Higher educational dropout is a significant area of education policy in Hungary. First, the proportion of graduated higher educational students is low when compared to the OECD average, which may be caused by dropout from higher educational courses. On the other hand, although the phenomenon of dropout has been closely investigated in several international research papers, the methodology used to determine the dropout ratio is unsatisfactory, mainly due to the lack of expert consensus. As a consequence, we do not have precise data regarding the dropout ratios, which make investigations related to this area even more necessary. The aim of this study was to measure the possible reasons for delayed graduation and dropout, and it was carried out as a qualitative study based on existing theories. In our investigation, the role of the sociocultural background; the years prior to the time spent in higher education; and the motivation of the choice of institution, employment, sports, and social activities were measured through an analysis of seven individual interviews and one focus group conversation involving 10 participants based on a semi-structured interview methodology. The causes of delayed graduation and dropout, which are more difficult to observe, are an inappropriately chosen institution and/or course, employment while studying intensively in a higher education institution, competitive sport and friends with a negative attitude toward learning. Our analysis provides a stable basis for a wider questionnaire-based investigation on a representative sample and its main units have been developed according to the research blocks of the interview analysis.

The interpretation of the phenomenon of student dropout, which represents a waste of a relatively large proportion of human and material capital in the social, individual and institutional domain, is impossible without examining dropout students. In this study, we analysed the DEPART 2018 database, which contains data from 605 Hungarian dropout students. We tried to identify higher education dropout scenarios and pointed out that higher educational dropout is a complex phenomenon. Based on the students' reports on their interpretation and evaluation of their dropouts, four student clusters were created. We compared the groups with their socio-cultural background and their decision to drop out from higher education, and their assessment of that decision. The most important result of the study is that it identifies a new group in addition to the international dropout types, and provides a detailed picture that calls our attention to the diversity of dropout groups, thereby moving beyond the over-generalised image of the dropout student.

No abstract

Higher educational dropout is a major education policy issue that can be influenced by several factors. In addition to the family background, it is necessary to mention the motivation for further education as an individual factor which has a complex effect. Another possible individual cause can be the attractiveness of the labor market. Due to the ratio of students dropping out of higher education in Hungary, it can be suspected that students’ intensive work contributes to weaker learning outcomes, resulting dropout finally. In this context, however, the decisive role of the different work values and working attitudes is also unquestionable. Other institutional factors such as the country of the institution or the type of financing of the training cannot be ignored as well. Accordingly, in our research, we investigated individual, institutional, and sociodemographic factors affecting persistence through the TESCEE 2015 (N = 2015) database. Factors influencing persistence were measured by linear regression analysis with the application of two-sample t-test to measure the between-group differences. Regarding socio-demographic factors, the father’s educational level showed a significant impact on a negative while the mother’s employment in a positive way, furthermore, gender presented a trend effect. Institutional factors by themselves are not remarkable; however, some individual factor can increase their impact. At the individual level, the significant effect of career office membership and work values could be detected. Our results can contribute to the recognition of the relationships behind the high ratio of dropout and the identification of factors that can promote persistence, which can support to reduce the dropout ratio at a national and international level.

A kisebbségi oktatás és az arra gyakorolt oktatáspolitika vizsgálata kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis sajátos erőtérben mozognak (Kozma, 2012). Jelen tanulmány a rendszerváltástól napjainkig mutatja be az ukrajnai oktatáspolitikát. Fel szeretnénk tárni, hogyan alakult az ukrán oktatáspolitika az Európai Uniós normák felé közeledés során, s ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Munkánkban meg kívánjuk vizsgálni, hogy a különböző politikai fordulatok milyen hatást gyakoroltak az ukrán állam kisebbségpolitikájára és ezen belül a kárpátaljai magyarokra. A főbb irányelveket és tendenciákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Az ukrajnai oktatáspolitikát a kisebbségi nemzeti közösségek szempontjából kettősség jellemzi: egyszerre figyelhető meg az európai hatás és az ukránosítás. A politikai és gazdasági változások során számos pozitív célkitűzést hajtottak végre az oktatáspolitika terén. Ide sorolhatók az Európai Unió felé nyitó lépések, mint például a Bolognai-rendszerhez történő csatlakozás. Az ország oktatáspolitikai szempontból az Európai Unió felé törekszik, eredményeim szerint azonban a kisebbségi nemzeti közösségek jogait illetően visszafejlődés tapasztalható. Kulcsszavak: oktatáspolitika, kisebbségi nemzeti közösségek, Ukrajna Oktatási helyzet és oktatáspolitika a rendszerváltás éveiben A rendszerváltás oktatásra akorolt hatása. Kisebbségpolitika és jogi szabályozás A rendszerváltás előszeleként értelmezhető Mihail Gorbacsov kinevezése a Szovjet Kommunista Párt főtitkári székébe (1985), akinek eredménytelen reformkísérletei a Szovjetunió és az államszocialista rendszer bukásához vezettek. 1990 márciusában Gorbacsovot a Szovjetunió elnökévé választották. Gorbacsov feloszlatta az állampártot. A moszkvai puccs okozta kaotikus belpolitikai helyzetben a kijevi törvényhozás, az ún. Legfelsőbb Tanács 1991. augusztus 24-én kinyilvánította Ukrajna függetlenségét. Az aktust a december 1-jei referendum legitimálta. Ez azonban nem jelentett teljes rendszerváltást, hiszen az ukrán politikai és gazdasági életben továbbra is jelentős befolyással rendelkeztek az egykori kommunista káderek. A referendum napján tartott elnökválasztás győztese Leonyid Kravcsuk lett (Jekelcsik, 2014). A rendszerváltás okozta nehézségek negatívan befolyásolták az oktatás világát. A rendszerváltást követő években létrejött nagymértékű infláció az oktatást is mély válságba sodorta, az oktatási intézményeknek nehezen kezelhető költségvetéssel kellett szembenézniük, a pedagógusok hónapokig nem kapták meg bérüket. Ezekben az években a politikai elit figyelme a belpolitikai harcokra, illetve a soron következő elnökválasztásra terjedt ki. 1993-96 között az országot sújtó politikai és gazdasági válság miatt pénzelvonás nehezítette az oktatási szféra működését, melynek következtében elképzelhetetlen lett volna új reformlépéseket tenni, s a megkezdett újításokat sem tudták kivitelezni (Szamborovszky, 2013).