The European Union's New Central Asian Strategy

Törökország és a türk országok kapcsolata (1991–2018)

“…Törökország energiapolitikája négy célon alapult: a) ezen országok politikai téren való függőségének javítása, b) a nyugati intézmények tagjává válásának ösztönzése, c) regionális együttműködés kiépítése és d) életre kelteni a kelet-nyugati energiafolyosót. 25 Törökország számára meghatározó kérdés az energia és az ország energiafüggősége, így nagy előrelépésként volt elkönyvelhető, hogy a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) kőolajvezeték hosszú viták után 2006-ban működésbe lépett. 26 Az AKP prioritásként kezelte Törökország politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatainak fejlesztését ezen országok irányába.…”

“…31 Erdoğan a csúcstalálkozón mondott beszédében a török államok külpolitikájának összehangolását sürgette, a közös történelemi értékek kiemelését és a többoldalú együttműködések intézményesítését tűzte ki célul. 32 Javasolta a török nyelvű államok elnökeinek egy közös titkárság létrehozását. Kifejtette, hogy a testvériség alapján újra kell éleszteniük a kölcsönös kapcsolatokat, meg kell erősíteniük a török népek együttműködését, és támogatniuk kell a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatokat.…”

“…A felek megegyeztek, hogy a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése utat nyitna a további kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítésének. 37 Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter 2012-ben egy interjúban kijelentette, hogy Törökország elsődleges célkitűzései a közép-ázsiai országok felé összpontosultak a demokrácia és a szabad piacgazdaság érdekében tett erőfeszítések támogatására; politikai és gazdasági reformfolyamatok biztosításáért, valamint elősegíteni a regionális együttműködéseket támogató környezet kialakítását és segíteni ezen országokat abban, hogy saját energiaforrásaikból profitáljanak. 38 A látványos és eredményesnek tűnő tárgyalások ellenére a közép-ázsiai államok nem tekintettek mintaként Törökország politikai és gazdasági rendszerére.…”

Being Entrapped Between Change and Return to the Kemalist Political Culture: Two Stories of the Ak Party Foreign Policy in the Context of Arab Spring

“…Richard Fagen 68 also focuses on how the planned political change takes place and how political elites want to transform their citizens' open and mental behavior. Therefore, political culture could evolve due to changing beliefs and understandings of individuals, 69 shifts in internal and external political environment, 70 changes in the regimes of states, 71 the emergence of new political decision-making elites 72 and economic and social reasons. 73 In other words, the political culture of the states can be transformed into a different form as a result of the developments and changes taking place in the international and internal political structure.…”

Dış Politika Analizinde Karar Verme Süreci ve Karar Verme Modelleri

“…Ancak, alınan kararlar rasyonel aktör modelinde olduğu gibi en iyi seçenek değil, herkesin bir şekilde uzlaşma sağladığı optimal seçenek olarak karşımıza çıkmaktadır. 45 Öncülüğünü G. Allison ve M. Halper'in yaptığı bürokratik siyaset modeline göre, dış politikada siyasi kararlar veya tercihler çeşitli devlet ve hükümet kurumları ve bu kurumların üst düzey bürokratları ve yöneticileri arasındaki pazarlıkları sonucu belirlenmektedir. 46 Farklı devlet ve hükümet kurumlarının bürokratik ve siyasi sorumluluk taşıyan temsilcileri herhangi bir dış politika kararı oluşturulması süreci esnasında mümkün olduğu kadar kendi kurumunun o mesele ile ilgili görüşlerini devletin ve hükümetin siyasi kararı haline getirme çabası içine girmektedirler.…”