The Coronavirus and Higher Education: Faculty Viewpoints about Universities Moving Online during a Worldwide Pandemic

Kihívások és perspektívák a hallgatói munka értékelésében: európai szaknyelvoktatók tapasztalatai a kényszertávoktatással kapcsolatban

“…A kényszertávoktatás alatt tapasztalt nehézségek és kihívások egybecsengenek a szakirodalomban már a járvány kitörése előtt vizsgált online értékelési módszerek során tapasztalt problémákkal (Alruwais és mtsai, 2018; Kearns, 2012;Romeu Fontanillas és mtsai, 2016). A vonatkozó szakirodalom a kényszertávoktatás alatti online értékelés leggyakoribb kihívásai között említi: 1) a technikai infrastruktúra hiányát, nem megfelelő működését (Guangul és mtsai, 2020;Ramlo, 2021;Marinoni és mtsai, 2020;Zakota, 2020); 2) az oktatók pedagógiai és módszertani ismereteiben tapasztalt hiányosságokat (Marinoni és mtsai, 2020;Ramlo, 2021;Sharadgah és Sa'di, 2020); 3) az oktatók hiányos digitális kompetenciáit (Ramlo, 2021;Zakota, 2020); 4) a plagizálást és a tisztességtelen hallgatói vizsgázási morált (Arity és Vesty, 2020; de Boer, 2021; Guangul és mtsai, 2020; Námesztovszki és mtsai, 2020; Sharadgah és Sa'di, 2020); 5) a hallgatók motivációjának és elkötelezettségének hiányát (Guangul és mtsai, 2020); valamint 6) az oktatók nagyobb időbeli ráfordítását ( Jankowski, 2020;Ramlo, 2021;Sharadgah és Sa'di, 2020). A felvázolt problémák joggal kérdőjelezik meg a hagyományos értékelési formák online formában történő alkalmazhatóságát, és rávilágítanak az online térben használható alternatív értékelési módszerek -és az ehhez kapcsolódó szemléletváltás (Kamsker és mtsai, 2020) -szükségességére.…”

“…A kutatás résztvevői számos kihívásról és nehézségről számoltak be, melyek visszaköszönnek korábbi kényszertávoktatás alatt készült tanulmányokban is (de Boer, 2021;Guangul és mtsai, 2020;Marinoni és mtsai, 2020;Námesztovszki és mtsai, 2020;Ramlo, 2021;Sharadgah és Sa'di, 2020;Zakota, 2020). Az online platformok és technikai infrastruktúra használatából eredő nehézségeket talán kevésbé hangsúlyozták az interjúalanyok, mivel a kutatásban részt vevő oktatók már a kényszertávoktatást megelőzően is alkalmaztak a kurzusaikon online eszközöket, valamint néhányuk tanított kurzusokat részben vagy teljesen a digitális térben.…”

“…Az online platformok és technikai infrastruktúra használatából eredő nehézségeket talán kevésbé hangsúlyozták az interjúalanyok, mivel a kutatásban részt vevő oktatók már a kényszertávoktatást megelőzően is alkalmaztak a kurzusaikon online eszközöket, valamint néhányuk tanított kurzusokat részben vagy teljesen a digitális térben. A megkérdezett oktatók kivétel nélkül a "techie", azaz digitális térben eligazodó tanár (Ramlo, 2021) kategóriába sorolhatóak, így számukra talán könnyebb volt az átállás, mint más, a digitális térben kevésbé otthonosan mozgó kollégák számára. Valószínűleg ez az oka, hogy inkább csak kisebb problémákat, illetve a képernyőfáradtságot említették, a módszertani hiányosságokról, digitális kompetencia hiányáról nem esett szó.…”

Výzva, nebo nemožná mise? Tranzice k online výuce v době pandemie covid-19 očima vysokoškolských učitelů

“…V souladu s nálezy jiných autorů získaných před i v průběhu pandemie (viz např. Heinonen et al, 2019;Naylor & Nyanjom, 2020;Ramlo, 2021) konstatujeme, že učitelé jsou ve svém vztahu k technologiím diverzifikovaní, přičemž škála sahá od fascinace technologiemi až po jejich odmítání. Studie prováděné v pandemii ukázaly, že předchozí zběhlost v užívání technologií pozitivně ovlivnila zvládání přechodu na nouzovou distanční výuku (Marek et al, 2021;Scherer et al, 2021).…”

“…Po nástupu pandemie využil koncept pojetí výuky Ramlo (2021), který na vzorku 78 respondentů zkoumal prostřednictvím Q metodologie postoje akademiků k nucenému přechodu na online výuku. Identifikoval tři rámcové typy pohledu na situaci: (1) technologičtí fanoušci, kteří rádi vyučují, optimističtí ohledně online výuky v pandemii; (2) přetížení učitelé, kteří obtížně kombinují své výukové povinnosti s rodinným a osobním vytížením v pandemii; (3) učitelé vnímající online výuku jako limitovanou, především v oblasti interpersonální stránky učení a praktické výuky.…”