The influence of coping skills training and family health education on self-esteem among adolescents in substance abuse prevention

Sukamti, Nita; Keliat, Budi Anna; Wardani, Ice Yulia

doi:10.1016/j.enfcli.2019.04.081

Cited by 4 publications

(4 citation statements)

References 10 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Consumers among the sampled adolescents scored lower, particularly on the following scales: well-being, self-esteem, self-control, and social support from family. These findings support prior research findings that there is a close connection between substance use and certain intrapersonal traits, such as self-esteem and self-control [ 9 , 10 , 11 , 12 , 16 ], well-being [ 7 , 39 ], and family support [ 35 ]. Substance use may deplete personal resources, or lower levels of these resources may be a risk factor for substance use through a self-medication strategy.…”

Section: Discussionsupporting

confidence: 89%

“…In relation to substance use, self-esteem was found to mediate the relationship between self-control and self-efficacy; therefore, it may be an asset in prevention [ 11 ]. Indeed, due to coping skills training in a substance abuse prevention program for adolescents, self-esteem was significantly improved as compared with a control group [ 12 ]. However, associations between measures of self-esteem and smoking or drinking are not consistent.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Multi-Level Protective Factors of Adolescent Smoking and Drinking

Dudok

Pikó

2023

EJIHPE

View full text Add to dashboard Cite

Adolescence is the most critical life stage for experimentation with substance use; however, this is also the most suitable period for strengthening protective factors and thus promoting adult physical and mental health. Since smoking and drinking still appear among the most frequent types of substance abuse in Europe, this study aims to examine the role of potential protective factors at multiple levels for adolescent smoking and drinking: psychological factors at the individual level, aspects of school attachment at the school level, social support variables at the social level, and measures of quality of life at the level of mental health. This cross-sectional survey involved a sample of adolescents (aged 11–18 years, N = 276) in Budapest and villages in its metropolitan area (Hungary). In addition to descriptive statistics, logistic regression analyses were used to detect odds for potential protective factors. There were no sex differences in adolescents’ substance use. Self-control seems to be a universal and most determining protective factor against substance use, while other potential protective factors (self-esteem, resilience, social support from family or significant others, school attachment, and mental well-being) may also contribute to prevention. However, age and friend support acted as risk factors. Findings suggest that a complex approach to prevention should receive consideration.

show abstract

Section: Discussionsupporting

confidence: 89%

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Multi-Level Protective Factors of Adolescent Smoking and Drinking

Dudok

Pikó

2023

EJIHPE

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Renn [23]; Gnan [2]). Their academic performance suffers, and the ongoing stigma increases the number of students who drop out of school (Kosciw et al [27]; Sukamti et al [28]). According to the Mental Health Foundation (2021) in the UK, this particular group is more likely than heterosexual students to have poor mental health.…”

Section: Impact Of Continuous Exposure To Homophobic and Transphobic ...mentioning

confidence: 99%

Exploring the Mental Health Challenges and Coping Behaviour of Lesbian, Gay, and Bisexual Students at an Institution of Higher Learning

Sumbane

Makua

2023

IJERPH

View full text Add to dashboard Cite

The South African university community is predominantly heterosexual, which fosters stigmatisation and discrimination against LGBTQI students despite the efforts to create conditions where LGBTQI students can succeed academically, socially, and personally. The study aimed to explore and describe the challenges experienced by LGBTQI students and their mental well-being as well as the coping behaviours adopted in a university in South Africa. This was accomplished using a descriptive phenomenological approach. A snowballing sampling method was used to select ten students who identified themselves as gay, lesbian, and bisexual (LGB). Semi-structured one-on-one interviews were conducted, and data were analysed thematically. The students perceived character defects stigma from fellow students and lecturers in and out of class. The mental health challenges experienced included a diminished sense of safety, lack of a sense of belonging, low self-esteem, and acting out of character. As a result, confrontation, passive withdrawal, and active dependent behaviour were utilised as different types of coping behaviour. The LGB students were subjected to stigma that negatively affected their mental health. Therefore, creating awareness about the rights of LGBTQI students to education, safety, and self-determination is recommended.

show abstract

“…A reziliencia, a személyiség rugalmassága, adaptációs képessége elősegíti a fiatalok stresszel való megküzdését, problémamegoldását (Gál, Jámbori, Kasik, & Fejes, 2019;Pikó & Hamvai 2012), s így a szerfogyasztás fontos védőfaktora lehet (Bahramnejad, Iranpour, Karamoozian, & Nakhaee, 2020). Az élettel való elégedettség (Zullig, Valois, Huebner, Oeltmann, & Drane, 2001) vagy az önbecsülés (Sukamti, Keliat, & Wardani, 2019) szintén védelmet jelenthet a serdülők szerfogyasztásával kapcsolatban. Lényeges elem lehet a megelőzésben az önkontroll és érzelmi önszabályozás is (McKee, Russell, Mennis, Mason, & Neale, 2020).…”

unclassified

A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében

Dudok,

Pikó

2023

egfejl

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A serdülőkor kiemelt figyelmet érdemel a bio-pszicho-szociális változások mellett a serdülők mentális egészsége és a szerekkel kapcsolatos felfedező magatartás kritikus időszaka miatt. A szerhasználat lehetséges rövid- és hosszú távú ártalmai, valamint az alacsony pszichológiai jóllét negatív hatásainak megelőzése érdekében elengedhetetlen a kockázati és védőfaktorok azonosítása. Korábbi kutatások szerint a jóllét, az intraperszonális erősségek (pl. önkontroll), valamint az interperszonális kapcsolatok csökkenthetik a szerfogyasztás kockázatát. Jelen kutatásunk célja ezért az volt, hogy megvizsgáljuk a serdülők kockázati magatartása és jólléte közötti kapcsolatot, valamint azonosítsuk a vizsgált pszichológiai jellemzők dohányzásra és alkoholfogyasztásra gyakorolt esélycsökkentő, illetve esélynövelő szerepét. Továbbá célunk volt, hogy feltárjuk a nemek közötti és az esetleges nevelési szükségletek szerinti eltéréseket. Módszertan: A 2021 május-júniusában gyűjtött vizsgálati minta 174 felső tagozatos diákból állt (M=13,3, SD=1,1 év; 55% fiú). A mintában 41 diák küzd diagnosztizált tanulási nehézséggel. Az önbevallásos kérdőív a szerhasználatot, a serdülők pszichológiai- és általános jóllétét, az élettel való elégedettséget, a társas támogatás, a rezilienciát, az önbecsülést és az önkontrollt mérte. Eredményeinket khi-négyzet és t-próbával, valamint logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: A dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságában a nemek szerinti összehasonlításban nem találtunk különbséget sem a kipróbálás, sem a használatot tekintve. A vizsgált pszichés tényezőket vizsgálva azonban a fiúk szignifikáns magasabb pontszámot mutattak az önbecsülés, az élettel való elégedettség, az általános és pszichológiai jóllét, valamint a reziliencia esetében. A logisztikus regresszióelemzés az önkontrollt, az élettel való elégedettséget, az általános jóllétet, a boldogságot és a kitartást mindkét szerhasználat védőfaktoraként azonosította. A dohányzás esetében a családi támogatás és az önbecsülés szintén védelmet nyújtott. Az alkoholfogyasztás esetében a tanulási zavar diagnózisának megléte esélycsökkentő hatást mutatott. Következtetések: Összességében elmondható, hogy a serdülők mentális jólléte és a kockázati magatartás között összefüggés igazolható. Eredményeink jelzik a problémás viselkedés életkori sajátosságait, és felhívják a figyelmet a társas kapcsolatok és támogatás fontos szerepére. Kutatásunk adatai hozzájárulhatnak a fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos prevenciós és intervenciós programok sikerességéhez.

show abstract

The influence of coping skills training and family health education on self-esteem among adolescents in substance abuse prevention

Cited by 4 publications

References 10 publications

Multi-Level Protective Factors of Adolescent Smoking and Drinking

Multi-Level Protective Factors of Adolescent Smoking and Drinking

Exploring the Mental Health Challenges and Coping Behaviour of Lesbian, Gay, and Bisexual Students at an Institution of Higher Learning

A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében

Contact Info

Product

Resources

About