Unterrichtskommunikation: Linguistische Analyse-methoden und Forschungsergebnisse

Becker, Claudia A.; Becker-Mrotzek, Michael; Vogt, Rüdiger

doi:10.2307/3530966

Cited by 7 publications

(16 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Der zentrale Begriff der Funktionalen Pragmatik ist der des sprachlichen Handlungsmusters (Ehlich/Rehbein, 1986, 1979 (Brünner/Graefen, 1994;Becker-Mrotzek/Vogt, 2001;Ehlich, 2007;Redder, 2010).…”

Section: Funktionale Pragmatikunclassified

“…Im Rahmen der Funktionalen Pragmatik werden sowohl Diskurse als auch Texte untersucht. Anschließend kann die Musterrekonstruktion und die Analyse der sprachlichen Mittel in den größeren Rahmen einer Institutionsanalyse gestellt werden (Ehlich/Rehbein, 1986;Becker-Mrotzek/Vogt, 2001;Ehlich, 2007;Weber/Becker-Mrotzek, 2012). Bei der Erhebung und Analyse der empirischen Daten werden auch diese methodischen Schritte verfolgt.…”

Section: Funktionale Pragmatikunclassified

“…In der vorliegenden Arbeit wird der Schwerpunkt auch auf den mündlichen Sprachgebrauch im Unterricht gelegt. (Redder, 1983;Weidenmann et al 1993;Becker-Mrotzek/Vogt, 2001;Ulich, 2001;Becker-Mrotzek, 2002;Spiegel, 2006;Thies, 2008;Ehlich, 2012).…”

Section: Unterrichtskommunikation Und Lehrerspracheunclassified

“…Bis in die 1960er Jahre wurden die Erforschung und Beobachtung unterrichtlicher Prozesse vor allem von didaktischen, pädagogischen und erziehungspsychologischen Interessen geprägt. Seit den 1950er Jahren wurden diese Aufnahmen auch mit technischen Mitteln erweitert (Menck, 1995;Benner/Brüggen, 2000;Becker-Mrotzek/Vogt, 2001).…”

Section: Unterrichtskommunikation Als Forschungsgegenstandunclassified

“…Reformvorstellungen und empirische Unterrichtsdokumentation wurden in den erziehungspsychologischen Arbeiten von Annemarie und Reinhard Tausch in den 1960er und 1970er Jahren (1965, 1991 verknüpft. Unterrichtskommunikation (Redder, 1983;Becker-Mrotzek/Vogt, 2001;Kliewer/Pohl, 2006;Spiegel, 2006;Brinker/Sager, 2010;Ackermann, 2011;Ehlich, 2012)…”

Section: Unterrichtskommunikation Als Forschungsgegenstandunclassified

See 4 more Smart Citations

Sprachliche Höflichkeit - Eine Studie zur Untersuchung der sprachlichen Höflichkeit in der Lehrersprache ungarischer DaF-Lehrender am Beispiel des Ausdrucks von Kritik und Lob

Taczman¹

2018

View full text Add to dashboard Cite

12 Von diesen zwei Funktionen der Lehrersprache wird auch bei der Behandlung der Sprechhandlungen des Kritisierens und des Lobens ausgegangen (s. Unterkapitel 4.2.2).hogy mi itt a gond, tehát hogy nekik is beugorjon az, hogy akkor tiszteljük meg egymást azzal, hogy odafigyelünk egymásra, itt ezt is elégnek éreztem (23) itt ugye megint volt erre vonatkozólag egy kis ö egy kis moraj, és ott volt, aki le is csitította az osztálytársait, meg hallottam magyarul is ilyen "figyelj már", úgyhogy itt megint elkezdtem, de hát ezt annak betudtam, hogy ilyen felfokozott állapotba volt most kicsit ez után, hogy elmondta, úgyhogy ezért is egy ilyen megértőbb kérdéssel fordultam felé, hogy jelezzem, hogy na akkor most már tényleg hallgassa végig, de mégiscsak megkérdeztem, hogy izgul-e, hogy ilyen kis izgága meg nyugtalan, ö én végül is úgy érzem, hogy ez célravezető volt, tehát lehet, hogy most ebben a szituációban neki nem az kellett, hogy én értékeljem, hanem hogy ő elmondhassa, hogy ő hogyan érezte magát és most jut eszembe, hogy igazából olyan etapot nem is szoktam tartani, hogy ők elmondhatják, hogy ők milyennek értékelik a saját prezentációjukat és lehet, hogy itt tényleg lenne egy ilyen igény erre, tehát egymást értékelik, de önmagukat nem szokták, úgyhogy most jött ez a ez az élmény, hogy lehet, hogy egy ilyet is, hogyha van rá igény, akkor bevezetni, nem kötelezően, de nála lehet, hogy itt most szüksége lett volna arra, hogy meghallgassuk és én erre az esetleges igényére reflektáltam azzal, hogy rákérdeztem, hogy "na, miért ilyen kis nyüzsi?" (2Ő) hát itt kis nyugisak voltak a két prezentáció között, kellett nekik a mozizós élmény, úgyhogy gondoltam, hogy kihasználom a lehet séget, hogy egy témát megvitatok velük egy ilyen adminisztratív dolgot, szerintem ez végül is így jó is volt, tehát hogy így megvolt hozzá pont az alkalom, hogy ezt a kis közbeszúrást ezt így megbeszéljük, elintézzük és tisztázzunk egy kérdést, ugye az el z eknél, az el z prezentációnál nagyon nyüzsögtek, s t inkább egy kicsit hagytam is ket, mintsem hogy akkor most er szakkal próbáljam ket így közös kérdésre ráirányítani, itt viszont adott volt, mindenki odafigyelt, és meg is tudtuk beszélni végül is (25) itt ismét rájuk szóltam, mert ugye dumáltak, ami nem feltétlenül annyira gond, mert lehet, hogy csak valamit így közbeszóltak volna, viszont én arra én magamnál is figyelek, hogy addig nem kezdek el egy órát, amíg nem csöndesedtük el, mert fontos, hogy az elején ott legyen az ember és hogyha ők is prezentálnak, nyilván nekik nincs még annyira nagy tapasztalatuk ebben, de nekik is meg kell várniuk azt, hogy mindenki odafigyeljen, tehát ö Sára már belekezdett volna, ö aki prezentál, annak is meg kell tanulnia, hogy addig ne kezdje el, amíg a csoport figyelme az nem ráirányul, most ezt ö nem Sárának mondtam, hogy egy kicsit álljon meg, hanem a fiúknak, lehet, hogy ö hogy érdemes lenne legközelebb a prezentáló felé jelezni, hogy "figyelj, még ne kezd el", csak nem akartam őt még azzal stresszelni, hogy "na, te csináld valahogy máshogy", ezt még le...

show abstract

Section: Funktionale Pragmatikunclassified