Food neophobia is the fear or loathing of novel food, which may result in the rejection of the unfamiliar food item. The most frequently used and most reliable tool to measure adult food neophobia is the Food Neophobia Scale (FNS), which has been translated into several languages, making it possible to compare food neophobia levels around the world. The main objective of this research has been the adaptation and validation of the FNS in Hungary. In order to achieve the research objectives, a questionnaire survey was conducted on a representative sample of 500 adults; and, primarily, multivariate statistical tools were used. We found that despite the Hungarian population’s strong neophobic tendency, neophobia and neophilia are present at the same time. We identified two distinctive factors in the course of the exploratory factor analysis (“Willingness and trust” and “Rejection and particularity”), which distinctly separate the negatively and positively worded (reversed) FNS items. Based on these factors, four clusters were identified. Those belonging in the group of adventurous open-minded individuals constitute an ideal target group for the manufacturers of novel food items as well as products with unusual flavors, especially if those products also have health-enhancing and eco-friendly qualities.

Traditional strategies (such as education, economic incentives or prohibitions) targeted at altering dietary habits only influence health-conscious consumers. Less health-conscious consumers are less capable of self-regulatory behavior, therefore they are more likely to be influenced through perception. The present study aimed to examine how external cues such as labeling affect the consumer’s perception of foods. The paper includes a case study based on an experiment. In the experiment the same cheese was tested with four different types of labeling (labeled “conventional”, “low salt”, “low fat” and “low salt and low fat”). It was found that the health halo effect worked in the case of cheese testing. In spite of all the samples being identical, the healthy samples were associated with considerably less sensory pleasure. The use of labels by the producers resulted in exactly the opposite effect to that intended. The experiment confirmed the efficiency of the application of this type of behavior-oriented nudge.

Within a survey made of Hungarian awareness of, attitudes towards, and preferences for food labels and pricing, this study focused on consumers' reactions to quality and country of origin labels. Data were collected with a standard questionnaire, face-to-face interviews (1000 participants) in the respondents' home. It became obvious that consumers were looking for information about quality (rating its importance at 4.04) on packages, but information about origin (3.94) and production (3.89) was also important to them. The capability of respondents to spontaneously recall country of origin and quality labels was very limited: 35.5% of all respondents could not name any such labels. The best known label was "Hungarian Product" (30.5%), which was recognized by up to 90% of the respondents after they were shown it. Many consumers were ready to pay premium for products bearing this label (31.7%). According to our results, information about quality is important to consumers, but they do not look for it deliberately, and only a few consumers ascribe a higher value to products with labels bearing this information. There is a pressing need to increase consumers' confi dence for trademarks through dissemination of reliable information.

Several theories have emerged to study types of eating behavior leading to obesity, but most of the applied models are mainly related to food choice decisions and food consumer behavior. The purpose of this paper was to examine the eating attitudes of Hungarian consumers by applying the Three-Factor Eating Questionnaire (TFEQ-R21). The national representative questionnaire involved 1000 individuals in Hungary in 2019. Several multivariate statistical techniques were applied for the data analysis: exploratory and confirmatory factor analyses, multivariate data reduction techniques, and cluster analysis. This study successfully managed to distinguish the following factors: emotional eating, uncontrolled eating, and cognitive restraint. By using the factors, five clusters were identified: Uncontrolled Emotional Eaters; Overweight, Uncontrolled Eaters; Controlled, Conscious Eaters; the Uninterested; and the Rejecters; all of these could be addressed by public health policy with individually tailored messages. The empirical results led to rejection of the original Three-Factor Eating Questionnaire (TFEQ-R21), while the TFEQ-R16 model could be validated on a representative sample of adults, for the first time in Hungary.

Az etnográfiai kutatás során a kutató egy adott csoport szokásait, értékeit, hitét, mintáját vizsgálja meg. A klasszikus etnográfiai vizsgálatoknál a kutatónak hosszabb ideig részt kell vennie az adott csoport éle-tében ahhoz, hogy alaposan megismerje és megértse az emberek gondolkodásmódját. Azonban azáltal, hogy a kutató részt vesz az adott csoport életében, akarva-akaratlanul be is avatkozik abba. Ennek az lehet a hátránya, hogy az emberek nem minden esetben úgy viselkednek, mint ahogy tudattalanul tennék azt, vagyis a kutató hatással van a megfigyelt személyek viselkedésére. Az etnográfiai kutatás módszerein alapszik a netnográfia, csak egy speciális környezetben. Míg korábban a kultúrákat földrajzilag körülhatárolt csoportok jelentették, ma már az emberek az interneten is közösségeket és kultúrákat alkotnak a szá-mítógép-vezérelt kommunikációs technológiák által (Kulavuz-Onal -Vásquez, 2013). A netnográfia olyan online kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat a digitális térben lévő közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Maga a netnográfia módszertana is folyamatosan fejlődik az internet változásának hatására (Kozinets, 2012).Mivel manapság egyre többen használnak online közösségi oldalakat (például: blogok, fórumok, hír-csoportok, képmegosztó közösségek), ezért az internet a kutatók számára egy nagyon fontos forrást jelent (Bowler, 2010). A fogyasztók megosztják a vélemé-nyüket az internetes felületeken (Iglesias, 2007), és a vásárlási döntéseik meghozatala előtt egyre többen az internetet használják elsődleges forrásként arra, hogy tájékozódjanak egy termékről vagy szolgáltatásról más emberek tapasztalatai alapján.A netnográfiai kutatás során nyilvánosan elérhető online kommunikációs csatornákat használunk, azaz internetes felületeken (blogok, fórumok, közösségi oldalak csoportjai stb.) keresztül figyeljük meg a fogyasztókat. A kutatás célja az online fogyasztói csoportok gondolkodásmódjának és döntési mechanizmusainak megértése (Dörnyei, 2008).A magas know-how tartalmú módszer legfontosabb előnye, hogy a fogyasztók a számukra legkényel-mesebb környezetben, objektíven nyilatkoznak, és az GÁL Tímea -SOÓS Mihály -SZAKÁLY Zoltán EGÉSZSÉGTUDATOS TÁPLÁLKOZÁSSAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI INSIGHT-OK FELTÁRÁSA NETNOGRÁFIÁVAL -ESETTANULMÁNYAz elmúlt közel két évtizedben az internet gyors térhódítása egyre nagyobb hatással van a fogyasztói szokásokra. Ez a marketingkutatókat is arra ösztönzi, hogy olyan módszereket alkalmazzanak, amelyekkel minél közelebb tudnak kerülni a fogyasztókhoz, attitűdjeik megismeréséhez anélkül, hogy kiszakítanák őket a természetes közegükből. Ennek egyik eszköze a netnográfia.A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az online közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Habár maga a módszer már másfél évtize-des múltra tekint vissza, alkalmazása még mindig gyerekcipőben jár.A szerzők cikkükben bemutatják, hogyan változott meg mára a netnográfiai kutatások iránya az...