No abstract

The concept of animal personalities has recently become of major interest as researchers began to wonder why animals within a given population show consistent behaviour across situations and contexts, what led to the evolution of such behavioural inflexibility and what mechanisms might underlie the phenomenon. A recent model explains individual differences in a population as the result of trade-off between present and future reproduction. We tested this model on the two wing morphs, i.e. short-winged (brachypterous) and long-winged (macropterous) specimens of the firebug (Pyrrhocoris apterus). Since it has been already demonstrated that the two wing morphs differ in their life-history strategies, this species is an ideal subject to test whether the specimens with different life-history strategies have different personalities as well. The results show that individuals behave consistently over time and across contexts, meaning observed bugs do have personalities. We also have found that in females, the two wing morphs have different personalities supporting the theoretical predictions, i.e. winged ones, which are supposed to have lower future reproductive value, are braver and more exploratory. We found no difference between the morphs in males. Differences in reproductive investment might explain this discrepancy between the sexes.

No abstract

No abstract

Specialist and generalist predator mites have been recommended against the two-spotted spider mite (Tetranycus urticae) as biological control agents, but their effectiveness in population regulation has been rarely examined under circumstances when prey had the opportunity to express antipredatory responses. We tested the efficiency and preference for prey life stages of three predator mites, one specialist (Phytoseiulus persimilis) and two generalists (Amblyseius swirskii and Iphiseius degenerans). We used two predator densities and performed the experiment under 'seminatural' conditions. We found that significantly less eggs and adult spider mites survived in the presence of P. persimilis compared to the control group, and this predator mite consumed more eggs at high density than the other predators. In the presence of A. swirskii fewer adult spider mites survived at low density compared to the control, whereas egg survival was lower than in the control group at both densities. In the presence of I. degenerans, only the survival of eggs was lower than in the control group and only at high density. Our results suggest that the generalist A. swirskii, but not I. degenerans, may be efficient in regulating prey populations through egg consumption, and, thus, represents an alternative to the effective specialist predator.

Összefoglalás. Egy fajon belül az egyedek különböznek. Ez a vitathatatlan tény már ARISZTOTELÉSZ és DARWIN óta ismert, és egy ideig a kutatók teljesen elégedettek voltak ezzel a felismeréssel anélkül, hogy bármi további magyarázatra lett volna szükségük. Különböző viselkedések közötti korrelációkat már a '70-es évektől tesztelnek (HUNTINGFORD 1976), azonban az egyedi variancián alapuló kutatá-sok, mely manapság a viselkedésökológiai egyik központi kutatási témájává nőtte ki magát, csak az utóbbi 20 évben kezdődtek el. Habár állati személyiséggel kapcsolatos vizsgálatokat nagy számban főleg gerinces fajon végeznek, az utóbbi években egyre több alacsonyabb rendű csoportokon végzett kutatás jelent meg, ezért jelen összefoglalóban célom átfogó képet adni az ízeltlábúakkal végzett kutatásokról. Az ízeltlábúakon végzett ilyen kutatások ökológiai szerepükön és metodológiai előnyükön túl is fontosak, hiszen segítségükkel a viselkedésben megjelenő egyedi különbségek szélesebb mintá-zatát érthetjük meg.Kulcsszavak: állati személyiség, viselkedési szindróma, ízeltlábúak, evolúció, élet menet jellegek, egyedfejlődés Személyiség és viselkedési szindrómaSzámos tanulmány jelent meg a közelmúltban, melyek szerint állatoknál is mérhető személyiség, illetve viselkedési szindróma (pl. GOSLING 2001, DALL et al. 2004, SIH et al. 2004, SIH & BELL 2008. Ezt a két fogalmat a szakirodalom gyakran keveri, tévesen használja, ezért pontos értelmezésüket különösen fontosnak tartom. HERCZEG & GARAMSZEGI (2012) tanulmánya alapján a következőképpen definiálhatók: Állati személyiségnek nevezzük azokat az egyedi viselkedésbeli különbségeket, melyek kontextuson és időn keresztül is konzisztensek, azaz stabilak. A leggyakrabban vizsgált személyiségjellegek a bátorság, az aktivitás, a felfedezőképesség, az agresszivitás és a szociabilitás (RÉALE et al. 2007), − mely jellegeket egy adott kontextusba (azaz funkcionális viselkedési kategóriába, pl. táplál-kozás, párzás, diszperzió) helyezve értelmezhetünk. Viselkedési szindróma alatt pedig legalább két személyiségjelleg között megjelenő rangsorrenden alapuló korrelációt értünk. Ez a korreláció megjelenhet egy adott viselkedési kontextuson belül (pl. ragadozó elleni véde-kezés, táplálkozás), vagy különböző kontextusok között (pl. táplálkozás és párválasztás, SIH