Hitelciklusok és anticiklikus tőkepuffer egy ágensalapú keynesi modellben

Abstract

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. május (457-475. o.) Hosszú zsuzsanna-mérő Bence Hitelciklusok és anticiklikus tőkepuffer egy ágensalapú keynesi modellben Tanulmányunkban egy olyan ágensalapú keynesi makromodellt fejlesztettünk, amely a háztartásokon és vállalatokon kívül részletesen kidolgozott bankrendszert tartalmaz, továbbá amelyben működik központi bank, költségvetési hatóság és makroprudenciális politikai szabályozó is. A bankrendszer a gazdasági ciklusnál hosszabb hitelezési ciklusokat idéz elő az idősorokban, a hitelezésen keresztül támogatja a növekedést, válság esetén azonban a hitelkínálat csökkentésével mélyíti a recessziót. A makroprudenciális hatóság anticiklikus tőke puffer ráta segítségével próbálja csökkenteni a bankrendszer prociklikus viselkedését. Eredményeink szerint ez a szabályozói eszköz hozzájárul a pénzügyi stabilitás erő-sítéséhez, mivel recessziós időszakokban kisebb a GDP visszaesése anticiklikus tőke pufferráta használata mellett, mint nélküle. Ugyanakkor a nagyobb stabilitás kismértékű növekedési áldozattal jár. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E12, E32, E44, G18, G21.Bevezetés és irodalomáttekintés a 2007-ben kezdődő világválság újra rávilágított a pénzügyi közvetítőrendszer makrogazdasági folyamatokra gyakorolt jelentős hatására. a vállalatok és a háztartások beruházásainak, valamint egyéb kiadásainak fedezésére részben a bankrendszer biztosít megfelelő forrásokat, ezzel támogatva a növekedést. a felfokozott várakozások következtében kialakuló eszközárbuborékok azonban a kibocsátási rés túlzott kinyí-lásához vezetnek, míg a bankokhoz kapcsolódó, rendszerszintű csődesemények tartós recessziót idézhetnek elő. Így a gazdaság ciklikus mozgásainak értékelésekor a hitelezési folyamatok alakulása is kulcsszerepet játszik. ezért a pénzügyi közvetítőrend-szer a költségvetési és monetáris politikai döntéshozatalra is hatással van, ráadásul * a szerzők köszönettel tartoznak észrevételeikért és a modell fejlesztése során nyújtott segítségü-kért Banai Ádámnak, Világi Balázsnak, Vincze Jánosnak és az anonim lektornak.

Novel Modelling of the Operation of the Financial Intermediary System – Agent-based Macro Models

“…While rational expectations in DSGE models do not allow the model to become extreme, in the case of agent-based models it is easy to create a model in a way that over time the economy either explodes or disappears. For example, in the model of Hosszú and Mérő (2017), in the case of an inappropriately chosen unemployment benefit any extreme could occur if the indebtedness of the government is not prevented. If the unemployment benefit is too high, aggregate demand may be too high, whereas in the case of too low unemployment benefit aggregate demand may even gradually fade away.…”

“…Agent-based models may require lots of calculations. In the case of Assenza et al (2015) as well as Hosszú and Mérő (2017) there are still relatively few actors: to compute the decisions of a couple hundred agents at the complexity level applied does not require much calculation. However, when the order of magnitude of the number of agents changes considerably (which was set as a target by the EURACE), running a model may take a long time.…”