Alzheimer’s disease (AD) is the leading cause of cognitive impairment in the elderly. Recent evidence suggests that preventive interventional trials could significantly reduce the risk for development of dementia. Periodontitis is the most common dental disease characterized by chronic inflammation and loss of alveolar bone and perialveolar attachment of teeth. Growing number of studies propose a potential link between periodontitis and neurodegeneration. In the first part of the paper, we overview case-control studies analyzing the prevalence of periodontitis among AD patients and healthy controls. Second, we survey observational libraries and cross-sectional studies investigating the risk of cognitive decline in patients with periodontitis. Next, we describe the current view on the mechanism of periodontitis linked neural damage, highlighting bacterial invasion of neural tissue from dental plaques, and periodontitis induced systemic inflammation resulting in a neuroinflammatory process. Later, we summarize reports connecting the four most common periodontal pathogens to AD pathology. Finally, we provide a practical guide for further prevalence and interventional studies on the management of cognitively high-risk patients with and without periodontitis. In this section, we highlight strategies for risk control, patient information, dental evaluation, reporting protocol and dental procedures in the clinical management of patients with a risk for periodontitis and with diagnosed periodontitis. In conclusion, our review summarizes the current view on the association between AD and periodontitis and provides a research and intervention strategy for harmonized interventional trials and for further case-control or cross-sectional studies.

Mild cognitive impairment (MCI) is the prodromal phase of dementia, and it is highly underdiagnosed in the community. We aimed to develop an automated, rapid (< 5 min), electronic screening tool for the recognition of MCI based on hand movement analysis. Sixty-eight individuals participated in our study, 46 healthy controls and 22 patients with clinically defined MCI. All participants underwent a detailed medical assessment including neuropsychology and brain MRI. Significant differences were found between controls and MCI groups in mouse movement characteristics. Patients showed higher level of entropy for both the left (F = 5.24; p = 0.001) and the right hand (F = 8.46; p < 0.001). Longer time was required in MCI to perform the fine motor task (p < 0.005). Furthermore, we also found significant correlations between mouse movement parameters and neuropsychological test scores. Correlation was the strongest between motor parameters and Clinical Dementia Rating scale (CDR) score (average r: − 0.36, all p’s < 0.001). Importantly, motor parameters were not influenced by age, gender, or anxiety effect (all p’s > 0.05). Our study draws attention to the utility of hand movement analysis, especially to the estimation of entropy in the early recognition of MCI. It also suggests that our system might provide a promising tool for the cognitive screening of large populations.

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Amnestic-type mild cognitive impairment (a-MCI) represents the prodromal phase of Alzheimer's disease associated with a high conversion rate to dementia and serves as a potential golden period for interventions. In our study, we analyzed the role of visuospatial (VS) functions and networks in the recognition of a-MCI. We examined 78 participants (32 patients and 46 controls) in a double-center arrangement using neuropsychology, structural, and resting-state functional MRI. We found that imaging of the lateral temporal areas showed strong discriminating power since in patients only the temporal pole (F = 5.26, p = 0.034) and superior temporal gyrus (F = 8.04, p &lt; 0.001) showed reduced cortical thickness. We demonstrated significant differences between controls and patients in various neuropsychological results; however, analysis of cognitive subdomains revealed that the largest difference was presented in VS skills (F = 8.32, p &lt; 0.001). Functional connectivity analysis of VS network showed that patients had weaker connectivity between the left and right frontotemporal areas, while stronger local connectivity was presented between the left frontotemporal structures (FWE corrected p &lt; 0.05). Our results highlight the remarkable potential of examining the VS system in the early detection of cognitive decline. Since resting-state setting of functional MRI simplifies the possible automatization of data analysis, detection of VS system alterations might provide a non-invasive biomarker of a-MCI.

No abstract