Az egész életen át tartó fejlődésben rendkívül nagy szerepe van a testmozgásnak, így az időskorban is nagyon jelentős. Akik rendszeresen sportolnak jobb szív és érrendszeri állapotnak örvendenek, kielégítőbb állapotban marad a mozgató szervrendszerük, kevésbé panaszkodnak depresszióra, alvászavarokra, magabiztosabbak és önállóbbak még idősebb korban is.A rekreációs sportok kiterjednek a hétköznapi emberek széles körére, akik számára a mindennapi élet szempontjából szükséges fitnesz biztosítása a cél. Új fogalomként megjelenik a gerontofitnesz, mely az idősek által végzett sporttevékenységgel és azok jótékony hatásaival foglalkozik. Napjainkban elterjedtek az olyan programok, amelyekkel az idős embereket rendszeres testmozgásra sarkallják. Ugyanakkor ezek megvalósítása számos akadályba ütközik, hiszen az idősek fizikai aktivitását olyan kulturális tényezők, sztereotípiák, attitűdök és elvárások is befolyásolják, amelyek inkább az inaktivitás irányába hatnak.
AbstractThe changed circumstances of medical work, raises the question of how socio-economic changes over the last few decades has affected the professional socialisation of medical students. This paper explores the career choice motivations of medical students, as well as some characteristics of the process of making that choice and their effects on professional socialisation. The study was carried out with a self-administered questionnaire with 503 students in general medicine, randomly selected from two Hungarian Medical Schools. More than half of the students contemplated becoming a doctor as early as in their childhood. Their final decision was typically made in high school. Significant differences can be demonstrated in professional socialisation between those individuals identifying with the profession in early childhood and others turning to the profession later. Altruistic motivations were the most significant career choice reasons. In conclusions, the medical career choice must have deeper roots, yielding to an evolutionary psychological analysis as well, one aspect of which is altruism.
Tanulmányunkban a család-karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetõségeit vizsgál-tuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitûdjeit, már dolgozó orvosnõkkel, jogásznõkkel kap csolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzõjét tártuk fel és ha sonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a késõbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei.A felmérés önkitöltõs kérdõívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan-és 132 joghallgató lány részvételével zajlott.Eredményeink szerint a hallgatónõk elképzeléseiben az orvosnõ egyértelmûen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erõteljesen kapcsolódnak pozitív személyi-ségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznõket inkább karrierista, versengõ nõként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznõk karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelzõ tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzõkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építõ jogásznõvel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzõje is. Korábban kötelezõdtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitûddel voltak jelle mezhetõek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvõ elvek alapján vá-lasztották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is külön-böztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az elsõ, a munkahely jellemzõi csak má-* Levelezõ szerzõ: dr. Molnár Regina, SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet, 6720 Szeged, Dóm tér 10.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.