Work as a central life interest for legal professionals

Abstract

Dubin's theory of Central Life Interests (CLIs) was used to investigate whether work is a CLI for legal professionals in South Africa. The research also served as a comparative exploration between the public and private sectors based on their work centrality and work orientation. 59 employees from three public sector organisations and 27 employees from various private sector law firms completed questionnaires. Contrary to Dubin's theory, results indicated that two-thirds of respondents did not have work as a CLI. Also, contrary to previous work on private and public sector employees, some interesting similarities emerged between the two sectors. OPSOMMINGDubin (1992) se teorie van Sentrale Lewensbelangstellings was gebruik om te ondersoek of werk 'n sentrale lewensbelangstelling is vir individue in die Suid-Afrikaanse regsprofessie. Die navorsing was ook 'n vergelykende ondersoek tussen die publieke en privaat sektore met betrekking tot hul werk sentraliteit en werk orientasie. 59 werknemers van drie publieke organisasies en 27 werknemers van verskeie privaat firmas het vraelyse beantwoord. Teenstellig met Dubin se teorie het resultate gewys dat vir twee-derdes van die deelnemers werk nie 'n sentrale lewensbelangstelling was nie. Daar was ook interessante resultate wat te voorskyn gekom het, wat teenstrydig was met vorige navorsing op werknemers in die privaat en publieke sektore.

New research methods of Sales-Marketing Interfaces

“…In the course of work, not only the obligation itself is decisive, but also the consequence of the system of conditions and its activity (Genis & Wallis, 2005). In terms of information conflict potentials, there is information exchange and communication between the two departments on the one hand, and the technical background required for this, on the other hand, arising from the Hard-and Software requirements (Wierum, 2001).…”

Valores associados ao trabalho: Um estudo com a população residente na Covilhã

“…A nível individual, as implicações do trabalho, além da atividade em si, englobam as circunstâncias e as consequências da atividade (Genis & Wallis, 2005) e, ainda, o propósito com que se desenvolve (Neff, 1974). Destaca-se, nesta linha, o papel estruturante do trabalho no processo de desenvolvimento da personalidade e da identidade (Borges, 1999).…”

“…Estas alterações encontram-se relacionadas, entre outros fatores, com a precariedade dos vínculos laborais e o desemprego (Bento, 2009), a globalização e com a introdução de novas políticas, métodos de organização, gestão e inovações tecnológicas (Coutinho, Diogo, & Joaquim, 2008). As novas dinâmicas do mercado de trabalho aumentam, por sua vez, a concorrência e competitividade (Nogueira, Brandi, & Rodrigues, 2005), complexificam as formas de produção da sociedade e diversificam as condições e relações laborais (Markert, 2002).A nível individual, as implicações do trabalho, além da atividade em si, englobam as circunstâncias e as consequências da atividade (Genis & Wallis, 2005) e, ainda, o propósito com que se desenvolve (Neff, 1974). Destaca-se, nesta linha, o papel estruturante do trabalho no processo de desenvolvimento da personalidade e da identidade (Borges, 1999).…”

A munka jelentése, egyéni jelentésadás a HR vezetők szemszögéből

“…A munkát (Genis -Wallis, 2005;Brief -Nord, 1990a alapján) nehéz a meghatározni, tekintettel arra, hogy a munka határai nem világosak: egy-egy tevékenység egyik esetben munkának, más esetben szabadidős tevékenységnek tekinthető (Brief -Nord, 1990a;Noon -Blyton, 1997). Tehát nem maga a tevékenység a mérvadó, hanem a feltételrendszer és a tevékenység következménye (Genis -Wallis, 2005). A leginkább elterjedt munkafogalom gazdasági szemléletű: "olyan tevékenység, amiért az egyén pénzügyi ellentételezést kap a megélhetése érdekében" (Brief -Nord, 1990a:2).…”

“…A gazdasági megközelítés több szempontból is leszűkíti a munka meghatározását. Először is nem veszi figyelembe az olyan tevékenységeket, amelyeket az egyén nem pénzért végez vagy azért, mert (1) a szürke-vagy feketegazdaság része, vagy (2) háztartási munka, vagy (3) önkéntes munka (Brief -Nord, 1990a;Noon -Blyton, 1997; Genis -Wallis, 2005). Továbbá a munka gazdasági szemléletű meghatározása azért is problematikus, hiszen Ryan és Deci (2000) általánosan elfogadott meghatározása értelmében -amely "a tevékenység elvégzése egy attól különböző kimenetel elérése érdekében" (p.71) -leszűkíti a munka fogalmát a külső motivációból végzett munkára.…”