This research was aimed at examining just-world beliefs, system justification, authoritarianism, and cognitive style in a nationally representative sample (N = 1000) in Hungary, and at relating these phenomena to various demographic and political variables to find out whether the findings in Hungary would differ from its Western counterparts. According to system justification theory, there is a psychological motive to defend and justify the status quo. This theory has been tested several times in North American and Western European samples. The core finding of our study was that Hungarian people, unlike people in Western democracies, did not justify the existing establishment. There was strong pessimism with regard to the idea that the system serves the interests of the people. Members of disadvantaged groups (people with low economic income and/or far right political preference) strongly rejected the system. System justification beliefs were moderately related to just world beliefs, and there was a significant relationship between some aspects of need for closure (need for order, discomfort with ambiguity, and closed-mindedness) and authoritarian beliefs. Need for cognition was only related to one aspect of need for closure: closed-mindedness. The voters of right-wing parties did not display higher levels of authoritarianism than the voters of the left social-democrat party. The role of demographic and political variables, limitations, and possible developments of this research are discussed.

No abstract

Three studies examined how members of a national group react to in-group wrongdoings. We expected that perceived in-group moral superiority would lead to unwillingness to repair the aggression. We also expected that internal-focused emotions such as group-based guilt and group-based shame would predict specific, misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation toward the victim groups. In Study 1, facing the in-group’s recent aggression, participants who believed that the Hungarians have been more moral throughout their history than members of other nations, used more exonerating cognitions, experienced less in-group critical emotions and showed less willingness to provide reparations for the members of the victim group. Study 2 and Study 3 confirmed most findings of Study 1. Perceived in-group moral superiority directly or indirectly reduced willingness to provide either general or specific reparations, while internally focused in-group critical emotions predicted specific misdeed-related reparative intentions but not general approach motivation. The role of emotional attachment to the in-group is considered.

Tanulmányunkban a kollektív áldozati tudat nevű jelenség magyar nyelvű összefoglalóját kívánjuk nyújtani. Kollektív áldozati tudatról akkor beszélünk, ha egy csoport tagjai között nagyjából egybehangzóan osztott az a vélekedés, hogy a saját csoport egyszeri vagy akár sorozatos támadásoknak volt kitéve más csoportok által. Ezeket a támadásokat, amellett, hogy nem megérdemeltnek és igazságtalannak ítélik meg, olyan, a moralitás szabályait figyelmen kívül hagyó szándékos károkozásnak tartják, melyek bekövetkeztét a csoport nem volt képes megakadályozni, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez a fajta identitáskonstruálás nemcsak a saját csoport belső működésére és jövőjére, hanem más csoportokkal való kapcsolataira nézve is jelentős hatással van. A jelenség ismertetése során kitérünk a fogalom meghatározásával és operacionalizálásával kapcsolatos problémákra. Bemutatásra kerülnek a csoportszintű áldozattá válás tapasztalatát meghatározó dimenziók, a történelmi viktimizáció eredményeképpen létrejött kollektív áldozati identitás fenntartásának és továbbadásának módjai; emellett az áldozati identitáskonstruálás jelenségének funkciói, valamint destruktív és — lehetséges — konstruktív következményei is. Végezetül, a magyar történelmi pálya sajátosságaiból eredeztethető áldozati identitásállapot jellemzőit tárgyaljuk az elmúlt évek/évtizedek magyar társadalomtudományi kutatásai és elmélkedései alapján.