Függőség és felzárkózás Magyarország világgazdasági integrációja globális történeti perspektívában

Abstract

A disszertációm témája Magyarország világgazdasági integrációja. A dolgozatban az integráció külső (nemzetközi) és belső (hazai) feltételeivel, valamint az ezek közötti analitikus kapcsolatokkal foglalkozom globális és történeti perspektívában. Magyarország történetileg megörökölt függő fejlődését és félperifériás világgazdasági integrációjának okait és következményeit egy szélesen vett történeti távlatban mutatom be. A dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a magyar gazdaság milyen világgazdasági és geopolitikai körülmények között ágyazódott be a nemzetközi munkamegosztás viszonyai közé az 1989-es rendszerváltást követően, de különös tekintettel a 2009-es világgazdasági válság utáni periódusban, illetve hogy ennek a beilleszkedésnek milyen – gazdaságon túli – társadalmi és politikai következményei alakultak ki a 2010-es kormányváltás után. Az állam világgazdasági integrációban betöltött közvetítő szerepét a tulajdonjogok szabályozásának kérdése kapcsán vizsgálom meg empirikusan. Mint azt a disszertációban megmutatom, az állam a tulajdonosi csoportok egymáshoz fűződő kapcsolatát a tulajdon fölötti rendelkezési és irányítási jogok szabályozásával képes legközvetlenebbül befolyásolni. Emellett a dolgozatban bemutatom, hogy a félperifériás államok esetében az jellemző, hogy a külföldi és a belföldi tulajdonosi osztályok egymáshoz fűződő viszonya a függőség és felzárkózás ellentétének egyik meghatározó jelensége. Az állam közvetítő szerepének vizsgálata mellett más fontos intézmények, például a nemzetközi szervezetek, illetve államokon belüli társadalmi csoportok, de az országhatárokon átnyúló beszállítói láncok is a dolgozatban vizsgált témák tárgyát képezik. A disszertációm holisztikus megközelítése lehetővé teszi, hogy a magyarországi tapasztalatokon túlmutatóan elméletileg is releváns tanulságokat vonjak le például a tulajdon helyi ellenőrzés alatt tartása és a legfejlettebb nemzetközi technológiai hozzáférés közötti kapcsolatról. A globális történeti vizsgálatot a világháború utáni fordizmus korszakára, illetve annak 1970-es évektől kibontakozó nemzetközi válságára szűkítettem le. Ezen belül Magyarország 1989-es rendszerváltását követő gazdasági felzárkózását, a nemzetközi munkamegosztásba történő betagozódásának körülményeit vizsgáltam meg, nemcsak nemzetközi gazdasági és politikai szempontból, hanem a történeti szociológia eszköztárának segítségével. Disszertációmban arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy egy ilyen történeti-szociológiai perspektívából nézve az 1989-es rendszerváltás, majd azt követően a 2010 utáni gazdasági kormányzás mennyiben nyitották meg a teret a nemzetközi munkamegosztáson belüli helyváltoztatásra, vagyis felzárkózásra, illetve hogy a gazdasági értelemben vett felzárkózás lehetőségét mennyiben korlátozzák a korábbról, például az államszocialista modernizációs kísérlet idejéből, vagy akár még korábbi történelmi korokból megörökölt külső és belső gazdasági és társadalmi kényszerek. Disszertációm két jól elhatárolható részre osztható. Az első szakaszban a globális fordizmus kialakulástörténetével, nemzetköziesedésével és válságával foglalkozom; ez tehát egy globális elméleti-történeti keretet vázol fel, amelyben a függő fejlődés nemzetközi mozgatórugóit vizsgáltam meg. A konkrét empirikus-történeti elemzést, amely a rendszerváltást követő évtizedek magyarországi állam-, osztály- és tulajdonviszonyaira vonatkozik, a disszertáció második fele tárgyalja; ebben Magyarország rendszerváltás utáni világgazdasági integrációját és Európai Uniós csatlakozását vizsgáltam meg az első részben tárgyalt elméleti-történeti keretben.

State, capitalism and infrastructure-led development: A multi-scalar analysis of the Belgrade-Budapest railway construction

“…Moreover, the term would only be of limited help in providing a refined analysis about the continuities and commonalities in the political economic transformations of the region. Following critical scholars who thoroughly investigated EE countries' transition to capitalism (e.g., Berend andRánki, 1976, Bockmann, 2011;Böröcz, 1992;Éber et al, 2019;Gerőcs, 2021;Grabher and Stark, 1998;Szalai, 2003), we consider that Eastern European states' semiperipheral position within the global capitalist economy is a key factor in better understanding the local dynamics of state-capital relations and the uneven development of political economies.…”

“…Fourth, all the above raises the question of the extent to which local regimes can be described as state capitalist, without inflating the meaning of the notion itself. Since Hungary became one of the quintessential global examples of rising authoritarian rule after 2010 (Gerőcs and Ricz, 2021;Kalb and Halmai, 2011), there is a confusing array of concepts applied to describe this increasingly hegemonic regime: 'ordonationalist', (Geva, 2021), 'authoritarian neoliberal' (Fabry, 2019), 'neomercantilist' (Gerőcs, 2021), 'neo-prebendal managed illiberal democracy' (Csillag and Szelényi, 2015), or even 'mafia state' (Magyar, 2016). Scheiring provides an escape route by summarizing and systematically comparing some of them (Scheiring, 2020).…”

“…We, however, abstain from defining either Hungary, or Serbia (or China) as state capitalist regimes per se. Instead, following studies which describe the parallel neoliberal and protectionist nature of the Hungarian regime (Gerőcs, 2021;Karas, 2022), in which the state has a particular balancing role, we rather focus on the state capitalist modalities in both countries. That is, in accordance with the relational research program of 'uneven and combined state capitalism', we aim to analyse the dynamics and complexity of processes in which 'the state' and 'the capital' nexus (van Apeldoorn et al, 2012) are constantly reconfigured across a variety of scales.…”