Az ipar 4.0 komplexitása – I.

Abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. július-augusztus (823-851. o.) KoVács oliVér az ipar 4.0 komplexitása -i.Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadal-mi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira. Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltá-rása, amire a II. részben teszünk kísérletet. Bizonyos átváltások, szinergiahatá-sok és nem szándékolt következmények ugyanis arra intenek, hogy az érzékelhető változások mellett változtatásokra is szükség van. Megfogalmazzuk az intelligens gazdasági kormányzás néhány elvi minimumkritériumát, amivel az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakozása fenntarthatóvá tehető.* journal of Economic Literature (jEL) kód: L5, L6, O25, O4, O3. az ipar 4.0 fogalmát egyesek úgy emlegetik, mint gőzerővel digitalizálódó világunk, vagyis napjaink kapitalizmusának új fejezetét. a megközelítés szerint a történelmi szükségszerűség diktálja, hogy újragondoljuk a célzott iparpolitika lehetőségét, mi több, ismét célzott és felelősségteljes szakpolitikai ággá formáljuk ahhoz, hogy hatá-rozottabban előmozdíthassuk a gazdasági növekedést és fejlődést.csakhogy az iparpolitika meglehetősen idejétmúltnak számít. ennek két, empirikusan jól dokumentált közgazdasági oka van. először, a célzott iparpolitika az állam mindenható voltának hamis illúzióját keltheti azáltal, hogy szelektál, és kiemeli azokat az iparágakat (technológiákat s adott esetben konkrét vállalatokat), amelyeket jelenleg és a jövőben is sikeresnek ítél. másodszor, a szelekciós mechanizmuson keresztül -bizonyos lobbicsoportok megerősödnek -az állam foglyul * a tanulmány a VeKoP-15-2016-00001 azonosítószámú, a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű kiemelt projekt részeként működtetett ludovika Kiemelt Kutatóműhely kereté-ben a Nemzeti Közszolgálati egyetem felkérésére készült.Kovács Olivér az iceg european center tudományos munkatársa (web: http://oliverkovacs.com). a kézirat első változata 2017. május 9-én érkezett szerkesztőségünkbe.

Az ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései – vállalati interjúk alapján

“…Habár Hermann értelmezésében már található utalás a szervezeti változásokra (értéklánc), még ez a megközelítés sem közvetíti azt, ami a legfontosabb, hogy teljesen újra kell tervezni a vállalati stratégiát és üzletmenetet. Kovács (2017) szerint az Ipar 4.0 tulajdonképpen az információs és kommunikációs technológiának a korábbiaknál szélesebb felhasználása, mert nemcsak az üzleti, hanem a kormányzati és civil szférában egyaránt alkalmazható. A szerzők már előre vetítik azt is, hogy a digitális technológia révén összeköttetésbe kerülő szervezetek nemcsak üzleti partnerek lehetnek.…”

“…A GIF eredményei szerint a cégek 14 százaléka attól is tart, hogy elveszti a kontrollt a vállalat intellektuális vagyona felett. A vállalat vagyonát tekintve az immateriális javak (tudás, szellemi tulajdon, szabadalmi jogok) felértékelődésére lehet számítani, mindamellett, hogy a beruházási érték és a befektetett tárgyi eszközök volumene is folyamatosan nőni fog (Kovács, 2017;Heynitz et al, 2016). A vállalati tudásmenedzsmentnek nagyon fontos szerep jut majd, hiszen a szervezetben megtalálható tudás, képességek nyilvántartása, azok folyamatos aktualizálása versenyelőny forrása lehet (Horváth -Szabó, 2017).…”

Digitalization and Regional Competitiveness: A Brief Summary

“…People are able to connect with people and smart devices, and vica versa. We also experience a change in mapping consumer behavior as behavioral economics gain significance and also there is a change in how we handle and analyze enormous amounts of data in the world of Big Data (Zuti 2018a, Hollingworth -Barker 2017, Kovács 2017a, Kovács 2017b, Yoon 2017, Magruk 2016, Manyika et al 2016, Özköse et al 2015, Brynjolfsson-McAfee 2012.…”

A márkaközösségek pszichológiai érzetének vizsgálata zenei fesztiválok esetén PLS útelemzés segítségével

“…A parciális kifejezés értelmében a modellt részhalmazokra (partíciókra) bontjuk, és azokat a legkisebb négyzetek módszerével becsüljük, miközben a többi részhalmaz kötött értékkel szerepel (Kovács 1986, Füstös et al 2004.…”

“…A PLS-regresszió alkalmazásakor a látensváltozó-szkórok és -paraméterek kiszámítása egy iteratív folyamat során történik (Kovács 1986, Füstös et al 2004 Mindez addig ismétlődik iteratív módon, amíg a külső modell súlyai esetén a két iteráció közötti változások összege kisebb nem lesz, mint 10 -5 ; az iterációk megengedhető maximális számaként 300 ajánlott (Hair et al 2012). A folyamat befejezésével adódnak a külső és belső modell végső útegyütthatói.…”