No abstract

Az IKT-eszközök térnyerésével párhuzamosan megnövekedett az infokommunikációs technológiák használatát és azok különböző területekre gyakorolt hatásának vizsgálatát középpontba helyező kutatások száma. E kutatások mintáit leginkább az iskoláskorúak és az annál idősebbek alkották, az óvodáskorúakra vonatkozóan alig vannak információink, a hazai óvodáskorúak és szüleik eszközhasználatáról nagymintás vizsgálatból származó aktuális adatok nem állnak rendelkezésre. Ez motivált bennünket arra, hogy egy kérdőíves vizsgálat keretében adatokat gyűjtsünk arra vonatkozóan, hogy az óvodáskorú gyermekek milyen IKT-eszközöket használnak, milyen rendszerességgel, mennyi ideig, illetve milyen szülői kontrollal teszik azt. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szülő iskolai végzettségével reprezentált családi háttér milyen kapcsolatot mutat a gyermekek IKT-használatával. Eredményeink megmutatták, hogy a vizsgált óvodáskorú gyermekek döntő többsége technologizált háztartásban nő fel, és egy részük maga is rendelkezik IKT-eszközzel. Ebben a korosztályban még nem jellemző a napi szintű eszközhasználat, azonban a szülők válaszai rámutattak arra, hogy a fogyasztott tartalmak igen széles skálán mozognak. A szülők válaszai leképezik az évek óta tartó vitát az eszközök vélt vagy valós, jótékony vagy káros hatásáról, hiszen a vizsgált gyermekek egy része egyáltalán nem használ IKT-eszközt, annak ellenére, hogy azokból legalább egy darab van minden háztartásban. Adataink megmutatták, hogy a gyermek eszközhasználatának engedélyezése, illetve annak időtartama, gyakorisága nem, azonban a szülői kontroll kapcsolatot mutat a szülő iskolai végzettségével. Eredményeink alátámasztják a szülői minta szerepét is, hiszen a gyermek IKT-használatának mértéke összefügg a szülő eszközhasználatának mértékével.

No abstract

A pedagógiai szituációk vizsgálatakor bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy írásbeli kikérdezéskor nyílt végű tételeket alkalmazzunk. Bár azok sokkal több információt szolgáltathatnak egy adott kutatási problémáról, mint a zártvégű kérdések, használatuk gyakran háttérbe szorul az adatfeldolgozás nehézsége, összetettsége, idő- és munkaigénye, valamint az ahhoz szükséges szakértelem hiánya miatt. Jelen munkában közölt, általunk készített, Excel-makróval (EKOD) ennek a munkának egy kulcselemét, a kódolást, kategorizálást kívánjuk megkönnyíteni. A tanulmány célja, hogy elemezhetővé tegye az óvodáskorúak IKT-eszközhasználatának feltárására irányuló kutatás meghatározó témakörének, egyik nyílt végű kérdését, a szülők óvodáskorú gyermekeik IKT-használatának hatásáról alkotott véleményét. Munkánkban összefoglaljuk a kódolás metodikai kérdéseit, az adatelemzésben használt megalapozott elméletet, áttekintjük a kvalitatív elemzésre alkalmas szoftvereket. Részletesen bemutatjuk az „IKT eszközök használata óvodáskorban” kérdőív egy nyílt kérdésének elemzésén keresztül az EKOD-ot és annak használatát az adatjelölő kulcskomponensek keresésében, valamint az alapkategóriák felállításában. Munkánk segítheti az óvodapedagógusok kvalitatív vizsgálatait, s ezzel hozzájárulhat különböző jelenségek megértéséhez, illetve az óvodáskorú gyermekek fejlesztéséhez. Ugyanakkor tanulmányunk és az abban közölt program univerzálisan használható más társadalomtudományi kvalitatív kutatásokban.

Az óvodáskorú gyermekek IKT használata otthoni és óvodai környezetben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi tudományos kutatásokban. Ezek nemcsak a jelenség leírására, hanem a gyermekek hétköznapjaira, fejlődésére, az intézményes nevelés eszköz- és módszertanára gyakorolt hatásának közvetett és közvetlen úton történő megismerésére is irányulnak. Ugyanakkor mindezekről a kutatási problémákról keveset tudunk hazai kontextusban. Ezért egy nagyváros óvodáiban szülők megkérdezésével végzett kutatásunkkal (Hódi, Tóth, B. Németh, & Fáyné Dombi, 2019) arra törekedtünk, hogy minél átfogóbban megismerjük az óvodáskorúak IKT-használatának szokásait, s szüleik erről való gondolkodását. Jelen tanulmányban a szülők vélekedéseit mutatjuk be az óvodapedagógusok és a gyermekek csoportszobai IKT-használatáról, vizsgáljuk az intézményi IKT-eszközhasználat gyakorlatának óvodaválasztást befolyásoló szerepét, valamint a gyermekek digitális eszközökkel való fejlesztésének és fejlődésük nyomon követésének támogatottságát. Eredményeink szerint a szülők több mint fele negatívan viszonyul a pedagógusok, háromnegyede pedig a gyermekek csoportszobai IKT-eszköz használatához. A szülők jellemzően hangot adnak az elutasítás vagy a támogatás okának, sokan közülük csak feltételekkel elfogadók az IKT eszközök használatával kapcsolatban mind a pedagógusok, mind a gyerekek esetében, véleményüket leggyakrabban az arra szánt idő, a tevékenység jellemzői, a tartalmak és a módszerek mentén fogalmazzák meg. Eredményeink szerint az intézményi IKT-használat óvodaválasztásban betöltött szerepe marginális. Elenyésző számú szülő körében szempont az IKT-eszközök jelenléte és használata a foglalkozásokon. A szülők markáns hányada (44,7%) elfogadja az IKT-t mint alkalmas eszközt a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. Hasonló azoknak az aránya (43,7%), akik támogatják a gyermekek technológiával támogatott képességfejlesztését. Eredményeink hozzájárulhatnak a szülők és óvodapedagógusok, óvodák értékeinek, gondolkodásának közelítéséhez, az előrevivő párbeszédek kialakításához.

BevezetésA kutatási készségek fejlettségének diagnosztizálásra irányuló kutatásunk közvetlen előzményének tekinthető, hogy elkészítettük és bemértük a SAILS projektben részt vevő török kutatócsoport által kidolgozott 20 itemes, papíralapú teszt online változatát. Az öt készséget (kutatási kérdés, hipotézis és változók azonosítása, adatok közlése és értelmezése) vizsgáló, készségenként négy többszörös választásos feladatot tartalmazó tesztet (Yalaki, Cakmakci, Yahsi, Gümüs, Gürel, Yüksel és Ince, 2014) 6. és 8. évfolyamos tanulók körében próbáltuk ki három iskola négy osztályában (Korom, B. Németh és Pásztor, 2015). Az eredmények jelezték, hogy a 6. évfolyamon a teszt nem mér megbízhatóan, ebben az életkorban a diákok még nem ismernek olyan fogalmakat, mint például kutatási kérdés, hipotézis, változó. A 8. évfolyamosok is elsősorban azokban a feladatokban teljesítettek jól, amelyek szerves részét képezik a magyar természet-tudományos oktatásnak (pl. adatok értelmezése táblázatok, ábrák alapján).A kutatás folytatásaként -felhasználva a hazai online felmérések tapasztalatait (Molnár és Csapó, 2013; Molnár, 2015) és a természettudományos tudás diagnosztikus érté-kelésére (Csapó és Szabó, 2012) és online mérésére (Csapó, Korom és Molnár, 2015) kidolgozott tartalmi keretet -saját teszt fejlesztésébe kezdtünk. Mivel hazánkban nincs hagyománya a kutatási készségek vizsgálatának, nem állnak rendelkezésre feladatok, mérési tapasztalatok, célunk egy olyan teszt kidolgozása volt, amely tartalmilag és for-

No abstract

Hazánkban is érvényes tendencia az, hogy egyre több 6 évnél fiatalabb gyermek használ IKT-eszközt (Livingstone, Haddo & Gorzig, 2012) és van kitéve a technológia hatásainak otthonában. A család IKT-használathoz való hozzáállása, mintaadása jelentősen befolyásolja az óvodáskorúak digitális eszközhasználatának mennyiségét és minőségét (Kalaš, 2010). Számos óvodáskorú gyermek szülei engedélyezik az IKT-eszközök és digitális tartalmak használatát akár tudásszerzés, akár szabadidős céllal. Hazai vizsgálatok is rámutattak, hogy jelentős arányuk tudatos eszközhasználó és odafigyel arra, gyermeke hogyan, mire használja a technológiát és megismeri a programot mielőtt megengedi annak használatát (Hódi et al., 2019). Hiányzik azonban a kirakó azon fontos darabja, amely a szülők közvetítő viselkedését irányító motívumokra világít rá, arra, hogy a szülők hogyan vélekednek az IKT-eszközök pozitív és negatív hatásairól, ezen vélekedések hogyan orientálják őket gyermekeik digitális szocializációjában. Jelen tanulmányban közölt adatok erre a hazai tekintetben hiányos, ezidáig kismintás zárt kérdőíves méréssel vizsgált tudásszeletre vonatkoznakEgy nagyváros önkormányzati fenntartású óvodáiban végezett kutatásunkban megkértük a szülőket (N=3 969), fejtsék ki véleményület az IKT-eszköz használat pozitív és negatív hatásairól óvodás korban. A technológia pozitív hatásairól 1 507 (78,5%), negatív hatásairól 1 545 (82,14%) szülő fejtette ki véleményét, melyeket tartalomelemzéssel a megalapozott elmélet (grounded theory) módszerével dolgoztuk fel.Vizsgálatunkban az IKT jótékony hatását a szülők jellemzően a tudás megszerzésében (86,79%), a fejlődés és a tanulás lehetőségében (32,91%), illetve az információhoz való hozzáférésben (15,79%) látják. A megkérdezettek úgy gondolják (22,36%), a korai IKT-tapasztalatok előkészítik a későbbi tanulmányokat és a gyermekeknek könnyebb lesz az iskolában. Válaszadóink között többen (5,37%) pozitívan értékelik, hogy a digitális média szórakoztatja, leköti a gyermekeket, mikor ők elfoglaltak. Az IKT-használat rizikóját a szülők többsége (63,24%) a nemkívánt viselkedésben, azon belül a függővé válásban és az agresszív, erőszakos magatartásban látja. A válaszadók több, mit egyharmada szerint nem jó, hogy a gyermekek a digitális eszközök miatt elutasítják a valós, fizikai térben végzett tevékenységeket, kevesebbet mozognak és játszanak a társaikkal, beszűkülnek a személyes jelenléttel járó kapcsolataik. Közel ugyanennyien (31,65%) gondolják, hogy az IKT-tevékenység testi, kognitív, pszichés, és szocializációs zavarokat idéz elő. A válaszok arra utalnak, hogy a szülők esetünkben is alapvetően pozitívnak ítélik az IKT technológiák hatásait, de kevésbé tudják azonosítani azokat. A megnevezett kockázatok ugyanakkor más kutatásokhoz hasonlóan relatíve jól behatárolható kategóriákba sorolhatók (lásd Chaudron, 2015; Kalaš, 2010).