The goal of this study was to explore the factor structure of the First Aid Willingness Questionnaire and determine its correlations and associations between sociodemographic and sport-related variables. A total of 413 adolescents participated in this study (mean age = 14.2 years). They consisted of 221 boys and 193 girls. Besides sociodemographic and sport-related questions, the First Aid Willingness Questionnaire was used to understand the student’s first aid attitudes. The exploratory factor analysis revealed a four-factor model. The first factor was named first aid willingness for peers, which includes willingness to help friends and family members. The second factor contained factors to help strangers; thus, it was named first aid willingness for strangers. The analysis revealed a third factor that assessed the students’ knowledge of first aid. The last factor contained the students’ negative emotions. The correlation between the factors showed that knowledge had a positive association with all the other factors. Adolescents’ willingness to help their peers was highly associated with helping strangers, but negative emotions had a negative correlation with helping unknown people. Sport-related variables were investigated to determine the effects on first aid attitudes. Even though sport seemed to increase first aid willingness, future studies need to explore its associations. We believe that a deeper understanding of this topic could help prevent serious injuries or death in emergencies.

No abstract

translation, reprinting, reuse of illustrations, recitation, broadcasting, reproduction on microfilms or in any other physical way, and transmission or information storage and retrieval, electronic adaptation, computer software, or by similar or dissimilar methodology now known or hereafter developed. The use of general descriptive names, registered names, trademarks, service marks, etc. in this publication does not imply, even in the absence of a specific statement, that such names are exempt from the relevant protective laws and regulations and therefore free for general use. The publisher, the authors and the editors are safe to assume that the advice and information in this book are believed to be true and accurate at the date of publication. Neither the publisher nor the authors or the editors give a warranty, express or implied, with respect to the material contained herein or for any errors or omissions that may have been made. The publisher remains neutral with regard to jurisdictional claims in published maps and institutional affiliations.

IntroductionNational and international research results have highlighted the fact that workplace stress causes mental and somatic problems. The aim of the present paper is to define exposure to workplace-related risk factors, with special focus on psychosocial risk factors, and the way they interconnect with workplace conditions, relationships with superiors and colleagues, and moral, professional and financial appreciation.MethodsCross-sectional research with the help of an anonymous online self-administered questionnaire was carried out among 261 higher education employees (67% women, 33% men, mean age 43.4 years) from 12 faculties of the University of Szeged, Hungary. Statistical analysis was performed using IBM SPSS 22.0.ResultsThe primary workplace stress factors for university employees were strict deadlines (80.4%), frequent overwork (64.2%) and difficulty in meeting requirements (56.7%). Communication problems with colleagues and superiors were also highlighted (47.5%). Job strain was higher for women than for men. With regard to low financial, professional, and moral appreciation, employees were characterised by the existence of work requirements impossible to meet, as well as by low autonomy. Experience of anxiety and aggression came along with low financial and moral appreciation (p<0.001).ConclusionsOur data suggests that employees at the university were subject to several psychosocial risk factors, and worked under considerable mental stress, leading to a higher prevalence of mental health problems. The results highlight the need for a health-focused policy-making in higher education to reduce health expenditure and increase efficiency at work.

Munkánk a neveléstudomány területén egyre nagyobb hangsúlyt kapó tévképzetek világának megismerésére vállalkozik. Nincs lehetőségünk minden terület téves elképzeléseivel foglalkozni, így a kutatásunk középpontjában az egészséggel kapcsolatos tévképzetek állnak. Külföldi vizsgálatok bizonyítják, hogy az emberek egészséggel kapcsolatos tévhitei befolyásolják azt, hogy egy adott betegség kapcsán milyen terápiát fogadnak el, milyen orvosi szolgáltatást vesznek igénybe, illetve azt is, hogy milyen életmódot folytatnak. Ezen kívül komoly befolyásoló hatással van az előbb említettekre az, hogy milyen ismereteket adnak át egymásnak az emberek (Leventhal, Leventhal, & Robitaille, 1998;Moorman & Matulich, 1993). Mindez azt mutatja, hogy az egészséggel kapcsolatos tévhitek megléte olyan befolyásoló tényező, amellyel foglalkoznunk kell, különösen mivel ilyen irányú magyar vizsgálatokról nincs tudomásunk.Az egészség tudományos kategória és hétköznapi fogalom egyszerre. A tudományos evolúció az egészségfogalom paradigmaváltását hozta, a betegség hiányából kiinduló egydimenziós, objektív, organikus, individuális, statikus értelmezést felváltotta a pozitív, többdimenziós, szubjektív, személyes, szituatív és dinamikus megközelítés (Benkő, 2011). Pozitív abban a tekintetben, hogy nem valaminek, nevezetesen a betegségnek a hiányából indul ki, hanem a testi, lelki, szociális, spirituális és ökológiai jóllétet helyezi középpontba (WHO, 1948). Már az előbb említett tényezők kiemelése is jelzi, hogy többről van szó, mint a testi egészség; a többdimenziós megközelítést még személetesebben foglalja össze a holisztikus egészségfogalom a maga testi, mentális, érzelmi, spirituális, társas és társadalmi dimenzióival (Benkő, 2019;Naidoo & Wills, 1999). Szubjektív és személyes, mivel az objektív, orvosi úton kimutatható tünetek megléte vagy hiánya ellenére magunk tapasztaljuk meg jóllétünket, éljük meg állapotunkat és érezhetjük magunkat rosszul vagy jól. Szituatív, mivel életkörülményeink is befolyásolják egészségünket, és dinamikus, mivel folyamatosan változik a személy és környezete kölcsönhatása révén. Antonovsky (1979) munkásságának köszönhetően a patogenetikus (betegségközpontú) orientációt felváltotta a szalutogenetikus (egészségközpontú) értelmezés, mely modern szemléletben a betegségek okainak keresése helyett az egészség megőrzése, koherenciaérzetünk fejlesztése áll (Benkő, 2016(Benkő, , 2019.

No abstract

Bevezetés Jelen kutatás célja az volt, hogy felmérje milyen egészséggel kapcsolatos tévképzetekkel rendelkeznek a pedagógiai, szociológiai és egészségügyi szakterületen tanuló hallgatók, illetve, hogy ezek a tévképzetek milyen forrásból származnak. Ezen kívül kíváncsiak voltunk a megkérdezett hallgatók egészségfogalmára, hogy milyen kép él bennük abban az esetben, ha meghallják az egészség szót. Kutatásunkkal a leendő pedagógusok egészséggel kapcsolatos tévképzeteinek vizsgálatára irányuló nagymintás mérésünk kérdőívének első változatát próbáltuk ki. Módszertan A méréshez felvett minta teljes elemszám 68 fő volt. Az anonim, önkitöltős, online kérdőívünk az egészség értelmezésére vonatkozó nyitott, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteket vizsgáló feleletválasztós kérdéseket tartalmazott, kiegészülve a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőit vizsgáló kérdésekkel. Elemzéseinket az SPSS statisztikai programcsomag segítségével végeztük el. A mérés eredményeire alapozott jövőbeni vizsgálatunkat magyar felsőoktatási intézményekben a pedagógusképzésben tanuló hallgatók közreműködésével kívánjuk elvégezni. Összesen 1000 fő részvételére számítunk. Eredmények A holisztikus egészségdimenziók közül a fizikai egészségdimenzió túlsúlya jellemzi a válaszadók egészségfelfogását. A mintaátlagot tekintve helyesen látták, hogy az életmód játssza a legfontosabb szerepet az egészségük alakulásában. Az egészségtévképzetek vizsgálatára szolgáló 37 állítás közül 23 esetben (62%) megjelentek a minta szintjén a téves elképzelések. Meglévő egészségtévképzeteik fő forrása a média és a családtagok. Következtetések Az egészség értelmezésének, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteknek és forrásaiknak a vizsgálata leendő pedagógusok körében fontos, mivel a köznevelésben a pedagógusoknak közvetlen hatása van a gyerekek és fiatalok egészségképére.

No abstract