The scientific examination of short food supply chains is justified by consumer interest and their role in the European Unions’ subsidy policy and rural development. In our current article, we present the results of a consumer survey of more than a thousand people from Hungary. It was conducted in the North Hungarian (rural) region. Our research goals were: (1) To access consumer demand for short food supply chains and to determine the characteristics of consumers who prefer local foods; and (2) to examine the role of short food supply chains in rural development by a territorial comparison. The results showed that consumers’ willingness to pay a theoretical premium for local products was high (averagely +20.7%). Compared to that, we considered their monthly purchased quantity low. We found a statistically valid, yet weak, correlation that on a monthly basis, the purchase of local products was more significant for consumers from smaller settlements and villages than those from (greater) cities. Furthermore, there were factors in some consumers’ preferences that indicated a greater interest for small producers’ goods. Although it was not possible to assess the absolute demand of the studied rural area, these results (at a certain level) confirm the potential of short food chains in rural development.

A tanulmány középpontjában a gazdaság fejlődésének térbeli dimenziói állnak, amelyek bemutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisainak feldolgozása alapján került sor. Az Észak-magyarországi régiógazdaságának térbeli folyamatait a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adóbevallás kiemelt adatai mellett a gazdasági aktivitásra és a demográfiai folyamatokra (különös tekintettel a vándorlásra) vonatkozó információkkal elemeztük. Megvizsgáltuk, hogy a régió térszerkezetét hagyományosan meghatározó centrumok és tengelyek jelentősége hogyan változott az ezredfordulót követően. Kiemelt figyelmet fordítottunk az „Északkelet-magyarországi innovációs tengely” mentén,valamint a régió külső- és belső periféria területein lezajlott folyamatokra. Azt követően, hogy az elmaradott régiót 2005 és 2010 között további leszakadás jellemezte az országos átlaghoz képest, a 2010-es években már egyértelműen a felzárkózás jelei mutatkoztak. A belföldi jövedelem bővülése egyes periférikus térségekben kifejezetten látványos volt, azonban a vállalkozások bruttó hozzáadot tértéke továbbra is a városokra és néhány vidéki kulcstelepülésre koncentrálódik. Hosszabb távon a kedvezőtlen népesedési folyamatok szabhatnak gátat a további fejlődésnek.

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Területi Statisztika c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. 1) A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH. 2) A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában. 3) A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány: a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a 4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; c) részletének idézésére-az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven-a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével. 4) A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását. 5) A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos. 6) A 3. a)-c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni: "Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 58. évfolyam 5. számában megjelent, Szűcs Antónia-Káposzta József által írt A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája c. tanulmány (link csatolása)" 7) A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával.

Utilization of local resources and positioning of local actors is a priority area of rural development. In recent years, the sale of local products and the development of related short supply chains (SSCs) have also been a popular topic in support policy and rural development research. Support for the shortening of supply chains is also justified by assuming their positive effects on the majority society from an environmental, economic and social point of view. New types of SSC channels can be a very diverse regional pattern of how local food producers are able to compete with globalized food chains. This also largely depends on the compromises that producers and consumers are able to make in order to maintain local food systems, which mostly requires the cooperation (adaptation) of the actors. In the framework of our research, we sought the answer to the extent to which the sustainability aspects that can be considered among their advantageous properties can prevail in model SSCs. Therefore, we interviewed 20 producers about which forms of sales in short supply chains are preferred and to what extent the elements of sustainable development prevail in their activities. While we also find some really innovative solutions for organizing local food systems in Hungary, it is also a typical experience that some forms of support are not favored by producers, or that bottom-up consumer initiatives die in the initial stages of cooperation. The interests of economic growth or even survival often dictate to smallholders to pursue an independent and unique development trajectory. For this reason, although several aspects of sustainability form the basis of their business, they do not meet other sustainability expectations in the absence of wider collaboration and better organization.

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a rövid ellátási láncok sikerét mennyiben befolyásolhatja a jelenlegi helyi termék kínálat, valamint az értékesítést biztosító helyi „hagyományos" piacok, termelői piacok, biopiacok száma és területi lehelyezkedése. Az ellátási láncot tehát a termelők és az értékesítési csatorna oldaláról közelítettük meg, két minta területen (Komárom-Esztergom, Heves megye). Mindkét megye területén, elsődleges és másodlagos adatbázisok segítségével mértük fel az említett tényezőket, külön megvizsgálva térbeli eloszlásukat, és az ebből fakadó területi különbségeket. Vizsgálati eredményeinket összevetettük a rendelkezésre álló európai uniós források által kínált pályázati kiírás feltételrendszerével, lehatárolva a potenciális pályázók körét, a lehetséges REL-ek számát.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) által meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási program legnépszer?bb célprogramja a 2010-2014 közötti id?szakban, a Gyöngyösi kistérségben az integrált gyümölcs- és sz?l?termesztés célprogram volt. Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az adott gazdaságok milyen szinten voltak erre felkészülve (szakmai ismeretek, technológia stb.), tudtak e alkalmazkodni a szabályokhoz valamint hogyan hatott ez a gazdaságok pénzügyi helyzetére.

Cities play a key role in EU regional policy, and to this end the Leipzig Charter called for the development of Integrated Urban Development Strategies (IVS) emphasizing an integrated approach in the 2007–2013 budget period, which was replaced in the period 2014–2020 by Integrated Settlement Development Strategies (ITS). We can find many experiments in the methodological elaboration of the measurement of regional and municipality development in the Hungarian and international literature. However, due to the complexity of the topic, no more widely accepted procedure has emerged, however, there is a common consensus that development is treated as a complex phenomenon. In the present study, we attempted to examine the development of the city of Gyöngyös through a complex system of indicators for the period 2010–2018. In addition, an important part of our research is to supplement the results obtained with statistical data and, if possible, to compare them to the subjective judgment of the residents. Our main goal was to answer how the changes of the indicator groups in the indicator system and their totality are perceived by the residents.

Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében. Tanulmányunk egy kis-középváros, Gyöngyös környezetére koncentrál. A lakóhelyi szuburbanizációhoz köthető jelenségeket a Gyöngyösi járás területén vizsgáltuk meg, feltárva azt, hogy mik voltak a vidéki településekre történő költözési folyamatok mozgatórugói 2001től napjainkig. Ennek vizsgálatára szuburbanizációs index számítását végeztük el a járást alkotó települések mindegyikére a központi város kivételével. A szuburbanizációban résztvevő lakosság összetételét, motivációs jellemzőit lakossági kérdőívezés eredményei alapján elemeztük.