Depressziószűrés a várandósgondozásban. Eredmények Békéscsaba körzetéből

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.

A várandósság alatti depresszió és szorongás szocio-demográfiai rizikótényezői

“…A prenatális depresszió összefüggést mutat a nem megfelelő súlygyarapodással, a magasabb mértékű alkoholfogyasztással, szerhasználattal és dohányzással (Zuckerman, Amaro, Bauchner, and Cabral, 1989). A várandósság alatti szorongás és depresszió az anya szülést követő szorongását és depresszióját is előre jelzik (Hompoth, Gálosi, Becsei, és Töreki, 2020;Hompoth, Töreki, Baloghné Fűrész, és Németh, 2017;Lefkovics et al, 2018). A prenatális depresszió, szorongás és stressz feltehetőleg a fentiekkel is összefüggésben negatív hatást gyakorol a születendő gyermek fejlődésére (Bussières et al, 2015;Dunkel Schetter and Tanner, 2012;Grigoriadis et al, 2013;Hollins, 2007;Togher, Treacy, O'Keeffe, and Kenny, 2017), amelyek közül kiemelkedik a koraszülés és a kis születési súly kockázatának a növekedése.…”

“…Elemzésem célja a várandósság alatti depresszív és generalizált szorongásos tünetek szocio-demográfiai kockázati tényezőinek számbavétele, a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandósság alatt felvett, önbeszámolón alapuló adatainak alapján. Amint az az alábbi szakirodalmi összefoglalóban körvonalazódik, külföldi elemzésekben számos társadalmi és demográfiai tényező bizonyult relevánsnak ezek vonatkozásában, melyek egy részének jelentősége magyarországi minták esetén is elemzésre került (Bödecs et al, 2013;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2020Hompoth et al, , 2017Lefkovics et al, 2018).…”

“…Többváltozós elemzésben együttesen megvizsgálva a szorongás és depresszió rizikótényezőit szintén azt az eredményt kaptuk, hogy ezek fennállásának valószínűségét legnagyobb mértékben -a házasokhoz viszonyítva 2,2-szeresére -az fokozta, ha az anyának nem volt vele együtt élő partnere, tehát egyedülálló volt vagy látogató partnerkapcsolatban élt. Ez megfelel azon korábbi eredményeknek, melyek szerint az egyedülálló kapcsolati állapot kockázati tényezőnek tekinthető (Biaggi et al, 2016;Dudas et al, 2012;Hompoth el al., 2017;Hompoth et al, 2020). Az élettársi kapcsolat Bödecs és munkatársai (2013) eredményei szerint csak a depresszió esetén rizikófaktor, szorongás esetén nem.…”

“…Jelen eredmények konzisztensek a korábbi multiparitást (Dombi et al, 2019;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2017), és szubjektív anyagi helyzetet (Bödecs et al, 2013, Dudas et al, 2012 vizsgáló hazai eredményekkel. Ugyan a paritást illető külföldi vizsgálatok vegyesebb képet mutatnak (Biaggi et al, 2016), és hazánkban is előfordult olyan vizsgálat, amely nem támasztotta alá a többgyermekesség negatív hatását (Hompoth et al, 2020), jelen elemzés eredményei alapján a többedik, különösen a legalább harmadik gyermek várása egyértelmű rizikótényező, függetlenül az anya további szocio-demográfiai jellemzőitől. Figyelemre méltó, hogy míg Dudas és munkatársai (2012) a szubjektíven megítélt rossz anyagi helyzet (ennek előfordulása kutatásukban 19,3% volt a vélhetően depressziós és 11,2% a vélhetően nem depressziós várandósok esetén) hatását csak egyváltozós elemzésben mutatták ki, többváltozós elemzésben már nem, addig jelen kutatás többváltozós elemzéseinek eredményei szerint minél kisebb a háztartás jövedelme, annál fokozottabb a várandósság alatti szorongás és depresszió valószínűsége.…”

“…Az elemzés tehát alátámasztja azon -legjobb tudomásom szerint elsőként tesztelt -feltevést, hogy a várandósság idején fellépő szorongás és depresszió területi különbségeket mutat, és ezek szempontjából, kontrollálva az összes további vizsgált szocio-demográfiai változó hatását Pest régió, Észak-Alföld és Észak-Magyarország a legveszélyeztetettebb. Korábbi magyarországi felmérések alapján (Bödecs et al, 2013;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2017Hompoth et al, , 2020 a prenatális depresszió előfordulása a harmadik trimeszterben a dél-alföldi Szegeden és Békéscsabán az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívvel mérve 6,5 és 11,9%, Délkelet-Magyarországon (amely egyszersmind tartalmaz dél-alföldi és észak-alföldi megyéket) a Leverton Questionnaire kérdőívvel mérve a 14-24. héten 17,2%, a Nyugat-Dunántúlon fekvő Szombathelyen kilenctételes Beck Depression Inventory kérdőívvel mérve az első trimesz-terben 19,9% volt. Jelen kutatás eredményei -miszerint a depresszió feltételezett előfordulása Dél-Alföldön 10,9, Észak-Alföldön 17,4, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,9% -arra utalnak, hogy a korábban közölt dél-alföldi és délkelet-magyarországi prevalenciaadatok különbségei valós területi eltéréseket jelezhetnek (ami főként a magasabb észak-alföldi előfordulásból fakad), a korábban kapott, kiemelkedően magas szombathelyi prevalenciaarány azonban vélhetően inkább módszertani sajátosság (pl.…”