyis napjaink kapitalizmusának új fejezetét. a megközelítés szerint a történelmi szükségszerűség diktálja, hogy újragondoljuk a célzott iparpolitika lehetőségét, mi több, ismét célzott és felelősségteljes szakpolitikai ággá formáljuk ahhoz, hogy hatá-rozottabban előmozdíthassuk a gazdasági növekedést és fejlődést.csakhogy az iparpolitika meglehetősen idejétmúltnak számít. ennek két, empirikusan jól dokumentált közgazdasági oka van. először, a célzott iparpolitika az állam mindenható voltának hamis illúzióját keltheti azáltal, hogy szelektál, és kiemeli azokat az iparágakat (technológiákat s adott esetben konkrét vállalatokat), amelyeket jelenleg és a jövőben is sikeresnek ítél. másodszor, a szelekciós mechanizmuson keresztül -bizonyos lobbicsoportok megerősödnek -az állam foglyul * a tanulmány a VeKoP-15-2016-00001 azonosítószámú, a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű kiemelt projekt részeként működtetett ludovika Kiemelt Kutatóműhely kereté-ben a Nemzeti Közszolgálati egyetem felkérésére készült.Kovács Olivér az iceg european center tudományos munkatársa (web: http://oliverkovacs.com). a kézirat első változata 2017. május 9-én érkezett szerkesztőségünkbe.

This paper adopts a multi-issue/multi-period approach to provide new insights into key determinants of constituents’ formal participation in the due process of the International Accounting Standards Board (IASB). Based on an analysis of 8,825 comment letters submitted during the period 2006–2012, we find imbalances in the representation of constituents. Multiple regressions reveal that among various economic and cultural variables equity market capitalization and the society’s level of individualism are the key drivers of the country-level of constituents’ participation, and each variable has explanatory power over the other. The level of constituents’ participation is positively associated with the number of input opportunities offered by a due process document but unrelated to the complexity of a standard-setting project. The results are robust across various sub-samples and to additional sensitivity tests. Our findings indicate threats to the input legitimacy of the IASB and suggest avenues to stimulate constituents’ participation.

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. szeptember (970-987. o.) KoVács oliVér az ipar 4.0 komplexitása -ii.Kétrészes tanulmányunk célja, hogy a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket meghaladva, komplex közgazdaság-tudományi megközelítést vázoljunk. Az I. rész áttekintette az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, körvonalazta az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutatott a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira, s végül azzal a következtetéssel zárt, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitását mélyebben elemeznünk. Tanulmányunk II. részében erre vállalkozunk. Feltárjuk a legfontosabbnak gondolt átváltásokat, szi ner gikus kapcsolatokat és nem szándékolt következményeket, amelyek egyér-telművé teszik, hogy az érzékelhető változások mellett változtatásokra is szük-ség van. Ezért fogalmazzuk meg az úgynevezett intelligens gazdasági kormány-zás néhány minimumkritériumát, amelyekkel az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakoztatása fenntarthatóvá tehető. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: L5, L6, O25, O4, O3.a világgazdaság a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság óta meglehetősen "stresszes" állapotban van. egyre többen adnak hangot annak a várakozásnak, hogy az egyik legnagyobb kihívásra -a fejlett világ gyengélkedő növekedési teljesítmé-nyére -a negyedik ipari forradalommal (ipar 4.0) és a digitális gazdaság kiépítésé-vel lehet hathatós választ adni. csakhogy a kihívások is meglehetősen összetettek, az ipar 4.0 és a digitális gazdaság pedig egy komplex gazdasági-társadalmi rendszer szerves részévé válik. ebből az is következik, hogy várt hatását szélesebb megközelítéssel kell felmérnünk.Kétrészes tanulmányunk célja, hogy meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket, és komplex közgazdaság-tudományi megközelítést * a tanulmány a Köfop-2.1.2-VeKop-15-2016-00001 azonosítószámú, a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű kiemelt projekt részeként működtetett ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében a Nemzeti Közszolgálati egyetem felkérésére készült.Kovács Olivér az iceg european center tudományos munkatársa (e-mail: okovacs@icegec.hu, http://oliverkovacs.com). a kézirat első változata 2017. augusztus 2-án érkezett szerkesztőségünkbe.

With the dawn of Industry 4.0, its productivity-boosting impact appears to be comfortably ensconced both in the media and in the scientific community. Still, our paper is to portend a rather dismal prognosis by outlining three big Inertia Forces (IFs) hindering the power of Industry 4.0 in reviving productivity growth in a more spectacular way. After applying a complexity view to the development of Industry 4.0 in deciphering the major IFs, the paper briefly exemplifies them by building on the case of Hungary, and it then draws some lessons for theorists and economic policy practitioners in the interest of a value-congruent development of Industry 4.0.

This paper offers some ammunition to better understand Hungary’s position in the IMD World Talent Report 2015 (IMD WTR 2015). First, it gives a brief overview of the methodology of the IMD WTR by highlighting its main features. Second, it presents the 2015 ranking and puts the focus on Hungary’s withering talent competitiveness. The paper conveys the message that an overarching and consistent reform package is a must in the education system to foster talent utilisation. However, such a package is likely to be insufficient unless economic policy addresses the relevant shortcomings of the Hungarian innovation ecosystem.

This paper addresses the hottest potato of economics today, namely why the profession seems to have been lulled into a sense of false security in spite of flourishing economic models as well as subfield-knowledge in various disciplines? The embarrassing question of the Queen of England ‘why did nobody see the crisis of 2008 coming’ emblematically signalled the failure of the collective imagination of the entire profession to understand the system and its emerging patterns. The present paper can be seen therefore as a clarion call for grounding a shift towards an economics barded with the lessons learnt in complexity science in shaping modern governance.

This contribution addresses the puzzle of whether the anti-inclusive character of Industry 4.0 development can be tailored toward a socially more responsible path (smart automation). In doing so, the paper first underlines the crucial importance of a governance being capable of fostering inclusive growth by deciphering the nexus between flaring populism and non-inclusive growth. It then turns to the case of Japanese digitalization and Industry 4.0 development to show that adding a social innovation-dimension (smart automation) to Industry 4.0 is not impossible in supporting inclusive growth in Europe.