A tanulmány a digitális egyenlőtlenségek fogalmaival és főbb kutatási irányaival ismerteti meg az olvasót. Kitér Magyarország jelenlegi helyzetére és összeveti azt az európai orszá-gok digitális hozzáférési adataival, megállapítva, hogy Magyarország inkább a leszakadó országcsoportok közé tartozik. Az írás a nemzetközi tanulói teljesítménymérések adatai alapján azt is vizsgálja, hogy a digitális írástudás területén a tradicionális egyenlőtlenségi dimenziók érvényesülnek-e. Megállapítható, hogy Magyarországon az oktatási egyenlőt-lenségek dimenziói e területen is hasonlóan működnek, csak még inkább elmélyülnek. Kulcsszavak: digitális egyenlőtlenségek, digitális szakadék, digitális írástudásTh e study acquints the reader with the defi nition and the main research directions of digital equity. It elaborates on the present situation in Hungary and compares it to the internet access data of other European countries, stating that Hungary rather belongs to the group of lagging countries. Th e study is based on international student performances and it examines whether the dimensions of traditional educational equity prevail in the fi eld of digital literacy. We can state that the dimensions of educational equity operate similarly in this area, what's more they are even more dominant. Keywords: digital inequality, digital gap, digital literacy, educationAz egyenlőtlenségek vizsgálata a szociológia klasszikus területe. A digitális világ egyenlőtlenségeit taglaló kutatások az ezredfordulóra jelentek meg, olyan kutatási kérdésekre fókuszálva, hogy a digitális egyenlőtlenségek vajon különböznek-e a hagyományos társa-dalmi egyenlőtlenségektől, más dinamika jellemzi-e őket, megváltoztatják-e a tradicioná-lis egyenlőtlenségi viszonyokat. Tanulmányunkban röviden összefoglaljuk, hogy mi is az a digitális egyenlőtlenség, milyen főbb kutatási irányok vannak ezen a területen, valamint az oktatási egyenlőtlenségeket mennyiben rajzolja át a digitális egyenlőtlenség.
E tematikus szám bevezető írása bemutatja annak a komplex kutatásnak a hátterét, amely az iskolai lemorzsolódás hazai elemzését célozza meg. Kutatásunk nemzetközi empirikus kutatási eredményekre alapozva tesztel egy olyan komplex modellt, amelyet a téma nemzetközi szisztematikus irodalomelemzései alapján építettünk fel és amelyre egy ehhez illeszkedő, alapvetően kvantitatív vizsgálati keretet építettünk. Az iskolai lemorzsolódás vizsgálatában az elmúlt évtizedben előtérbe kerültek a szisztematikus elemzések, melyek egyéni, családi és iskolai tényezőkre bontják az iskolaelhagyás hátterében álló okokat. Kutatásunkban ezt a felosztást alkalmaztuk és mindezt több nézőpontból is vizsgáltuk. Tanulmányunkban a kutatás elméleti keretének felvázolása mellett az erre a keretre épített 2018/2019-es tanévben készült kutatás – hozzáférés alapú tanulói (n=1 953) és pedagógus (n=1 136) mintán, online lekérdezési technikával – módszertani hátterét mutatjuk be.
A tanulmány többféle nézőpont elemzésére fókuszál, a tanulói és pedagógus vélemények összevetésével. Az írás alapvetően az iskolai elköteleződés, bevonódás, kötődés, légkör jellemzőivel foglalkozik, ugyanakkor kitér a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódó egyéb területek összevetésére is, így vizsgálja a közösségi bevonódás mértékében, az iskolai célok és elvárások megítélésében, a pedagóguskompetenciák értékelésében, valamint az élettel való elégedettség és bizalom szintjében a megkérdezett tanulók és pedagógusok véleményei között tapasztalható eltéréseket. A tanulmány első része a tanulók iskolai kötődésével, a pedagógusok munka- és szervezet iránti elköteleződésével, valamint az iskolai légkörrel kapcsolatos értelmezési lehetőségeket járja körül, s kitér a témában eddig született legfontosabb empirikus kutatási eredmények ismertetésére is. A második rész ezen témakörökre fókuszálva egy, az iskolai lemorzsolódás hazai elemzését célzó komplex kutatás keretében 2018 őszén végzett tanulói és pedagógus kérdőíves adatfelvételre alapozva elemzi a tanulók (n=1 953) és a pedagógusok (n=1 136) véleménye közötti különbségeket.
Hungarian educational policy took a sharp turn in 2010, aft er the change of regime. Th e study analyses how pupil/parent preferences and enrolment chances have changed since 2000 in secondary education. Th e core of the study are KIFIR databases. Th eir task is to conduct secondary admission processes and to register applications. We have also used the data of the national competence survey to investigate the relationships between social background and student performance. While the strong government policy prefers vocational training, students and parents tend to turn away from it. However, the chances to enter secondary school have decreased, thus reducing the chances to enter higher education.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.