When Peter I Was Forced to Settle for Less: Coerced Labor and Resistance in a Failed Russian Colony (1695–1711)

Boeck, Brian J.

doi:10.1086/589589

Cited by 7 publications

(3 citation statements)

References 13 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Azov "megszűnése" (Boeck 2008) alapjaiban rengette meg a krími tatár közösséget, hiszen hagyományos életmódjuk gazdasági alapját veszítették el. Az oszmán-török háborúk eredményeként egykori uraik, az oszmánok lemondtak, az új hódítók pedig nem vettek tudomást róluk.…”

Section: úJ-oroszország a Fekete-tenger Partjánunclassified

A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében

Kőszegi

Berki

Barta

2018

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány az európai posztszovjet térségben érvényesülő orosz expanziós törekvések hatásait a liminalitás koncepciójára építve értelmezi. Az Arnold van Gennep által megalkotott, majd Victor Turner által kiszélesített fogalom olyan átmeneteket (határhelyzeti állapotokat) jelöl, amikor a társadalmi hierarchiák ideiglenesen feloldódnak, egyes tradíciók folytonossága megkérdőjeleződik és az addig biztosnak hitt struktúrák kétségessé válnak. Ezekben a liminális időszakokban a korábbi rend felbomlása olyan bizonytalan, s egyúttal fluid, képlékeny helyzeteket eredményez, amelyek lehetővé teszik egy új állapot megszilárdulását. Tanulmányunkban e koncepció segítségével ragadjuk meg azokat az átmenetként értelmezhető időszakokat, amelyek átfogó változást idéztek elő az orosz expanziós törekvések által érintett térségekben. Az orosz expanzió hatásainak vizsgálatában négy liminális időszakot állítunk a középpontba, amelyeket a meghatározó területi irányok mentén élő, érintett népek példáin keresztül mutatunk be. Elsőként a 18. századi, Fekete-tenger felé érvényesülő orosz expanzió által a krími tatár közösségek életében előidézett liminalitást vizsgáljuk. Ezt követően a cári birodalmat felváltó, a szovjet szocialista berendezkedés hatására jelentkező liminalitást mutatjuk be a Kaukázus térségében, a csecsenek példáján. A 20. század végén bekövetkező rendszerváltás lehetőséget adott a szovjet időszak liminalitásának megszűnésére, amit a balti államokban bekövetkező változások kapcsán vizsgálunk. Végezetül az ukrán polgárháborús helyzet hátterének feltárásával rávilágítunk az ukrán társadalomban külső hatásra jelentkező elhúzódó liminalitásra, valamint annak geopolitikai mozzanataira.

show abstract

Section: úJ-oroszország a Fekete-tenger Partjánunclassified

A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében

Kőszegi

Berki

Barta

2018

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…9 ) Even for those not in the military, serfdom and other legal mechanisms meant that "[e]very Russian was bound to his or her recorded residence, and it was a crime to be somewhere else." 10 The result was a phenomenon of "flight" (begstvo)-the "unauthorized departure by all those bearing a tax burden or in enserfed dependence, the condition of all peasants and townspeople." 11 The Russian state worried constantly about flight, both military and civilian, because it deprived the state of manpower and taxes, landlords of labor, and both of the ability to impose even greater demands on the populace.…”

Section: F O R E I G N R E L At I O N S a N D F L I G H T F Ro M S E mentioning

confidence: 99%

The Burdens of Subjecthood: The Ottoman State, Russian Fugitives, and Interimperial Law, 1774–1869

Smiley¹

2014

Int. J. Middle East Stud.

View full text Add to dashboard Cite

This article analyzes the changing treaty law and practice governing the Ottoman state's attitude toward the subjects of its most important neighbor and most inveterate rival: the Russian Empire. The two empires were linked by both migration and unfreedom; alongside Russian slaves forcibly brought to the sultans' domains, many others came as fugitives from serfdom and conscription. But beginning in the late 18th century, the Ottoman Empire reinforced Russian serfdom and conscription by agreeing to return fugitives, even as the same treaties undermined Ottoman forced labor by mandating the return of Russian slaves. Drawing extensively on Ottoman archival sources, this article argues that the resulting interimperial regulations on unfreedom and movement hardened the empires' human and geographic boundaries, so that for many Russian subjects, foreign subjecthood under treaty law was not a privilege, but a liability.In June 1822, Mehmed Selim Pasha, as governor of Silistre Province, was responsible for guarding the Ottoman Empire's long border with Russian Bessarabia. Just across that border lay the Russian army, which had defeated the sultans' forces time and again, and tensions between the two empires were running high that summer, in the midst of a revolt by Ottoman Greeks that the Sublime Porte believed Russia was supporting. But for the moment, the two empires were at peace, and Mehmed Selim faced a different problem: Russian soldiers were coming across the border, not as massed invaders, but "in threes and fives," as fugitives. As Mehmed Selim explained to his superiors, they had "long before" been forced into the Russian army, but now sought refuge by fleeing to the Ottoman Empire. This was not a new situation; two years earlier, Mehmed Selim had received orders to return such deserters to Russian officials-who were usually eager to receive them. But now, he requested new orders from the Porte, which soon commanded him to wait for a time, "looking the other way" (igmaz-ı ayn) from the soldiers' flight. 1 Mehmed Selim's dilemma contradicts two common views of the 19th-century Ottoman Empire: that its legal engagement with foreign subjects was primarily a matter of granting them privileges through extraterritoriality; and that its foreign relations were conducted reluctantly and under pressure, especially from Russia. 2 Here, the Ottoman

show abstract

“…I am reminded of Victor Ostapchuk and Caroline Finkel's collaboration on the fortress of Ochakov, 4 and Peter Boeck's work on Azov. 5 The second piece, by Svetlana Ivanova, ruminates on the circulation and impact of sultanic orders (fermans), also focusing on the nature of Ottoman control over far-flung provinces.…”

Section: Book Reviewsmentioning

confidence: 99%

Review of Antonis Anastasopoulos (ed.), Political Initiatives 'From the Bottom Up' in the Ottoman Empire

Aksan

2014

Historein

View full text Add to dashboard Cite

Book review of Antonis Anastasopoulos, ed. <em>Political Initiatives "From the Bottom Up" in the Ottoman Empire</em>. Rethymno: Crete University Press, 2012.<br />

show abstract

When Peter I Was Forced to Settle for Less: Coerced Labor and Resistance in a Failed Russian Colony (1695–1711)

Cited by 7 publications

References 13 publications

A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében

A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében

The Burdens of Subjecthood: The Ottoman State, Russian Fugitives, and Interimperial Law, 1774–1869

Review of Antonis Anastasopoulos (ed.), Political Initiatives 'From the Bottom Up' in the Ottoman Empire

Contact Info

Product

Resources

About