Women's changing productive practices, gender relations and identities in fishing through a critical feminisation perspective

Gustavsson, Madeleine

doi:10.1016/j.jrurstud.2020.06.006

Cited by 23 publications

(22 citation statements)

References 56 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A vidékszociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vidék átalakulása jelentős hatással van a nők identitására. A fejlett, nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedekben lezajlott változások, úgymint az iskolázottság és a farmon kívüli karrierlehetőségek jelentős mértékben átalakították a vidéki nők életét, ami a tradicionális nemi szerepek újraértelmezését és átalakulását is maga után vonta (Csurgó 2013;Gustavsson 2020;Munkejord 2006). Az elemzések szerint a "vidéki nő" egy rendkívül heterogén társadalmi kategóriává vált.…”

Section: Vidéki Nők éS Vidéki Vállalkozónők -Elmélet Háttérunclassified

“…A nők hagyományos, jellemzően például az agrártermeléshez (mezőgazdaság, halászat, borászat stb.) kapcsolódó szerepei és gyakorlatai a változó társadalmi nemi viszonyok és identitások függvényében alakulnak (Gustavsson 2020). A vidéki nők identitásának társadalmi konstrukciójában ugyanakkor továbbra is jelenős szerepe van a hagyományos családon belüli nemi szerepeknek (Agg-Phillips 1998;Csurgó 2002;Little-Austin 1996;Tuitjer 2018).…”

Section: Vidéki Nők éS Vidéki Vállalkozónők -Elmélet Háttérunclassified

See 1 more Smart Citation

Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében

Csurgó¹

2020

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a magyar vidéki társadalomban új csoportként megjelenő, ún. kreatív női vállalkozókat elemzi vidékszociológiai megközelítésben. A tanulmány egy kvalitatív szociológiai vizsgálatra épül, amelyben 48 félig strukturált interjú készült olyan kreatív vidéki vállalkozónőkkel, akik kreatív és újító termékeikkel, valamint szolgáltatásaikkal az elmúlt évtizedekben jelentek meg a világhálón, a vidéki fesztiválokon, illetve a helyi gazdaságban, új tevékenységi típust és új életformát teremtve a vidéki Magyarországon. Az elemzés középpontjában a vállalkozásalapítás motivációja áll. Az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerével a tanulmány a kreatív vidéki vállalkozónők három típusát: az anyavállalkozókat, a karrierváltókat és a nosztalgiavállalkozókat azonosítja.

show abstract

Section: Vidéki Nők éS Vidéki Vállalkozónők -Elmélet Háttérunclassified

Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében

Csurgó¹

2020

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…The literature on women in fisheries tends to conceptualize women as either being deprived of agency or having full agency (Gustavsson, 2020). However, this case demonstrates that women (and men) have limited agency within a given historical, spatial, and political context.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 93%

“…In this case, less powerful actors leveraged their relationships with more powerful and resourced actors to access trade benefits; for example, married women gained access to motorboats through their husbands. Such nuances in the distribution of benefits would have been masked by an analysis that narrowly focused on gender and therefore highlights the importance of intersectional analysis in small-scale fisheries contexts (e.g., Kusakabe and Sereyvath, 2014;Lau and Scales, 2016;Colwell et al, 2017;Lokuge and Hilhorst, 2017;Rohe et al, 2018;Yingst and Skaptadóttir, 2018;Gustavsson, 2020). Furthermore, while many women in Palau may have accrued indirect financial benefits from their men family members' earnings from the sea cucumber trade, such indirect benefits do not yield the same advancements in gender equality (U.N.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

A Rising Tide Does Not Lift All Boats: Intersectional Analysis Reveals Inequitable Impacts of the Seafood Trade in Fishing Communities

Ferguson

2021

Front. Mar. Sci.

View full text Add to dashboard Cite

Seafood is the world’s most traded food commodity, and the international trade in seafood is promoted as a development strategy in low-income coastal communities across the globe. However, the seafood trade can drive negative social and environmental impacts in fishing communities, and whether the benefits of trade actually reach fishers is a subject of ongoing scholarship. Furthermore, scholars and policymakers have tended to treat fishing communities as homogeneous, assuming that trade policies will impact all members equally. Yet individual community members have different roles, statuses, and entitlements according to their intersecting identities, meaning that different fishers will be differently impacted by the seafood trade. In particular, women occupy different positions than men in seafood value chains and in fishing communities. There are also important within-group differences among men and among women depending on their nationality, marital status, and other identity markers. Through 205 surveys, 54 interviews, and ethnographic field methods conducted in fifteen rural Palauan fishing communities between November 2019 and March 2020, this case study of the sea cucumber trade in Palau brings together theories of gender, intersectionality, and access to answer the question, “How are the harms and benefits of the seafood trade distributed in fishing communities?” In this case, men benefited more than women from the export of sea cucumbers by leveraging access to technology; knowledge; and authority, and the trade depleted resources relied on primarily by women for their food security and livelihoods. An intersectional analysis revealed that marital status and nationality determined access among women, with married women having greater access than unmarried women and immigrant women having greater access than immigrant men, demonstrating the importance of intersectionality as an analytical tool.

show abstract

Blue Food Sovereignty Benefits Social-Ecological Resilience: A Case Study of Small-Scale Fisheries Co-Management and Mariculture in Samoa

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

Abstract“Blue” (aquatic) food systems have a vital role in providing nutrition, livelihoods, and food security for coastal communities, but addressing and evaluating issues of equity and social resilience continue to challenge small-scale fisheries management. We examine how marine aquaculture and co-management approaches that integrate traditional institutions can support food sovereignty for more equitable blue food systems. Interviews with stakeholders in 11 fishing communities in Samoa indicate that several benefits associated with food sovereignty are derived from co-managed village fish reserves. Reserves support biodiversity health and are a source of culturally valued seafoods that build food security, social capital, and sustainable livelihood opportunities for women. Local values, food systems, providers, and consumers are centered, though traditional hierarchies present challenges for equitable decision-making. Our findings demonstrate how incorporating food sovereignty into the operation and evaluation of fisheries co-management can aid in addressing equity and resilience.

show abstract

Women's changing productive practices, gender relations and identities in fishing through a critical feminisation perspective

Cited by 23 publications

References 56 publications

Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében

Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében

A Rising Tide Does Not Lift All Boats: Intersectional Analysis Reveals Inequitable Impacts of the Seafood Trade in Fishing Communities

Blue Food Sovereignty Benefits Social-Ecological Resilience: A Case Study of Small-Scale Fisheries Co-Management and Mariculture in Samoa

Contact Info

Product

Resources

About