The Rise of ‘Illiberal’ Democracy: The Orbánization of Hungarian Political Culture

Abstract

This article examines the rise of the political right and far-right in Hungarian political culture. It highlights the contribution that world-systems analysis can bring to an historical sociological understanding of the concept of political culture, with a particular focus on contemporary Hungary. Many commentators are asking: how it can be that 30 years of democratic transition has led to the dominance in Hungary of a politics of intolerance, illiberalism and ethno-Nationalism, as manifested in both the current government, Fidesz, and the neo-fascist party, Jobbik. This paper argues that the correct way to frame the question is to ask: why, given the legacy of authoritarian social and political movements that have shaped Hungary’s modern history, should a stable, liberal, political culture emerge after communism? Instead what the paper shows is that the goals of classical liberalism and a liberal political culture have long been destroyed by three factors: capitalism; the nation-state; and the persistence of traditional and sometimes irrational forms of social hierarchy, prejudice and authority. Hungary’s current Orbánisation reflects an on-going tension between liberal and illiberal tendencies, the latter being part of the foundations of the modern world-system. Rather than viewing Hungary as a dangerous exception to be quarantined by the European Union, it should be recognised that the political right in Hungary is linked to broader trends across the world-system that foster intolerance and other anti-enlightenment and socially divisive tendencies. Political cultures polarised by decades of neoliberal reforms and in which there is no meaningful socialist alternative have reduced Hungary’s elite political debates to the choice of either neoliberalism or ethnonationalism, neither of which is likely to generate socially progressive solutions to its current problems.

Beyond Vote Rigging: Common Patterns in Electoral Malpractices in De-Democratizing Regimes

“…80 -81). We can observe a similar process in other analyzed cases (Petsinis, 2017;Wilkin, 2018). In Central and East European countries, similarly to Turkey, liberal reforms influenced the structure of economy through creating powerful clientelistic networks (Anastasakis, 2017;Bozóki, 2014;Fazekas and Tóth, 2016;Stark and Vedres, 2012).…”

Towards conservatism? Party politics in Slovakia at the end of the 2010s

“…With regard to the internal political developments in the countries of the Visegrád Group (V4), there is a growing belief that the region has been gradually developing several illiberal democracies (Dawson and Hanley 2016;Buštíková and Guasti 2017;Buzogány 2017;Wilkin 2018). It is undeniable that the V4 states share not only a common identity (Terem and Lenč 2011) and a complicated history of totalitarian Communist rule (Veselý 2013;Livezeanu and Klimó 2017), but also the painful inheritance of its societal consequences.…”

Függőség és felzárkózás Magyarország világgazdasági integrációja globális történeti perspektívában

“…pl. Bruszt és Langbein 2020; Mertens and Thiemann 2019;Wilkin 2016Wilkin , 2018Fábry 2018). Illetve mennyiben beszélhetünk a félperiféria fejlődési csapdájáról, amelyben a történelmileg megörökölt külső gazdasági függőségek belső társadalmi és politikai folyamatokon keresztül alakulnak újra (ld.…”

“…A félperifériás felzárkózással foglalkozó legkülönbözőbb írások egy másik visszatérő kérdése, hogy e kvázi protekcionista politikák kedvezményezettjeit tekinthetjük-e egyáltalán nemzeti tőkésosztálynak (Evans 1989;Chirot 1991;Eyal, Szelényi és Townsley 1998;Chase-Dunn 1998;Boatcă 2006;Gagyi 2018;Szalai 2018;Wilkin 2018 1944] 2004) nyomdokain szoktak a fejlesztőállam teoretikusai hangsúlyozni (Skocpol 1976;Johnson 1982;Amsden 1989;Evans 1989Evans , 1995Woo-Cumings 1999;Wade 2003;Rodrik 2004;Greskovits 2014;Vigvári 2015;Ricz 2017). E szerint a transznacionális vállalatok történetileg állami patronázs mellett, informális összefonódások révén fejlődtek már a merkantilizmus hajnalán, de később a fordizmus aranykorában is.…”

“…A kérdés aktualitását többek között az adta, hogy a rendszerváltással kialakult külföldi működőtőke-beruházásokra épülő és liberalizációs gazdaságpolitikát folytató modell a 2010-es évekre a kimerülés jeleit mutatta. A 2008-as világgazdasági válság után alakult ki az az új félperifériás "hibrid‖ felhalmozási rezsim, ami az integráció feltételein próbál változtatni, ám ennek szélesebben vett nemzetközi gazdasági és politikai beágyazódását eddig csak korlátozott formában sikerült megvizsgálni (vö Magyar 2015Magyar , 2019Wilkin 2016Wilkin , 2018Fábry 2019;. Bohle és Greskovits 2009 Csillag és Szelényi 2015; Szelényi és Mihályi 2019;Scheiring 2016aScheiring , 2019b…”