A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Abstract

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Idegsebészeti posztoperatív őrzőben kezelt idős betegek SARS-CoV-2 és Clostridioides difficile kombinált fertőzése

“…A bél dysbiosia miatt a bélbaktériumok immunmoduláló szerepe sérül, és az fontos szerepet játszik a COVID-19 morbiditásában, súlyossági fokában [18]. A COVID-19 során sérült bélflóra hónapokig nem regenerálódik, és ennek fontos szerepe lehet a post-COVID-tünetek (fáradtság, dyspnoe, alvászavarok, ízületi fájdalmak) kialakulásában és fennmaradásában [18][19][20]24].…”

Examination of the Physical Activity of the Elderly During the Covid-19 Epidemic

“…Ezek az eredmények összefüggésben állnak a nemzetközi tanulmányok eredményeivel, így megállapítható, hogy a fizikai aktivitás hatékonyan csökkenti a depressziós tüneteket (NAGY, 2021;FIGUEROA -AGUILERA, 2020;KIM et al, 2020). A COVID-19 járvány harmadik hullámában továbbira is negatív irányba változtak az életmódbeli szokások, romlott a táplálkozás minősége, gyakoribbá váltak az alvásproblémák, és csökkent a fizikai aktivitás szintje (ZSUFFA et al, 2022;TANDON, 2020). A társadalmi távolságtartás negatívan befolyásolja az egyén külső környezetét, a testi és lelki egészséget, mindennapos feladatokat, a szabadidős és a testmozgással kapcsolatos tevékenységeket (GRIX et al, 2020;MUTZ -GERKE, 2020).…”

A dementia ellátása a háziorvosi gyakorlatban

“…Sajnos az elmúlt években a COVID-19-pandémia és az ahhoz kapcsolódó intézkedések a világ számos országához hasonlóan Magyarországon is negatívan befolyásolták az idősek életmódját [30].…”