The meaning of boredom in school lessons. Participant observation in the seventh and eighth form

Breidenstein, Georg

doi:10.1080/17457820601159133

Cited by 33 publications

(18 citation statements)

References 7 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Más diákok a tanításon kívüli iskolai tevékenységek hiányát okolják amiatt, hogy a diákok nem szeretnek egyáltalán az épület környezetében sem lenni, ami végül unalomhoz vezet. Breidenstein (2007) eredményei szerint a megkérdezett diákok különböző szinteken gondolkodnak a tanórai unalomról. A szerző a diákok válaszai alapján az alábbi kategóriákat alkotta: (a) vannak unalmas tantárgyak, ez mindenkinél változó, és az egyéni érdeklődést tükrözi, (b) az érdekes tárgyakat is unalmassá teheti egy-egy tanár, (c) egy érdekes tantárgyon belül is lehetnek unalmasabb témák.…”

Section: Elméleti Háttérunclassified

“…Korábbi kutatásokból láttuk, hogy nagyon fontos lenne tudnunk, mennyire köti le a diákokat az óra, hiszen eredmé-nyességük is romolhat, mert akik gyakrabban unatkoznak, rosszabb tanulmányi átlagokat érnek el (Mikulas és Vodanovich, 1993), illetve többet hiányoznak az órákról (Larson és Richards, 1991). A tanórai, illetve tanulás közbeni unalom okai sokfélék lehetnek, elég csak Breidenstein (2007) felosztását néznünk, miszerint maga a tantárgy, a tanár és az érdekes tantárgyon belül bizonyos témák is unalmassá válhatnak. Ezek elkerü-lésére is több elmélet született.…”

Section: öSszegzésunclassified

See 1 more Smart Citation

A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája

Ulicza¹,

Gajdos²,

Bőthe³

et al. 2015

Iskolakultúra

View full text Add to dashboard Cite

A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája Kutatásunk célja az volt, hogy -Pekrun, Goetz, Titz és Perry (2002) (Pekrun, 2011), melyek közvetlenül hatnak az iskolai eredményességre. A gyakrabban vizsgált (vizsga-) szorongás mellett az unalom is idesorolható. A jelen tanulmányban célunk bemutatni egy olyan mérőeszközt, mely az egyetemisták tanulás közbeni, illetve tanórák alatti unalmát hivatott mérni.Artur Schopenhauer szerint az ember boldogságának két ellensége a fájdalom és az unalom. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992Kéziszótár ( , 1429. o.) a következőképpen határoz-za meg az unalom fogalmát: "Az a kellemetlen lelkiállapot, amelyben semmi sem köti le az ember figyelmét, érdeklődését." O'Hanlon (1981) meghatározása szerint az unalom egy pszichofiziológiai állapot, ami akkor következik be, ha valaki hosszan ki van téve egy monoton ingernek. Ez a definíció azt sugallja, hogy a környezet a felelős az unalomért. Fisher (1993) meghatározása szerint azonban ez egy múló érzelmi állapot, amiben az egyén elveszti érdeklődését az adott tevékenység iránt. Ez viszont a szituáció jelentésének a szerepét mutatja az egyén számára (Mann és Robinson, 2009

show abstract

Section: Elméleti Háttérunclassified

Section: öSszegzésunclassified

A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája

Ulicza¹,

Gajdos²,

Bőthe³

et al. 2015

Iskolakultúra

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…This approach to boredom differs from that usually taken by the educational literature (for example Breidenstein 2007, andMann andRobinson 2009), which assumes that time is to be put to use, and learning goals frustrated by wasting it, creating '''flaws' in the educational process'' (Belton and Priyadharshini 2007, p. 583. I am not convinced by these arguments that, to overcome these flaws, lecturers must become more entertaining and more technologically experimental; these actions continue to cloud the issue.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 96%

The Concept of Profound Boredom: Learning from Moments of Vision

Gibbs

2011

Stud Philos Educ

View full text Add to dashboard Cite

This paper recognizes that we become bored in our post-modern, consumerist Western world and that boredom is related to this existence and hidden within it. Through Heidegger, it seeks to provide a way to structure our understanding of boredom and suggest ways of acknowledging its cause, and then to allow it to liberate our authentic appreciation of the world of our workplace and what can be learnt through it. Using the approach of focusing on being in a societal workplace environment, and the link to Heidegger's notion of mood, revealed in Being and Time, boredom's fundamental role is shown as a complex temporal manifold. Our superficial attempts to deal with things in datable time means that we miss the essential importance of the temporal manifold through which our being is revealed and where the Augenblick, (moment of vision) is the authentic present and temporalises itself of the authentic future (Heidegger in Being and time (trans: J. Macquarrie and E. Robinson).

show abstract

“…Student interest is perceived through actions of students, expressing attentiveness or boredom while the teacher attempts to impart knowledge. Such expressions can be understood by close observation, consequently allowing for the reconstruction of phenomena like boredom "as a signifier of the individual's retreat out of the situation" (Breidenstein 2007). Student interests become manifest through actions in a social space (Leander 2002), where learning preferences might seem paradox (Beach 2008).…”

Section: Research On Student Interests In Geography and How To Includmentioning

confidence: 99%

Action as a Missing Link Between the Concepts and Practice of Geography Teaching

Wieser

2011

Hrv. geogr. glas.

View full text Add to dashboard Cite

Teaching geography involves a teacher who takes actions in respect to subject matter. While such actions are performed everyday, analysing teaching action is not a trivial matter. Teaching depends on the subject matter taught, resulting in teaching actions specific to subjects. To analyse how action is conceptualised for geography education, the paper reviews four research approaches prominent in German-speaking geography education and highlights how action is conceptualised in concepts for geography teaching. The review analyses conceptualisations of action in research on (1) student interests in geography, (2) everyday life concepts of students, (3) conceptual change, and (4) Educational Reconstruction. Analysis shows that current research on geography education aims to suggest strategies for teaching, but does not conceptualise teaching and learning as interaction between teachers and learners. Analysis is followed by an outline posing a contribution to the empirical analysis of teaching actions and classroom interaction in geography education.Key words: geography teachers, geographical education, classroom interaction, secondary school education Akcija kao karika koja nedostaje između ideje i prakse u geografskom poučavanjuPoučavanje geografije uključuje profesora koji poduzima razne akcije povezane s nastavnim sadržajem. Iako se takve akcije poduzimaju svakodnevno, analiza akcija učenja ne može se smatrati trivijalnom. Poučavanje ovisi o nastavnom sadržaju i rezultira akcijama specifičnim za svaki predmet. U svrhu analize koncepata akcije u geografskom obrazovanju, u ovom radu analiziraju se četiri istaknuta pristupa istraživanju u geografskom obrazovanju na njemačkom jeziku i naglašava se kako je akcija zamišljena u strategijama geografskog poučavanja. U članku se analizira konceptualizacija istraživačkih aktivnosti u (1) učeničkom zanimanju za geografiju (2) svakodnevnom životu učenika (3) konceptualnim promjenama i (4) rekonstrukciji obrazovanja. Analiza je pokazala da trenutni radovi na temu geografskog poučavanja sugeriraju strategije poučavanja, ali ne koncipiraju poučavanje i učenje kao interakciju između učitelja i učenika. Uz analizu je dan i doprinos empirijskoj analizi akcija u poučavanju geografije i interakcije u razredu.

show abstract

The meaning of boredom in school lessons. Participant observation in the seventh and eighth form

Cited by 33 publications

References 7 publications

A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája

A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája

The Concept of Profound Boredom: Learning from Moments of Vision

Action as a Missing Link Between the Concepts and Practice of Geography Teaching

Contact Info

Product

Resources

About