One major challenge in human behavior and brain sciences is to understand how we can rewire already existing perceptual, motor, cognitive, and social skills or habits. Here we aimed to characterize one aspect of rewiring, namely, how we can update our knowledge of sequential/statistical regularities when they change. The dynamics of rewiring was explored from learning to consolidation using a unique experimental design which is suitable to capture the effect of implicit and explicit processing and the proactive and retroactive interference. Our results indicate that humans can rewire their knowledge of such regularities incidentally, and consolidation has a critical role in this process. Moreover, old and new knowledge can coexist, leading to effective adaptivity of the human mind in the changing environment, although the execution of the recently acquired knowledge may be more fluent than the execution of the previously learned one. These findings can contribute to a better understanding of the cognitive processes underlying behavior change, and can provide insights into how we can boost behavior change in various contexts, such as sports, educational settings or psychotherapy.

A more rational, theory-driven approach to analysing the factor structure of the Edinburgh Postnatal Depression Scale, Psychiatry Research, http://dx.doi.org/10.1016/j.psychres. 2017.01.059 This is a PDF file of an unedited manuscript that has been accepted for publication. As a service to our customers we are providing this early version of the manuscript. The manuscript will undergo copyediting, typesetting, and review of the resulting galley proof before it is published in its final citable form. Please note that during the production process errors may be discovered which could affect the content, and all legal disclaimers that apply to the journal pertain. AbstractWe endeavoured to analyze the factor structure of the Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) during a screening programme in Hungary, using exploratory (EFA) and confirmatory factor analysis (CFA), testing both previously published models and newly developed theory-driven ones, after a critical analysis of the literature.Between April 2011 and January 2015, a sample of 2,967 pregnant women (between 12th and 30th weeks of gestation) and 714 women 6 weeks after delivery completed the Hungarian version of the EPDS in South-East Hungary. EFAs suggested unidimensionality in both samples. 33 out of 42 previously published models showed good and 6 acceptable fit with our antepartum data in CFAs, whilst 10 of them showed 1 The last two authors contributed equally 2 good and 28 acceptable fit in our postpartum sample. Using multiple fit indices, our theory-driven anhedonia (items 1,2) -anxiety (items 4,5) -low mood (items 8,9) model provided the best fit in the antepartum sample. In the postpartum sample, our theorydriven models were again among the best performing models, including an anhedonia and an anxiety factor together with either a low mood or a suicidal risk factor (items 3,6,10). The EPDS showed moderate within-and between-culture invariability, although this would also need to be re-examined with a theory-driven approach.

Antenatal and postpartum depression has been associated with maternal, child and family-unit complications. Our aim was to assess the impact of a depression screening and intervention program on perinatal complications. This study included 2042 women. They were screened on the Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS), three times during pregnancy and once after childbirth. If their EPDS score was above the cut-off score, psychological intervention was offered. Significant relationships were found between depression scores and perinatal complications, such as protracted cervical dilation, protracted descent, preeclampsia, intrauterine growth restriction, low birthweight and cesarean section. Depression scores were higher in the intervention group, compared to the non-intervention group, but decreased after the consultations. The cesarean section rate was significantly lower in the consultation group. A rapid screening process can provide an adequate tool to identify women who are more likely to have such complications due to depression.

Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tüne-tek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmé-nyek: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedül-álló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139-146. Kulcsszavak: depressziószűrés, várandósgondozás, védőnők The risk factors of mood changing during the perinatal periodIntroduction: The screening of perinatal depression was introduced in Szeged in April 2011. Aim: Our aim was to assess the extent of perinatal mood changing and to explore the risk factors of it. Method: Perinatal nurses gave the Edinburgh Postnatal Depression Scale to the 3849 participants four times. Results: In the first trimester were the highest average scores (3.74) and pathological rate (10.8%) compared to the other measurement occasions. There was a positive correlation between the scores of the measurement occasions. The higher average scores related to the epidural anesthesia almost significantly, but significantly to the low birth weight, unplanned pregnancies, younger and older age, single marital status and multiparity of the participant. Conclusions: Even the first trimester is sensitive to pathological mood changes, which besides with other factors could be risk factors to postpartum depression. To avoid this it is important to continue the screening and provide adequate help.

Absztrakt: Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.