Időskorúak nyelvtanulói autonómiájának fejlesztése tanulás-módszertani tanácsadással

Abstract

A kisebbségi oktatás és az arra gyakorolt oktatáspolitika vizsgálata kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis sajátos erőtérben mozognak (Kozma, 2012). Jelen tanulmány a rendszerváltástól napjainkig mutatja be az ukrajnai oktatáspolitikát. Fel szeretnénk tárni, hogyan alakult az ukrán oktatáspolitika az Európai Uniós normák felé közeledés során, s ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Munkánkban meg kívánjuk vizsgálni, hogy a különböző politikai fordulatok milyen hatást gyakoroltak az ukrán állam kisebbségpolitikájára és ezen belül a kárpátaljai magyarokra. A főbb irányelveket és tendenciákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Az ukrajnai oktatáspolitikát a kisebbségi nemzeti közösségek szempontjából kettősség jellemzi: egyszerre figyelhető meg az európai hatás és az ukránosítás. A politikai és gazdasági változások során számos pozitív célkitűzést hajtottak végre az oktatáspolitika terén. Ide sorolhatók az Európai Unió felé nyitó lépések, mint például a Bolognai-rendszerhez történő csatlakozás. Az ország oktatáspolitikai szempontból az Európai Unió felé törekszik, eredményeim szerint azonban a kisebbségi nemzeti közösségek jogait illetően visszafejlődés tapasztalható. Kulcsszavak: oktatáspolitika, kisebbségi nemzeti közösségek, Ukrajna Oktatási helyzet és oktatáspolitika a rendszerváltás éveiben A rendszerváltás oktatásra akorolt hatása. Kisebbségpolitika és jogi szabályozás A rendszerváltás előszeleként értelmezhető Mihail Gorbacsov kinevezése a Szovjet Kommunista Párt főtitkári székébe (1985), akinek eredménytelen reformkísérletei a Szovjetunió és az államszocialista rendszer bukásához vezettek. 1990 márciusában Gorbacsovot a Szovjetunió elnökévé választották. Gorbacsov feloszlatta az állampártot. A moszkvai puccs okozta kaotikus belpolitikai helyzetben a kijevi törvényhozás, az ún. Legfelsőbb Tanács 1991. augusztus 24-én kinyilvánította Ukrajna függetlenségét. Az aktust a december 1-jei referendum legitimálta. Ez azonban nem jelentett teljes rendszerváltást, hiszen az ukrán politikai és gazdasági életben továbbra is jelentős befolyással rendelkeztek az egykori kommunista káderek. A referendum napján tartott elnökválasztás győztese Leonyid Kravcsuk lett (Jekelcsik, 2014). A rendszerváltás okozta nehézségek negatívan befolyásolták az oktatás világát. A rendszerváltást követő években létrejött nagymértékű infláció az oktatást is mély válságba sodorta, az oktatási intézményeknek nehezen kezelhető költségvetéssel kellett szembenézniük, a pedagógusok hónapokig nem kapták meg bérüket. Ezekben az években a politikai elit figyelme a belpolitikai harcokra, illetve a soron következő elnökválasztásra terjedt ki. 1993-96 között az országot sújtó politikai és gazdasági válság miatt pénzelvonás nehezítette az oktatási szféra működését, melynek következtében elképzelhetetlen lett volna új reformlépéseket tenni, s a megkezdett újításokat sem tudták kivitelezni (Szamborovszky, 2013).