The composite state of China under "One Country, Multiple Systems": Theoretical construction and methodological considerations

Zhu, Guobin

doi:10.1093/icon/mos005

Cited by 8 publications

(3 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The principles of (re-)unification of the OCTS approach include 'high degree of autonomy' and 'Hong Kong people ruling Hong Kong' (Zhu 2012). 'Hong Kong people ruling Hong Kong' meant setting up a ruling coalition between the HKSAR government and the business sector (Fong 2014).…”

Section: N3mentioning

confidence: 99%

Land Governance Re-Arrangements: The One-Country One-System (OCOS) Versus One-Country Two-System (OCTS) Approach

Lee

Vries

Chigbu

2019

Administrative Sciences

View full text Add to dashboard Cite

This paper evaluates how land governance is re-arranged in a state re-structuring process. We compare the cases of the (re-)unification of China with Hong Kong with that of West and East Germany. The division and (re-)unification of these states mark different land governance re-arrangements. The China-Hong Kong (re-)unification relied on a one-country two-system (OCTS) approach, while in West and East Germany, (re-)unification resulted in the creation of a one-country one-system (OCOS). Our key interest is to identify similarities and differences in both cases and the implications of the differences. To support the analysis, we view land governance and (re-)unification from theoretical to practical lenses-structuration theory and the government tools-based approach. This supports the construction of a conceptual and analytical framework, with which we conduct an in-depth exploration to evaluate land governance re-arrangements. We find that the conceptual and analytical framework proves effective for countries, with entirely different land governance regimes, to decide whether to merge or adapt. We do not conclude which approaches for (re-)unification are appropriate to land governance re-arrangements since all countries have different historical contexts and institutional arrangements. Instead, we recommend that governments consider adaptive land governance in signification structures and focus on hierarchical enforcement in legitimation structures. While multi-level land governance in the domination structure phase is strongly required, issue-and-project-based land governance has a pivotal role in providing cross-boundary infrastructures. Nevertheless, further empirical analysis is recommended to verify how and where the re-arrangement processes are initiated and structured.The North and South Korean (re-)unification quagmire is not new in the world. There are many divided countries in need of reunification and there are others that were once divided but finally became reunified. Countries like Cyprus (Turkish and Greek Cypriots), Sudan (Sudan and South Sudan), and Yemen (South and North Yemen) are some countries in need of reunification. China, Vietnam and Germany are examples of countries that were once divided and then became reunified.Adm. Sci. 2019, 9, 21 2 of 26 systems differed vis-à-vis the ideological role of the state, this raised challenges during and after the (re-)unification process.Land governance has been critical to this transforming institutional form and function (Augustinus 2009;Borras and Franco 2010;Deininger and Feder 2009;Enemark 2012). According to Palmer et al. (2009), land governance ruminates more intensely on the matter of the rules, processes and structures about land and its use and concern about who made decisions and how implemented and enforced. As the product of open-ended interactions within structures and agency, land governance can differ significantly depending on the state structures (e.g., unitary state; federal state) and the (re-)unification mechanisms (e.g., civilizat...

show abstract

Section: N3mentioning

confidence: 99%

Land Governance Re-Arrangements: The One-Country One-System (OCOS) Versus One-Country Two-System (OCTS) Approach

Lee

Vries

Chigbu

2019

Administrative Sciences

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ez a Népköztársaság azon politikájára vonatkozó szempont, amely a tengeren túlon élő kínaiakat hivatott kezelni, és amely nem sorolja közéjük az előbbi lakosokat, odasorol viszont mindenkit, aki nem él az előbbi területeken, viszont akár a legkisebb mértékben is kötődik származásához (Barabantseva 2005: 1). Ez tehát magának Kínának az egy ország, két rendszer -, vagy mára leginkább az egy ország sok rendszer -irányelvéből következik (Zhu 2012).…”

Section: Bevezetésunclassified

Kivándorlás és szabályozása Kínában

Koudela¹

2019

Dem.

View full text Add to dashboard Cite

ÖSSZEFOGLALÓAz 1980-as évektől Kína lehetővé tette, hogy a lakosság egy szűkebb csoportja legálisan is elhagyhassa az országot. A kivándorlás akkor szoros irányítás alatt állt és gazdasági célokat szolgált. Korlátozás a Csing dinasztia kora óta jelen van, azonban az utóbbi két évtizedben egyre kevesebb formális elem gátolja a kiutazást és a kinntartózkodást, s a vezetés egyre rugalmasabban gondolkodik a kivándorlók gazdasági hasznáról; már nem csupán a szellemi tőke behozatalát, a közvetlen hazai befektetéseket, hanem a globális hálózat építését is szem előtt tartva. A kivándorlás Kínából mégis szerény, s a magas társadalmi státuszú csoportokra jellemző. Az elvándorlás nagyságát a befektetői csoportok és a diákság szerepének növekedése határozza meg. Ennek okai a hazai gazdaság bővülésében és a befogadó országok korlátozásaiban kereshetők. A diákság kivándorlásának kezdetét a "reform és nyitás" politikája jelentette, a kormány kifejezetten a szellemi tőke felhalmozását támogatta. Kínában különösen értékes a külföldön megszerzett diploma, noha a felsőoktatás fejlesztése elvben megoldotta az utánpótlást. A tanulási szándékkal kivándorlók jelentős hányada azonban ma sem tér vissza Kínába. A szakképzetlen vagy alacsonyan képzett fizikai dolgozók kivándorlását szorosan ellenőrzi a kormányzat, annak iránya és feltételrendszere a külföldi befektetések változásait követi. Mára ugyanakkor jelentős liberalizáció zajlott le ezen a területen is.

show abstract

“…Ez utóbbi nem szerzői állásfoglalás, hanem a népköztársaság azon politikájára vonatkozó szempont, mely a tengerentúlon élő kínaiakat hivatott kezelni, s amely nem sorolja közéjük az előbbi lakosokat, odasorol viszont mindenkit, aki nem él az előbbi területeken, viszont akár a legkisebb mértékben is kötődik származásához (Barabantseva, 2005:1). Ez tehát magának Kínának az egy ország, két rendszer -vagy mára leginkább az egy ország, sok rendszer irányelvéből -következik (Zhu, 2012), de legalább ennyire fontos, hogy öszszhangban van azzal a történeti képződménnyel, amit a han-centrumok és a belső és külső perifériák rendszerének nevezhetünk (Rigger, 2014). Harminchárom különböző terület egységét ugyanis sem föderatív, sem egységállamnak nem tarthatjuk, hanem leginkább a kettő ötvözetének.…”

Section: Bevezetésunclassified

A kínai diaszpóra

Koudela¹

2017

Polgári szemle

View full text Add to dashboard Cite

A kínai diaszpóraThe Chinese Diaspora Összefoglalás A kínai diaszpóra a harmadik legnagyobb a világon, száma mintegy 40 millió főt tesz ki, ám kialakulásának sajátosságai és a több mint egy évszázados kínai politika következtében az anyaországhoz fűződő viszonya szorosabb a nála nagyobb számú diaszpóráknál. A kínai diaszpóra talán legfontosabb sajátosságai közé tartozik, hogy az anyaországhoz fűződő kulturális, identitásbeli vagy származási kapcsolat nem csupán a befogadó országok kisebbségi politikájában játszik szerepet, hanem maga a Népköztársaság is ezen jellemzők mentén határozza meg a közösség tagjait. A másik meghatározó tulajdonság, hogy a két évezrede zajló kivándorlás legfőbb mozgatórugói a kereskedők voltak, még azon időszakokban is, amikor a brit birodalomban betiltott rabszolga-kereskedelem munkaerőhiányát pótló kulik határozták meg az emigrációt, vagy amikor a kivándorlás elsősorban a diákokat és az értelmiségieket jelentette 1978 után. Az ebből fakadó folytonos gazdasági térnyerés pedig mára Kína számára a külkapcsolatok és a tőkebeáramlás egyik meghatározó bázisává, forrásává vált.

show abstract

The composite state of China under "One Country, Multiple Systems": Theoretical construction and methodological considerations

Cited by 8 publications

References 0 publications

Land Governance Re-Arrangements: The One-Country One-System (OCOS) Versus One-Country Two-System (OCTS) Approach

Land Governance Re-Arrangements: The One-Country One-System (OCOS) Versus One-Country Two-System (OCTS) Approach

Kivándorlás és szabályozása Kínában

A kínai diaszpóra

Contact Info

Product

Resources

About