Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/fõiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelõre nem áll rendelkezésre olyan validált mérõeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban.Célkitûzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzõinek elemzése.Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltõs kérdõíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdõívet, az Észlelt Stressz Kérdõívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérõ tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenõrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk.Eredmények: Az MBI-SS belsõ megbízhatósága igen jónak bizonyult 82). Az MBI-SS idõbeli stabilitását mérõ teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erõs korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34-0,61; p≤0,003).Konklúzió: Az MBI-SS kérdõív magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.Kulcsszavak: hallgatói kiégés, megbízhatóság, érvényesség, Maslach Kiégés-teszt *Levelezõ szerzõ: Hazag Anikó, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: anikoha@gmail.com 152 BEVEZETÉSJelenleg több külföldi tanulmány foglalkozik a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók pszichés állapotának felmérésével és az akut veszélyeztetõ té-nyezõk feltárásával (Stewart és mtsai, 1999; Chew-Graham és mtsai, 2003; Firth-Cozens és Field, 1991;Firth-Cozens, 2001; Radcliffe és Lester, 2003; Enns és mtsai, 2001; Tjia és mtsai, 2005; Facundes és Ludermir, 2005; Wallin és Runesonm, 2003; Dahlin és mtsai, 2005). Újabban egyre inkább elõ-térbe került a hallgatók mentális egészségének védelme már az egyetemi korszakukban a késõbbi lelki zavarok kiszûrése érdekében, ami életminõ-ségük megtartásához vagy javításához, valamint munkájuk hatékonyabb elvégzéséhez járulhat hozzá. Pszichés zavarokra utaló tünetek egyre gyakrabban fordulnak elõ pályakezdõk körében, akik a munkát nagy lelkesedéssel és szép tervekkel kezdik el, mégis hamar kimerültekké és lehangoltakká válnak (Hsu és Marshall, 1987; Schanafelt és mtsai, 2003; Tyssen és mtsai, 2000 Tyssen és mtsai, , 2001 Peterlini és mtsai, 2002). Ezek a tünetek elõjelei lehetnek a késõbbi kiégésszindróma kialakulásának, ami megfelelõ intervenció nél-kül súlyos pszichiátriai megbetegedésekhez (pl. depresszióhoz) vezethet (Rose és Rosow, 1973).1974-ben Freudenberger használta elõször a kiégés szakkifejezést a pszichiátriai dolgozók köré...

Jelen tanulmányunkban a kiégés jelenségérôl szeretnénk áttekintést nyújtani, illetve felhívni a figyelmet a hallgatók, fiatal felnôttek között elôforduló burn-out jelentôségére. Szakirodalmi összefoglalónkban bemutatjuk a különösen érintett csoport, a pályakezdô rezidensek és medikusok veszélyeztetettségét. Elkülönítjük a kiégés jellemzôit a hasonló karakterisztikumokat megjelenítô kórállapotoktól. Összefoglaljuk a kiégéssel kapcsolatban veszélyeztetô, valamint azzal szemben védettséget nyújtó személyiségtényezôket, melyek felismerése és megelôzése (pl. prevenciós, pályaszocializációs programok segítségével) elôsegítheti a pályakezdôk hatékonyabb egészségvédelmét.Kulcsszavak: burn-out rezidensek között, medikusok kiégettsége, pszichiátriai tünetek, veszélyeztetô és védettséget nyújtó személyiségtényezôk, prevenciós programok Felsôoktatási munkánkban gyakran tapasztaljuk, hogy a hallgatók külön-féle kríziseken mennek keresztül egyetemi éveik folyamán, melyek jóval több egyént érintenek annál, semmint, hogy ezeket egyedi jelenségeknek lehetne tekinteni.A kiégés, valamint a lelki zavarok hallgatók közötti elôfordulását már több nemzetközi tanulmány is ismertette. Tyssen és munkatársai (2001) orvostanhallgatók között 14%-nak találta a szuicid gondolatok elôfordu-lását, ebbôl 8% tervezett öngyilkosságot, és 1,4% meg is kísérelte már. Tjia és munkatársai (2005) vizsgálata szerint a hallgatók 15%-a volt már de-* Levelezô szerzô: Hazag Anikó.