The effect of soy dietary supplement and low dose of hormone therapy on main cardiovascular health biomarkers: a randomized controlled trial

Carmignani, Lúcio Omar; Pedro, Adriana Orcesi; Pinto‐Neto, Aarão Mendes

doi:10.1590/s0100-720320140004976

Cited by 14 publications

(10 citation statements)

References 26 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…They can improve brachial artery flow because of the interaction with the estrogen-response element of genes related to endothelial nitric oxide synthase, increasing endogenous nitric oxide production and thus inducing vasodilatation. Carmignani et al (2014) aimed to verify the effect of a soy dietary supplement and a low dose of hormone therapy on the main cardiovascular health biomarkers in a 16-week, double-blind, randomized, placebo-controlled trial. (The trial was registered at the Brazilian Clinical Trials Registry (Registro Brasileiro de Ensaios Clínicos), study number RBR-76mm75.)…”

Section: Cardiovascular Diseasementioning

confidence: 99%

“…(The trial was registered at the Brazilian Clinical Trials Registry (Registro Brasileiro de Ensaios Clínicos), study number RBR-76mm75.) The study included 60 participants recruited from two menopause outpatient clinics at the Women's Integrated Health Care Center at the University of Campinas (UNICAMP) in Campinas (São Paulo) and at the Leonor Mendes de Barros Maternity Hospital in São Paulo (Carmignani et al 2014). The main goal was to assess the effect of soy dietary isoflavone supplementation on clinical biomarkers of cardiovascular health and serum changes in the lipid profile and fasting glucose levels.…”

Section: Cardiovascular Diseasementioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Soy Isoflavones

Campos¹

2020

Handbook of Dietary Phytochemicals

View full text Add to dashboard Cite

Soy and its bioactive compounds, isoflavones, have become a hot issue in the last 20 years. Increased breeding of the plant has created a strong market in many countries. Nevertheless, the cross-consumption of foreign products is not safe for certain ethnic groups and requires risk assessment evaluation because of ethnic differences among populations that induce, for certain compounds, different end points in humans. For example, in Asians and white people, the intake of these compounds can have different bioactive effects. Chemically, isoflavones are isoflavonoids, a subgroup of polyphenolic compounds that have affinity for estrogen receptors and can act as endocrine disruptors in white people. Isoflavones from soy can also be found as constituents of astragalus roots, adzuki beans, chaste, green peas, chickpeas, lupins, kudzu, and red clover, among other plants. An extract named okara also contains isoflavones in variable concentrations and is a by-product of the production of soy preparations, such as tofu and soybean beverages. The main isoflavones isolated from soy are the malonyl glycosides of genistein, daidzein, and glycitein; these aglycones appear only in very low levels. All of these compounds undergo enterohepatic metabolism and are detoxicated by cytochrome P450 (CYP) 1A2 and 3A4, which imply an important potential to induce drug-herb interactions with concomitant intake. Recent research on bioactivity/toxicity of isoflavones has provided a perspective for potential health improvement, but sometimes these results are hard to compare in different ethnic groups. Correct evaluation of each extract in animal and clinical trials is the key to understanding the end points in order to assess safety. This chapter discusses, in detail, the future challenges for isoflavone-derived products, especially in the Western market.

show abstract

Section: Cardiovascular Diseasementioning

confidence: 99%

Section: Cardiovascular Diseasementioning

confidence: 99%

Soy Isoflavones

Campos¹

2020

Handbook of Dietary Phytochemicals

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Comparison of rapid sensory characterization methodologies for the development of functional yogurts. Food Research International,64,[446][447][448][449][450][451][452][453][454][455]. DOI: https://doi.org/10.1016/j.foodres.2014.07.027 Carmignani, L., Orcesi, A., Costa, L. y Pinto, A.…”

Section: Referenciasmentioning

confidence: 99%

Alimentos funcionales: avances de aplicación en agroindustria

Lamos

Díaz

Sanchez

et al. 2018

tecnura

View full text Add to dashboard Cite

Contexto: Se realizó un estudio acerca de los compuestos bioactivos de ciertos alimentos, teniendo en cuenta los beneficios que generan a la salud humana.Método: En este trabajo se presenta una revisión bibliográfica de las diferentes aplicaciones de los alimentos funcionales y su aplicación en la agroindustria.Resultados: Los malos hábitos alimenticios pueden generar un déficit en el requerimiento de compuestos bioactivos importantes para el buen funcionamiento del organismo; a su vez, la demanda y la tendencia de consumo de alimentos funcionales se hace cada vez más grande debido a los múltiples beneficios y usos potenciales que se pueden obtener de éstos, junto con las necesidades nutricionales básicas que se requieren.Conclusiones: Se evidencia el interés por realizar nuevos estudios en la obtención de este tipo de alimentos. Para esto, se deberán incorporar nuevos ingredientes en matrices alimentarias, con el fin de preservar los compuestos bioactivos y que ejecuten su principal función: que aparte de nutrir, reduzcan o controlen diversas enfermedades que en algunos casos pueden ser crónicas.

show abstract

“…A szója-készítmény ezzel szemben csak enyhe mértékben csökkentette az LDL-koleszterin-koncentrációt (1,9%) és az összkoleszterinszintet (0,7%), emellett csak kismértékben növelte a HDL-koleszterin-koncentrációt (10,2%). Mivel semelyik biomarkert nem befolyásolta szignifikánsan, ezzel a vizsgálattal cáfolták a szója jóté-kony hatását a cardiovascularis rendszerre és a rizikók csökkentésének jelentőségét [40].…”

Section: öSszefoglaló Közleményunclassified

Fitoösztrogének a menopauza terápiájában

Remport

Blázovics

2017

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

A korábbi évszázadokban a társadalmi és gazdasági körülmények, az orvostudomány hiányosságai, a járványok és a háborúk miatt rövid volt a várható élettartam, így a nők többsége meg sem érte a változókort. Napjainkban a fejlett országokban az emberek átlagosan 75-80 éves korukig élnek, az átlagéletkor kitolódásával nő a menopauzában érin-tettek, illetve a menopauzában töltött évek száma, mára már a nők életük harmadát menopauzában töltik. A kellemetlen tünetek kezelésének egyetlen hatékony módját évszázadokon át a gyógynövények alkalmazása jelentette, amely ismeret szájhagyomány útján terjedt. A XX. században a szintetikus gyógyszergyártás kialakulásával és a hormonpótló kezelés bevezetésével ez a terápiás forma háttérbe szorult. A média hatására a XX. században kialakult az a társadalmi igény a nők körében, hogy minél tovább megőrizzék szépségüket és fiatalságukat. A hormonpótló terápia nagy népszerűségnek örvendett, mert a nők átmenetileg megszabadultak életminőségüket rontó tüneteiktől, viszont évekkel később kiderült, hogy a hormonpótlás komoly veszélyekkel járhat. A gyógynövényes terápiáknak határozott előnye a hormonpótló kezelésben használt szintetikumokkal szemben a kedvezőbb mellékhatásprofil. A nők ezért ismét szívesen fordulnak a bevált természetes gyógymódokhoz. Egyre növekszik az érdeklődés a gyógynövénytartal-mú készítmények iránt. A fitoösztrogének hatásának tanulmányozása mára már a kutatások aktív területévé vált. Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok eredményei azonban ellentmondásosak, egyes források szerint a fitoöszt-rogének hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, más szerzők szerint hatástalanok menopauzában vagy kifejezetten veszélyesek, nem ajánlhatók mindenkinek. A nők testi, mentális egészsége és biztonsága érdekében fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, alkalmazásuk előtt ezért szükséges felmérni az előnyöket és a rizikót. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1243-1251.Kulcsszavak: menopauza, hormonpótló kezelés, fitoösztrogének, izoflavonoidok, szója Phytoestrogens in the treatment of menopauseIn previous centuries many women did not even live until their menopause years due to poor economic conditions, deficiencies of medicine, epidemics and wars. Nowadays in the developed countries, people live until they are 75-80 years old, and with the expansion of average age, the number of people affected by menopause and the years spent in that state increase. Nowadays women spend one third of their lives in the menopausal stage. The only effective way to treat unpleasant symptoms for centuries was with the use of herbs, and the knowledge about them spread through oral tradition. In the 20th century, this therapeutic form was pushed into the background by the development of synthetic drug production and the introduction of hormone replacement therapy. Thanks to the influence of media in the 20th century, women began to have the social need for preserving their beauty and youth for as long as they could. Hormone replacement therapy enjoyed great popularity because women were temporarily relieved...

show abstract

The effect of soy dietary supplement and low dose of hormone therapy on main cardiovascular health biomarkers: a randomized controlled trial

Abstract: The trial is registered at the Brazilian Clinical Trials Registry (Registro Brasileiro de Ensaios Clínicos - ReBEC), number RBR-76mm75.

Cited by 14 publications

References 26 publications

Soy Isoflavones

Soy Isoflavones

Alimentos funcionales: avances de aplicación en agroindustria

Fitoösztrogének a menopauza terápiájában

Contact Info

Product

Resources

About