Korunkat meghatározó fogalmak a globalizáció, tudomány és technológia. Az egyént érintő felgyorsult változások inkongruenciát és ellentmondások sorozatát idézi elő, amelyeknek egyik lehetséges feloldása a képességek új rendszerének kialakítása. Nemzetközi mérések alapján azonban látjuk, hogy az oktatásunk hatékonysága általában alacsony, miközben bizonyos társadalmi csoportoknak a felhalmozódó kulturális hátrányok leküzdésére egyre nagyobb szüksége van intézményi támogatásra. Tanulmányomban hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai sikerességének esélyeit vizsgálom, érintve a globalizmus társadalmi hatásait. Ebben a bonyolult társadalmi helyzetben a sérülékeny csoportok között a női fogvatartottak életvilágát, illetve a börtönben zajló oktatás hatására történő mentalitásváltozást mutatom be.

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a nemzetközi kutatások milyen empirikus adatokkal igazolják a börtönben zajló oktatás eredményességét, hasznosulását. Ehhez kapcsolódik kutatásunk célja, a női fogvatartottak nevelési és képzési szempontú profiljának felállítása, amely nemzetközi szinten is elhanyagolt terület. Vizsgálatunkban a börtönoktatás rendszerébe egyszerűen beépíthető és alkalmazható mérőeszközt használtunk. A Kognitív Profil Teszttel három fő területen mértünk: kognitív képességek, információfeldolgozás, iskolai készségek. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a jelenlegi reintegrációt támogató iskolai felkészítés mennyiben járul hozzá szabadulást követően a nők társadalmi visszailleszkedéséhez. Eredményeink alapján a vizsgálati csoport jelentős eltérést mutat a viszonyítási csoportként szolgáló felnőtt populáció jellemzőihez képest. A reintegrációt támogató életvezetési stratégia kialakításához szükséges kognitív területek hiányosságai jelentősek. Alátámasztást nyert, hogy az oktatásban a nők erőssége (figyelem, holisztikus gondolkodás), illetve előnyös képességszintje nem kiaknázott. Gyengeségeikre (iskolai készségek, absztrakció, szekvenciális gondolkodás) nincs célzott segítség, így a fejlesztések hatása esetleges. Kutatásunk megerősítette, hogy a többségi iskola mintáján szerveződő börtönoktatás módszertana kevéssé hatékony az összetett problémahálóval küzdő női elítéltek számára.

Tanulmányunk célkitűzése, hogy bemutassa a poszt-COVID időszakában az egyetemi hallgatók bizonyos körében a depresszió és kiégés prevalenciáját. A nemzetközi szakirodalomban gyakori téma az egyetemi hallgatók pszichés állapotának és a veszélyeztető tényezők felmérése az életminőségük megtartása vagy javítása érdekében. Keresztmetszeti vizsgálatunk a nappali tagozatos gyógypedagógia szakos hallgatók körében zajlott. Mivel ez a hallgatói csoport segítő hivatásra készül, ezért különösen fontos, hogy milyen megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek az előttük tornyosuló nehézségek és szakmai kihívások leküzdésére. Vizsgálatunk célja, a hallgatói kiégés és a depresszió szintjének megismerése, az intézményi rizikó-, valamint védőtényezők feltárása. Módszer: a depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (Kopp-Fóris 1993), a kiégést a Maslach Kiégés Teszttel mértük, emellett a Pszichológiai Immunrendszer Felmérést (Oláh 2005), és a Megküzdési Módok Kérdőívet (Lazarus) önkitöltős adatfelvétellel végeztük el. Eredményeink jelzik, hogy határozott pszichoedukációs beavatkozásra van szüksége hallgatóinknak a jóllétük megtartása és a jövőbeli szakmai hatékonyságuk érdekében.

The book's collection of new research topics in the field of special education, in this case, Finland, reviewed by experts from the University of Lapland, illustrates the bridging role of the volume. It focuses on special needs groups, such as those with autism spectrum disorders, people with emotional and behavioural disorders, people with special diseases, and high-ability students, who are most challenging for inclusive pedagogy. The main purpose of presenting research on students with special needs is to make the inclusive pedagogical process increasingly successful. The introductory and concluding chapters of the book are strongly philosophical and encourage the reader to think further. After some general thought, I will also present the values of the chapters.In the interpretation of inclusion, integration and quality of life are nowadays interrelated. The relationship between inclusion and quality of life is represented by any endeavour that uses specific methods, tools, and content in the best interests of the child. It takes into account the differences between children in the design, organization and delivery of pedagogical procedures; and is based on the child's activity. Inclusive pedagogy is capable of adapting to the different personality traits, learning styles and rhythms of children, due to the preparedness of the teachers, the organizational forms, and the material conditions. In the area of teacher education, preparation for effective education is essential for inclusive education. Due to the reinterpretation of the concept of disability in international practice, the term 'assessment' has been suggested instead of 'diagnosis'. It has become an important aspect that condition knowledge should consider people with different atypical development rather than disability, and validate their thinking in the biological, psycho-social model. As one of the disciplines of educational science, special education can employ rich variants of differentiated education based on inclusive values. The introduction of new principles, expressions and practices is one of the main characteristics of the desired shift in special education; the widening of competences; the enrichment of pedagogical, therapeutic and rehabilitation knowledge and practice; the emphasizing the importance of prevention and early development. In our age, it has become important that special education, with its particular system of activities and scientific commitment, canintegrate

Tanulmányunkban a 2015-ben lefolytatott, az MTA által támogatott szakmódszertani kutatásunk eredményeit figyelembe véve fogalmazzuk meg azokat a problémákat, amelyek nehezítik a szakmódszertani megújulást. Főleg kvalitatív kutatási eredményeket mutatunk be. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az IKT segíti-e, illetve milyen módon és körülmények között segíti az iskolai matematika tanulását és tanítását. A válaszok megtalálása érdekében osztálytermi kutatásokat szerveztünk több évfolyamon és különböző korosztályok (8. és 10. osztály) bevonásával. A sokszor hirdetett pedagógiai paradigmaváltás jegyében kialakuló pszichológiai/pedagógiai megújulás lehetőségét mértük fel, és egy alapvető óramegfigyelési szempontsort fejlesztettünk ki. Eredményeink alapján a tanárok IKT-kompetenciájának sürgős és alapos fejlesztése nélkül alig van remény új szakmódszertanok kidolgozására.