The role of fEVAR, chEVAR and open repair in treatment of juxtarenal aneurysms: a systematic review

Končar, Igor; Jovanović, Aleksa; Dučić, Stefan

doi:10.23736/s0021-9509.19.11187-1

Cited by 10 publications

(7 citation statements)

References 111 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…With respect to juxtarenal aneurysms, the volume of reported cases within literature has recently matched the number of open surgical reconstructions (OSR). 1 FEVAR proves to be at least non-inferior to OSR in regards to 30-day mortality. 2 Additionally, it is associated with increased peri-operative survival 3…”

mentioning

confidence: 83%

“…Fenestrated endovascular aneurysm repair (FEVAR) as a treatment option for juxtarenal and pararenal abdominal aortic aneurysms (AAA) has seen increasing popularity and application over the last decade. With respect to juxtarenal aneurysms, the volume of reported cases within literature has recently matched the number of open surgical reconstructions (OSR) 1 . FEVAR proves to be at least non‐inferior to OSR in regards to 30‐day mortality 2 .…”

mentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Ultrasound Coded‐Excitation Imaging for Endoleak Detection After Complex Endovascular Aortic Repair

Hofmann,

Mlekusch,

Wickenhauser

et al. 2023

J of Ultrasound Medicine

View full text Add to dashboard Cite

ObjectivesSeveral imaging modalities have been suggested for surveillance after fenestrated endovascular aortic repair in general and endoleak detection in specific. In the present project a coded excitation‐based ultrasound (B‐Flow) was investigated for endoleak detection after complex endovascular aortic repair.MethodsPatients post complex endovascular aortic repair (FEVAR or T/FEVAR) undergoing follow‐up appointments including ultrasonography of the aorta at a vascular and endovascular surgery outpatient center were included in the study. B‐Flow was compared with computed tomography angiography (CTA), Duplex ultrasound (DUS), and contrast‐enhanced ultrasound (CEUS) regarding agreement and reliability for endoleak detection and characterization.ResultsIn total, 47 follow‐ups were included. They accumulated in a total of 149 imaging investigations. Endoleaks were discovered in 44.7% of B‐Flow studies and a majority of these endoleaks were classified as type II. Agreement between B‐Flow and other imaging modalities was good (>80.0%) in general. However, with B‐Flow 6 and 2 endoleaks would have been missed compared with CEUS and CTA, respectively. Regarding endoleak classification, B‐Flow had a strong agreement (94.5%) with CEUS in detected cases. Furthermore, in a limited subset analysis, imaging findings were externally validated using findings from angiography.ConclusionsUltrasonography allows for endoleak detection and characterization without an invasive procedure or the use of potentially nephrotoxic contrast medium and can reduce radiation exposure. While CEUS mitigates issues of radiation and nephrotoxicity it still requires the intravenous application of contrast enhancers. Ultrasound coded‐excitation imaging such as B‐Flow could therefore further simplify endoleak surveillance after fenestrated endovascular aortic repair.

show abstract

mentioning

confidence: 83%

mentioning

confidence: 99%

Ultrasound Coded‐Excitation Imaging for Endoleak Detection After Complex Endovascular Aortic Repair

Hofmann,

Mlekusch,

Wickenhauser

et al. 2023

J of Ultrasound Medicine

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A nirAAA-kal kapcsolatos pontos ismereteink hiányára az is rávilágít, hogy a nómenklatúra és a klasszifikáció továbbra sem egységes. A "juxta-, para-, suprarenalis és paravisceralis AAA" kategóriákat gyakran egymás szinonimájaként használják, vagy jelentős átfedés van a különböző anatómiai lokalizációk megjelölése között [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][15][16][17] (1. ábra). Ezen túlmenően bizonyos tanulmányok a Crawford IV-es típusú thoracoabdominalis aortaaneurysmákat (ThAAA-k) egy csoportba sorolják az előzetesen tárgyalt entitásokkal [1,[11][12][13]18], míg egyes szerzők az anatómiai besorolás mellett a proximalis aortakirekesztés helyét is felhasználják a beavatkozások osztályozására [3,4,8,11,12,16].…”

Section: áBraunclassified

Nem infrarenalis lokalizációjú hasi aortaaneurysmák miatt végzett nyitott műtétek hosszú távú adatainak elemzése

Hidi

Pomozi

Boros

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Jelenleg nincsenek egyértelmű ajánlások a nem infrarenalis hasi aortaaneurysmák sebészi kezelésének ideális technikájáról. Célkitűzés: Jelenlegi vizsgálatunk célja volt elemezni az intakt fallal rendelkező, nem infrarenalis abdominalis aortaaneurysmák miatt nyitott műtéten átesett betegek mortalitását és a proximalis aortakirekesztés szintjének a posztoperatív eredményekre gyakorolt hatását. Módszer: Retrospektív egyközpontú vizsgálatunk az intakt, nem infrarenalis hasi aortaaneurysmák miatt 2005 és 2017 között a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján nyitott műtéten átesett betegek eredményeit tekinti át. A tanulmány elsődleges végpontja a 30 napos, 1, 2 és 5 éves mortalitás, másodlagos végpontjai a posztoperatív akut vesekárosodás, valamint a súlyos posztoperatív szövődmények voltak. Az adatokat két csoportban elemeztük a műtét során alkalmazott proximalis aortakirekesztés helye alapján: juxta/pararenalis aortaaneurysmák; inter/suprarenalis aortakirekesztés, suprarenalis aortaaneurysmák; supracoeliacalis kirekesztés. Eredmények: Klinikánkon 94 páciens esett át nyitott aortaműtéten, amely legalább az egyik veseartéria szintje feletti aortakirekesztéssel járt. Az utánkövetési idő 3,14 (IQR: 1,55–5,00) év, a 30 napos, 1, 2 és 5 éves mortalitás 9%, 20%, 27% és 48% volt. A 30 napos és 1 éves mortalitás szignifikánsan alacsonyabb volt a juxta/pararenalis aortaaneurysma miatt operált betegek között. Szignifikánsan többször fordultak elő súlyos posztoperatív szövődmények a suprarenalis aneurysma miatt kezelt páciensek körében a juxta- és pararenalis aneurysma miatt operáltakhoz képest. Az akut vesekárosodás perioperatív incidenciája 54%, a kórházi elbocsátáskor 30% volt. A kórházi bent fekvés ideje alatt jelentősen több akut veseműködési zavart észleltünk a suprarenalis aneurysma miatt operált pácienseknél, a betegek hazabocsátásakor azonban a két csoport között már nem volt szignifikáns különbség. Következtetés: A suprarenalis aortaaneurysmák nyitott műtéte nagyobb morbiditással, korai és középtávú mortalitással jár, mint a juxta/pararenalis aortaaneurysmáké. A preoperatív krónikus veseelégtelenség és a súlyos posztoperatív szövődmények a közép- és hosszú távú mortalitás független prediktív tényezői. Orv Hetil. 2022; 163(37): 1472–1480.

show abstract

“…Whether OS is equivalent or superior to EVAR in treating JAAA/PAAA with FEVAR/ChEVAR has not yet been ascertained in a randomised study (RCT). Previous systematic reviews and meta‐analyses incorporated observational studies which reported outcomes of only endovascular or open repair, with each study contributing data from only a single approach [5, 6]. Consequently, systematic reviews and meta‐analyses have been reported comparing the outcomes of these techniques from separate studies [7].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Chimney Versus Fenestrated Endovascular Versus Open Repair for Juxta/Pararenal Abdominal Aortic Aneurysms: Systematic Review and Network Meta‐analysis of the Short‐term Results

Zlatanović¹,

Jovanović

Tripodi

et al. 2022

World j. surg.

View full text Add to dashboard Cite

Introduction The aim of this systematic review and network meta‐analysis was to compare the short‐term results of fenestrated endovascular repair (FEVAR), chimney endovascular repair (ChEVAR), and open surgery (OS) for patients with juxta/pararenal abdominal aortic aneurysms (JAAA/PAAA). Materials and methods MEDLINE, SCOPUS, and Web of Science were searched from inception to 1 July 2022. Any comparative studies investigating the results of two or three treatment strategies (ChEVAR, FEVAR, or OS) on clinical outcomes for patients with JAAA/PAAA were included. Analysed outcomes were 30‐day mortality, acute kidney injury (AKI), major adverse cardiovascular events (MACE), and bowel ischaemia (BI). Results A total of 22 studies with 8853 patients were included in the analysis. FEVAR (OR = 0.58, 95%CrI 0.36–0.82) and ChEVAR (OR = 0.56, 95%CrI 0.28–1.02) were associated with lower 30‐day mortality than OS. FEVAR (OR = 0.54, 95%CrI 0.33–0.85) was associated with lower risk of AKI than OS. FEVAR (OR = 0.43, 95%CrI 0.20–0.89) and ChEVAR (OR = 0.34, 95%CrI 0.10–0.93) compared to OS were associated with lower rates of BI. FEVAR (OR = 0.67, 95%CrI 0.49–0.90) and ChEVAR (OR = 0.61, 95%CrI 0.35–1.02) were associated with lower 30‐day MACE risk than OS. FEVAR was associated with a higher rate of SCI compared to OS (OR = 4.90, 95%CrI 1.55–19.17). Conclusion We found a clear benefit for FEVAR and ChEVAR versus OS in terms of reduced 30‐day mortality, BI, and MACE, as well as AKI for FEVAR. This suggests that higher‐risk patients might benefit from endovascular treatment of JAAA/PAAA; however, should be applied in clinical practice with caution, since long‐term outcomes were outside of the scope of this review.

show abstract

The role of fEVAR, chEVAR and open repair in treatment of juxtarenal aneurysms: a systematic review

Cited by 10 publications

References 111 publications

Ultrasound Coded‐Excitation Imaging for Endoleak Detection After Complex Endovascular Aortic Repair

Ultrasound Coded‐Excitation Imaging for Endoleak Detection After Complex Endovascular Aortic Repair

Nem infrarenalis lokalizációjú hasi aortaaneurysmák miatt végzett nyitott műtétek hosszú távú adatainak elemzése

Chimney Versus Fenestrated Endovascular Versus Open Repair for Juxta/Pararenal Abdominal Aortic Aneurysms: Systematic Review and Network Meta‐analysis of the Short‐term Results

Contact Info

Product

Resources

About