A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája

Abstract

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Területi Statisztika c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. 1) A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH. 2) A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában. 3) A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány: a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a 4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; c) részletének idézésére-az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven-a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével. 4) A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását. 5) A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos. 6) A 3. a)-c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni: "Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 58. évfolyam 5. számában megjelent, Szűcs Antónia-Káposzta József által írt A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája c. tanulmány (link csatolása)" 7) A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával.

A Duna borrégió szőlészeti és borászati helyzetének vizsgálata a magyar szőlő-bor ágazatban

“…Ennek megfelelően különböző konkrét környezetek léteznek, amelyek térkategóriákként, törvényszerűen kapcsolódnak egymáshoz, keresztezik és átszövik egymást (Katona, 2016, Káposzta, 2020. Máté (2007Máté ( , 2008 tanulmányaiban hazai viszonyok között -bár kritikus attitűd mellett, de -a földrajzi táj és a földrajzi környezet keretein belül vázolja fel alapegységként a szőlészeti és borászati termőhelyeket mint olyan térrészeket, melyek integrálásával lehatárolhatók azok a tértípusok, ahol a termelt borok helyi jellegzetessége és identitása, valamint végső soron az adott területi egység szőlő-bor ágazatához kapcsolódó gazdasági és társadalmi térszerkezeti elemek, tényezők és folyamatok koherensen értelmezhetővé válnak (Szűcs-Káposzta, 2018). Felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi, elsősorban nyugat-európai bortermelő területeken agrár, illetve gazdasági és társadalmi kutatások során is a termőhely alapegység helyett inkább a terroir alapegységet használják (Káposzta-Honvári, 2019), melyet ugyancsak komplex földrajzi térfogalomként van jelen, azonban a termőterülethez rendelt értelmezés mellett mélyebb meghatározás, mivel az adott terület (szakma)történelmi és szociokulturális sajátosságait is magába foglalja.…”

Az innováció finanszírozásának lokális vetülete

“…Az utolsó fejezetekben azt elemezzük, hogy a pályázati forrásokból megvalósult innovációnak volt-e helyi, települési szintű hatása, majd következtetéseket vonunk le a finanszírozási rendszerrel kapcsolatban, illetve javaslatokat fogalmazunk meg a problémák megoldására. Az innováció és finanszírozásának kérdése a szakirodalomban Perroux (1955), Lasuén (1971), Schumpeter (1980), Rechnitzer (1993) és Capello (2006 hangsúlyozták, hogy az egyes nemzetgazdaságok fejlődésének egyik kulcseleme a gazdasági ágazatok, szervezetek innovációs potenciáljának fejlesztése. Kifejtették, hogy a régiók hosszú távú fejlődését azok innovációs potenciálja, képessége (például adaptációs képesség, az innovatív vállalkozások száma, tudás-és technológiatranszfer, tudásteremtés, kreativitás, innovatív miliő stb.)…”

“…is befolyásolja (Broekel-Boschma 2016). Schumpeter (1980) kiemelte, hogy az innováció ösztönzi a régiók fejlődését, Perroux (1955) a fejlesztési pólusokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek a pólusok az innováció, a tudásteremtés motorjai lehetnek. Lasuén (1971) Az innováció támogatása a régiók versenyképességének szempontjából is meghatározó tényező.…”