Uncertain Norms, Unintended Consequences: The Effects of European Union Integration on Kin-state Politics in Eastern Europe

REGIO 2018. 2. szám

“…Az elmúlt években több meggyőző magyarázat is született arról, hogy Jugoszlávia szétesése miért volt sokkal erőszakosabb, mint a balti államok leválása a Szovjetunióról, vagy mint Csehszlovákia kettéválása. 20 A nacionalizmus és a területiség elve mindegyik ország esetében alapvető fontosságú volt, mégis lényegi különbségek mutatkoztak abban, hogy ezek az elvek hogyan alakították a felbomlás folyamatát. Ellentétben a korábbi jugoszláv köztársaságokkal, Csehszlovákiában és a három balti államban a nemzeti csoportok különválasztása megtörténhetett anélkül, hogy ezek a csoportok egyazon hazára tartottak volna igényt.…”

“…A kutató nem veheti adottnak a csoport létét abban a formában, ahogy azt a vizsgált szereplők értelmezik és megjelenítik, viszont a csoportot magát sem tekintheti homogén egésznek, amiből az is következik, hogy valójában nem férhet hozzá olyan jelenségekhez, mint egyéni önazonosság, csupán az erre vonatkozó reprezentációkat (bizonyos értelemben az identitáspolitikát), illetve az önazonosítás gyakorlatait (ha tetszik, a mindennapi etnicitást) ragadhatja meg. Erre épül a szakirodalomnak az az egyre növekvő áramlata (többek közt Pieter M. Judson, 19 Jeremy King, 20 nemzeti közömbösség (national indifference) segítségével próbálja meg leírni azt a jelenséget, hogy az egyének mindennapi gyakorlatai folyamatosan és konzekvens módon eltérnek attól, amit a nemzetépítők elvárnának és a nemzeti önazonosságból következően természetesnek tartanának.…”

“…Mindez együtt kirajzolja nemcsak a magyar nemzet értelmezésében a két világháború közti időszakban bekövetkezett változásokat, és magyarázatot kínál a revíziót követő konfliktusra az anyaország és a visszacsatolt területek között, hanem ezen túl egyfajta társadalomtörténeti megközelítést is kínál "Trianon"-ra, vagyis a békeszerződés következményeinek differenciált bemutatását 20 King, Jeremy: Budweisers into Czechs and Germans. A Local History of Bohemian Politics, 1848-1948.…”

“…A bíráló tamáskodhat, akadékoskodhat ugyan, "fogást" valójában mégsem talál! 20 Ugyan az egész értekezés általános értékeléséhez tartozik, mégis itt kell megtennem egyik komolyabb szakmai/koncepcionális megjegyzésemet, nevezetesen azt, hogy Egry mintha túlértékelné a viszonylag "polgárosodottabb" és fejlettebb hivatástudatú erdélyi román intézményi kisvilág, s egyáltalán az itteni "regionális" civil társadalom tagjainak empátiáját és segítőkészségét bajba jutott magyar polgártársaik munkahelyeinek megvédése tárgyában. Erre az álláspontra főként az 1934/1935-ös nyelvvizsgarendelet gyakorlati lebonyolítása vizsgálatával s a helyi román szakmai testületek, egyesületek, hatóságok ezenközben tanúsított, sokszor valóban megengedő, sőt segítőkész magatartása, halogató, időhúzó, hárító taktikai lépései árnyalt és meggyőző elemzésével jut, de megítélésem 19 szerint összességébenmégis -többet lát beléjük és sugall általuk, mint ami a valóságban kihüvelyezhető belőlük.…”

“…A szórakoztatást, a szórakoztató zenélést egész Európában, Magyarországon pedig különösen, tisztességes, erkölcsös emberhez méltatlan foglalkozásnak tartották és lenézték évszázadokig. A 17. században a protestáns etikának és a cigányokra a céhek gazdasági nyomása miatt nehezedő foglalkozásváltási kényszernek a hatására kezdődött a cigányok bekapcsolódása a szórakoztató zenélésbe és a hangszeres magyar népzene továbbörökítésébe 20 Kárpát-medencében a 18-19. században. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság.…”