Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. május (457-475. o.) Hosszú zsuzsanna-mérő Bence Hitelciklusok és anticiklikus tőkepuffer egy ágensalapú keynesi modellben Tanulmányunkban egy olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, továbbá amelyben működik központi bank, költségvetési hatóság és makroprudenciális politikai szabályozó is. A bankrendszer a gazdasági ciklusnál hosszabb hitelezési ciklusokat idéz elő az idősorokban, a hitelezésen keresztül támogatja a növekedést, válság esetén azonban a hitelkínálat csökkentésével mélyíti a recessziót. A makroprudenciális hatóság anticiklikus tőke puffer ráta segítségével próbálja csökkenteni a bankrendszer prociklikus viselkedését. Eredményeink szerint ez a szabályozói eszköz hozzájárul a pénzügyi stabilitás erő-sítéséhez, mivel recessziós időszakokban kisebb a GDP visszaesése anticiklikus tőke pufferráta használata mellett, mint nélküle. Ugyanakkor a nagyobb stabilitás kismértékű növekedési áldozattal jár. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E12, E32, E44, G18, G21.Bevezetés és irodalomáttekintés a 2007-ben kezdődő világválság újra rávilágított a pénzügyi közvetítőrendszer makrogazdasági folyamatokra gyakorolt jelentős hatására. a vállalatok és a háztartások beruházásainak, valamint egyéb kiadásainak fedezésére részben a bankrendszer biztosít megfelelő forrásokat, ezzel támogatva a növekedést. a felfokozott várakozások következtében kialakuló eszközárbuborékok azonban a kibocsátási rés túlzott kinyí-lásához vezetnek, míg a bankokhoz kapcsolódó, rendszerszintű csődesemények tartós recessziót idézhetnek elő. Így a gazdaság ciklikus mozgásainak értékelésekor a hitelezési folyamatok alakulása is kulcsszerepet játszik. ezért a pénzügyi közvetítőrend-szer a költségvetési és monetáris politikai döntéshozatalra is hatással van, ráadásul * a szerzők köszönettel tartoznak észrevételeikért és a modell fejlesztése során nyújtott segítségü-kért Banai Ádámnak, Világi Balázsnak, Vincze Jánosnak és az anonim lektornak.
The study describes three agent-based macro models-expanded with the banking sector-that may later, following adequate further development, serve as bases for regulatory decisions. By presenting and explaining these models, the author attempts to make the readers understand the nature, essence and framework of agent-based modelling, also highlighting the difficulties that arise during modelling.
Keresletvezérelt lakáspiaci modell a lakáshitelezést szabályozó makro prudenciális eszközök tanulmányozására A makroprudenciális politika egyik feladata a lakáshitelezés folyamán fellépő rendszerszintű kockázatok csökkentése. A nemteljesítés valószínűségét és az ebből fakadó hitelezési veszteségeket minden hitelnél egyedi jellemzők befolyásolják, ezért a makroprudenciális eszközök bankrendszeri stabilitásra gyakorolt hatásának vizsgálatához olyan ágensalapú lakáspiaci modellt fejlesztettünk, amely lehetőséget ad a háztartások kellő mértékű heterogenitásának szerepeltetésére. A modellt egymillió háztartással futtattuk, amelyek jellemzőit magyar adatbázisok felhasználásával generáltuk. A lakáspiac keresletvezérelt, a háztartások döntését preferenciájuk, jövedelmük és a makroprudenciális szabályokból fakadó hitelezési korlátok határozzák meg. Megvizsgáljuk, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezeti mutatóra vonatkozó korlátok különböző kombinációi mellett hogyan alakul a bankrendszer jövedelmezősége, stabilitása, valamint a háztartások jóléte. Az egyes kombinációk megítélése függ a sokkokra vonatkozó feltételezésektől és a döntéshozó preferenciájától, mivel a bankok jövedelmezőségét és a háztartások jólétét eltérően befolyásolják az adósságfékszabályok. A modell eredményei alapján a bankrendszer hosszú távú jövedelmezősége szempontjából nem célszerű a jelenlegi 80 százalékos hitelfedezeti korlátnál szigorúbb előírást alkalmazni.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C63, G21, G28, R21. * a szerzők köszönettel tartoznak Hosszú Zsuzsannának a modell fejlesztése során nyújtott segítségéért.
Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. március (233-259. o.) Hosszú zsuzsanna-Körmendi gyöngyi-mérő Bence egy-és többváltozós szűrők a hitelrés alakulásának meghatározására szakirodalmi áttekintés a hitelpiacok ciklikus pozíciójának, a túlzott hitelezési időszakoknak a vizsgá-lata nem ismeretlen az irodalomban, és különösen a 2008-ban kezdődő válság hatására lett egyre népszerűbb téma. a kérdés fontosságára magyarországon a lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos, társadalmi szinten is jelentős problémák világítottak rá. számos, a későbbiekben bemutatott tanulmány alapján a túlzot-tan pozitív hitelrés (hitelciklus pozitív szakasza) makrogazdasági egyensúlytalan-ságok kialakulására utaló jel lehet, ami válságot okozhat. ugyanakkor a túlságo-san negatív hitelrés arra mutat rá, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer nem tölti be * a szerzők köszönettel tartoznak hasznos észrevételeikért Banai Ádámnak, Lieli Róbertnek, Várpalotai Viktornak és Világi Balázsnak.
A tanulmány három olyan -bankrendszerrel bővített -ágensalapú makromodellt ismertet, melyek megfelelő mértékű továbbfejlesztést követően később a szabályozói döntések alapjául szolgálhatnak. E modellek bemutatásával és magyarázatával a szerző megkísérli megértetni az ágensalapú modellezés mibenlétét, lényegét és kereteit, továbbá rámutat a modellezés során felmerülő nehézségekre is. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B52, E44, Y2Kulcsszavak: ágensalapú modellezés, bankrendszer, pénzteremtés BevezetésA pénzügyi válság hatására megnövekedett az igény olyan modellek fejlesztésére, amelyben vizsgálható a hitelezés szerepe a reálgazdasági visszacsatolások szempontjából, valamint amelyekkel a pénzügyi közvetítőrendszer működését lehet modellezni különböző szabályozási előírások mellett, különös tekintettel a pénzügyi stabilitást szolgáló makroprudenciális szabályozásra.A tapasztalatok fényében egyre több főáramú modell épít be pénzügyi súrlódásokat (pl. A hitelezést tartalmazó DSGE-modellek döntő többsége pénzügyi közvetítőként modellezi a bankokat, amelyek a megtakarításokat folyósítják hitelként. A gazdaság tényleges működése során a bankrendszer azonban a hitel folyósításával párhuzamosan teremti meg a betéteket (McLeay et al. 2014). Ezt a megközelítést vezeti be a DSGE-modellekbe Benes et al. (2014) és Jakab és Kumhof (2015). Utóbbi a makroprudenciális politika szempontjából fontos hitelciklusokat is generál, igaz, ehhez több olyan egymást követő, független exogén sokkra van szükség, melyet a szereplők egyáltalán nem látnak előre, vagyis az egyes Hitelintézeti Szemle, 18. évf. 3. szám, 2019. szeptember, 83-113. o. * A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával. Mérő Bence a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzője és a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje.A magyar nyelvű kézirat első változata 2018. június 22-én érkezett szerkesztőségünkbe.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.