The Effect of the 2007/2008 Financial Crisis on Enterprise Risk Management Disclosure of Top US Banks

Zéghal, Daniel; Aoun, Meriem El

doi:10.17265/1548-6583/2016.01.003

Cited by 7 publications

(11 citation statements)

References 24 publications

(69 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The revelation implies that RFDs reduce information asymmetry similar to the effect of corporate disclosures in agency relationships (Campbell et al 2014;Chiu et al 2019). Some studies argue that disclosure theory is applicable to RFDs because managers are eager to share good news and delay disclosure of bad news (Filzen 2015;Li et al 2018;Nelson and Pritchard 2016;Ott 2020;Tsai et al 2016;Zeghal and El Aoun 2016). The inclination to delay bad news can also explain managerial discretion in the choice of language and tone and in the length and informativeness of disclosures.…”

Section: Theoretical Framework Of Rfd Researchmentioning

confidence: 99%

“…The political costs hypothesis explains that highly leveraged firms increase disclosure information to reduce the risk premium attached to debts and subsequently reduce the cost of capital (Zeghal and El Aoun 2016). Firms' level of disclosure can depend on a transparency motivation such that more detailed disclosure will lower information asymmetry, or on an opaqueness motivation that will ensure only generic risks are disclosed to avoid uncertainty among shareholders about the risk level (Ott 2020).…”

Section: Theoretical Framework Of Rfd Researchmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Risk Factor Disclosures: A Review and Directions for Future Research*

Isiaka

2021

Accounting Perspectives

View full text Add to dashboard Cite

This paper assesses the current state of scholarly work on risk factor disclosures (RFDs) with the goal of synthesizing existing literature and stimulating further research in this area. To a large extent, prior research studies have examined different aspects of the disclosure of corporate risk information in annual reports. Beginning in 2005, the US SEC proposed changes to the disclosure of risk information in annual 10-K reports. The changes mandated large firms in the United States to disclose risk factors in Item 1A of their 10-Ks. While research studies on the impact of the changes are still ongoing, there are concerns among stakeholders that RFDs are vague, repetitive, and boilerplate. As a result, the SEC called on firms to ensure that they clearly disclose all the risks they faced. The SEC's call resulted in the release of an amendment that provides directions to further improve firms' RFDs. Using a systematic literature review method, this paper classifies the RFD literature into five research themes: (i) contents, (ii) informativeness, (iii) determinants, (iv) quality, and (v) effects on firm performance. The paper also reviews theories that have been dominantly applied in RFD studies and provides suggestions for future research.

show abstract

Section: Theoretical Framework Of Rfd Researchmentioning

confidence: 99%

Section: Theoretical Framework Of Rfd Researchmentioning

confidence: 99%

Risk Factor Disclosures: A Review and Directions for Future Research*

Isiaka

2021

Accounting Perspectives

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A válság tovább növelte a bankok kockázatkezelési rendszeréről és szolvenciájáról közzétett adatok jelentőségét. Ezt igazolja a kutatásunk alapgondolatát adó cikk (Zeghal -Aoun, 2016), amely az Egyesült Államok bankszektorára vonatkozóan értékeli az átfogó kockázatkezelési rendszerről szóló közzétételek tartalmá-nak és minőségének változását a 2007-es pénzügyi vál-ság hatására. Cikkükben 59 amerikai bank éves jelentését elemezték.…”

Section: Cikkek Tanulmányokunclassified

Banki kockázati jelentések tartalomelemzése

Lamanda¹,

Vőneki²

2018

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

A bankok nyilvánosan elérhető jelentései kiemelkedő szerepet játszanak a partnerbankok, elemzők és rating cégek által végzett értékelések során. A piaci fegyelem erősítését már a Bázel II. tőkeegyezmény 3. pillére is a bankok közzétételi kötelezettségének szigorításán, a nyilvánosságra hozandó információk körének bővítésén keresztül képzelte el. A válság tovább növelte a bankok kockázatkezelési rendszeréről és szolvenciájáról közzétett adatok jelentőségét. Ezt igazolja a kutatásunk alapgondolatát adó cikk (Zeghal -Aoun, 2016), amely az Egyesült Államok bankszektorára vonatkozóan értékeli az átfogó kockázatkezelési rendszerről szóló közzétételek tartalmá-nak és minőségének változását a 2007-es pénzügyi vál-ság hatására. Cikkükben 59 amerikai bank éves jelentését elemezték. Fő következtetésük, hogy a válságot követően jelentős mértékben bővült a közzétett információk köre, a beszámolók minősége számottevően javult. Megállapítot-ták, hogy a minőségi változás mértéke szoros összefüg-gésben áll a bank méretével, ellenben a nagyobb profitabilitással negatívan korrelál.Kutatásunk során, a Zeghal -Aoun (2016) által alkalmazott tartalomelemzési módszertant alapul véve, a hazai bankszektor -mérlegfőösszeg alapján -jelentős hányadát kitevő kilenc bankjának kockázati és éves jelentését elemeztük a 2008-2016 közötti időszakban. Az éves jelentést azért volt szükséges és egyúttal célszerű bevonni az elemzésbe, mert a kiegészítő melléklet tartalmaz banktőkével és kockázatokkal kapcsolatos információkat. Az elemzés középpontjában a banktőke második legnagyobb szeletét adó, működési kockázattal kapcsolatos közzétételek vizsgálata állt.A jelentések tartalma kapcsán azt vizsgáltuk, hogy a bankok a működésikockázat-kezelés általános bemutatásán kívül mennyiben szolgáltatnak információt konkrét kockázatokról, tendenciákról, bemutatják-e a terület szervezeten belüli helyét, szerepét, beágyazottságát. A minőségi elemzés során a Bázeli Bizottság által a 3. pillér kapcsán megfogalmazott és 2015-ben felülvizsgált alapelvekből indultunk ki, vagyis azt vizsgáltuk, hogy a jelentések mennyire egyértelműek, áttekinthetők, mennyiben alkalmasak az idősoros és a bankok közötti összehason-lításra.A konkrét tartalmakban mind az éves, mind a kocká-zati jelentések nagyon hiányosak, a bankok gyakorlatilag semmit nem tesznek közzé a tényleges működési kocká-zataikról, azok trendjeiről, a potenciális veszélyekről, illetve kevés figyelmet szentelnek az újonnan megjelenő kockázattípusoknak, mint az üzletviteli, a modell-és a reputációs kockázat. A jelentések a kockázati kultúrában és az irányításban (governance) kedvező képet mutatnak, összhangban a 2006 óta kiemelt figyelmet élvező, felelős vállalatirányításra (belső irányításra, internal governance) vonatkozó szabályozással 1 . A bankok a nyilvánosságra hozatali dokumentumot találták megfelelőnek, hogy bemutassák erőfeszítéseiket ezen a téren. Kimutatható, hogy a fejlett -belső modelleken alapuló -tőkeszámítási mód-szertan (Advanced Measurement Approach, AMA) bevezetése a kockázati jelentések tartalmára...

show abstract

“…Global financial crises and major corporate collapses have rekindled the debate about the importance of including risk information in financial reports. This is attributed to the needs of stakeholders for valuable relevant information about companies' activities in order to accurately assess their financial position (Uddin & Hassan 2011;Zeghal & Aoun, 2016). As a response to those global events, regulatory institutions had to reassess the foundations of companies' regulations (ElKelish & Hassan, 2014;Beltratti & Stulz, 2012).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The Role of Foreign Directors in Corporate Risk Disclosure: Empirical Evidence From Jordan

Alshirah

Rahman²,

Mustapa³

2019

IJFR

View full text Add to dashboard Cite

The current study examined the role of foreign directors in enhancing the level of risk disclosure in the annual reports of Jordanian listed companies. The content analysis method was used to measure the level of risk disclosure by computing the number of risk-related sentences in annual reports. To achieve the study’s objective, random effect model have been applied on a sample of 376 firm-year observations of Jordanian non-financial companies for the period of 2014-2017. The findings are in line with the argument of agency theory and resource dependence theory, which posits that existence of foreign members on the board contributes in increasing the level of risk disclosure. The study aimed to fill the gap in the literature of risk disclosure regarding the relationship between foreign directors and risk disclosure. It is expected that the findings will be useful to researchers, authorities and investors alike in understanding the important role of foreign directors in improving practices of risk disclosure in Jordan.

show abstract

The Effect of the 2007/2008 Financial Crisis on Enterprise Risk Management Disclosure of Top US Banks

Cited by 7 publications

References 24 publications

Risk Factor Disclosures: A Review and Directions for Future Research*

Risk Factor Disclosures: A Review and Directions for Future Research*

Banki kockázati jelentések tartalomelemzése

The Role of Foreign Directors in Corporate Risk Disclosure: Empirical Evidence From Jordan

Contact Info

Product

Resources

About