Women doctors and their careers: what now?

Abstract

Outmoded career structures and attitudes mean that the UK risks losing out on the valuable contribution women doctors can make, especially in the second half of their careers

The potential role of professional socialization in the development of conflict between the professional and family roles in light of stereotypes about female physicians and jurists

“…Napjainkban az orvosi hivatás egyik fontos jellemzõje, hogy egyre nõ az orvosláson belül a nõk aránya (Allen, 2005;Searle, 2001). E folyamat rá-irányítja a figyelmet az orvosi szakmán belüli nembeli különbségekre.…”

“…Motivációk, preferenciák terén a férfiak racionálisabbak, jobban elõtérbe helyezik a karriert és a pénzkeresetet, míg a nõk inkább arra törekszenek, hogy szakmai és családi feladataiknak egyaránt meg tudjanak felelni (Gjerberg, 2003). Stressz, depresszió, egészségi állapot vonatkozásában már a hallgatókra és a dolgozó orvosokra is jellemzõ, hogy a lányok stresszterhelése magasabb, gyakrabban depressziósak, jobban aggódnak tudásuk, munkájuk és az idõhiány miatt, és kevésbé magabiztosak az orvosnõk a beteggel való interakcióban is (Allen, 2005;Blanch és mtsai, 2008). …”

“…Korábbi vizsgálataink eredményei (Molnár és Molnár, 2002, 2005Molnár és Török, 2006;Molnár és mtsai, 2006Molnár és mtsai, , 2008 -melyek a lányok pályaszo-cializáció során megjelenõ nagyobb sérülékenységére is utaltak -késztet-tek minket a problémakör továbbgondolására. A fenti megállapításokból kiindulva merült fel bennünk a kérdés, vajon milyen orvosnõi kép él a hallgatókban, milyennek látnak egy már dolgozó orvosnõt.…”

“…A felmérés elsõ lépéseként a 2002-ben végzett, ezen folyóirat hasábjai közt is publikált pályaszocializációs kutatásunk kérdõívét dolgoztuk át, megtartva azokat a kérdésblokkokat és kérdéseket, amelyek módszertanilag és tartalmában is alkalmasnak mutatkoztak további vizsgálatra, különbö-zõ hallgatói csoportok összehasonlítására (Molnár és Molnár, 2002, 2005Molnár és mtsai, 2006Molnár és mtsai, , 2008: -Származási és családi háttér (szülõk, nagyszülõk iskolai végzettsége, foglalkozása, különös tekintettel az egészségügyi és orvos foglalkozású családtagokra); -Pályaválasztási motivációk; -Pályaválasztás körülményei (hány éves korban gondolt elõször az orvosi pályára, hány éves korban döntött véglegesen az orvosi pálya mellett); -Orvosi identitás (merült-e fel komoly kétségük pályaválasztásuk helyességét illetõen, gondolkodtak-e azon, hogy abbahagyják az orvosi egyetemet, ha ismét pályaválasztás elõtt állnának, ismét az orvosi egyetemre jelentkeznének-e); -Szakmai terveik, elhelyezkedésük szempontjai (az egyetem elvégzé-se után az orvosi pályán kívánnak-e elhelyezkedni, egyetemi éveik alatt részt vesznek-e valamilyen továbbképzésben, milyen szempontok érvényesülnek elsõ állásuk keresésekor).…”

“…Az orvosképzés lassan változik, a hallgatók elképzeléseiben lévõ ideák feltehetõleg pedig még lassabban, ezért az orvosi pályaszocializáció nembeli különbségeire nagyobb hangsúlyt kell helyezni, s a nõket jobban kell támogatni az egyetemi képzés alatt (Allen, 2005). Az általunk is felvázolt helyzet ugyanakkor sok pozitívumot is magában rejthet.…”