The impact of increasing education levels on rising life expectancy: a decomposition analysis for Italy, Denmark, and the USA

Abstract

Significant reductions in mortality are reflected in strong increases in life expectancy particularly in industrialized countries. Previous analyses relate these improvements primarily to medical innovations and advances in health-related behaviors. Mostly ignored, however, is the question to what extent the gains in life expectancy are related to structural changes in the populations due to increasing education levels. We decompose changes of the total populations' life expectancy at age 30 in Italy, Denmark, and the USA, over the 20-year period between 1990 and 2010 into the effects of education-specific mortality changes ("M effect") and changes in the populations' educational structure ("P effect"). We use the "replacement decomposition technique" to further subdivide the M effect into the contributions by the individual education groups. While most of the increases in life expectancy are due to the effect of changing mortality, a large proportion of improvements in longevity can indeed be attributed to the changing structure of the population by level of education in all three countries. The estimated contribution of the P effect ranges from around 15% for men in the USA to approximately 40% for women in Denmark. This study demonstrates strong associations between education and overall population health, suggesting that education policies can also be seen as indirect health policies.

Regional disparities in antenatal care utilization in Indonesia

“…Education has also been shown to play a role in one's perception of the quality of health services [41,42]. Furthermore, improving education is generally accepted as one of the determinants of life expectancy [43].…”

Regional Disparities of Antenatal Care Utilization in Indonesia

“…Education has also been shown to play a role in one's perception of the quality of health services [39,40]. Furthermore, improving education is generally accepted as one of the determinants of life expectancy [41].…”

A javuló iskolázottság hatása az élettartamokra Magyarországon

“…A szakirodalom az iskolázottság direkt és indirekt hatását különbözteti meg (Hummer and Larisci, 2011;Luy et al, 2019;Östergren, 2017;Ross and Wu, 1995;Vandenheede et al, 2014). Az indirekt kapcsolatot hangsúlyozó megközelítések szerint az iskolázottság megteremti az egészséggel és a hosszú élettartammal kapcsolatos tényezők hozzáférési feltételeit (Luy et al, 2019). Az iskolázottság alapú egyenlőtlenségek az embereket különböző mértékű, kockázatokkal és jutalmakkal kapcsolatos pozíciók szerint rendezik sorba.…”

“…Példák sokasága mutatja, hogy a magasabb iskolázottság jobb egészségi állapotot, hosszabb élettartamot biztosít az egyén számára, az oktatásba történő beruházás az egészségi állapot populációszintű javulását eredményezi a legkülönfélébb fejlettségű országokban (Baker et al, 2011;Luy et al, 2019).…”

“…A probléma további kezeléséhez három év halálozásainak együttes elemzésére került sor, amelyek így a cenzust megelőző és azt követő évek adatait tartalmazzák, ezáltal a halálozási ráták nevezőjében a cenzusnépesség háromszorosa szerepel, feltételezve, hogy a népesség eloszlása a cenzust megelőző és azt követő évben is azonos volt. Az elemzésben szereplő csoportosítás megfelel a korábbi hazai elemzések gyakorlatának (Hablicsek, 2007;Klinger 2001Klinger , 2007Bálint és Németh, 2016), de eltér a napjainkban általánosan elfogadott, az Eurostat 2 , az OECD (Murtin et al, 2017) és mások (Loichinger and Weber, 2016;Luy et al, 2019;Vandenheede et al, 2014) által is alkalmazott alacsony, közepes és magas (ISCED-97-skála: 0-2, 3-4, 5-6) csoportokétól, emiatt az eredményeink a diplomások kivételével nem hasonlíthatók össze ezen elemzések eredményeivel. Részletezettebb elemzés pedig csak szűkebb életkorszegmensre valósítható meg (Daróczi, 2004).…”