The Archaeology of Processions

Értelmezhetőek-e a neolitikus körárkok processziós helyszínekként?

“…Jól ismert, hogy a processzió a nagy ókori kultúrákban igen fontos társadalomformáló jelenség; egy elutasító időszak után része lesz a keresztény kultúrkörnek is, sőt, ha a körmenetekre vagy a zarándoklatokra gondolunk, világossá válik, hogy később a jelentősége egyre nő. A jellemzők tárgyalásánál alapvetően a jól ismert példákból indulunk ki, az ókori birodalmak néhány olyan híresebb jelenségéből, mint a nagy egyiptomi processziós ünnepek (Stadelmann 1982;Assmann 1991), a babilóni újévi felvonulás (Pongratz-Leisten 1994;Kalla 2012), vagy a római felvonulások (Fless 2004), így a pompa circensis (Stavrianopoulou 2015). Különösen érdekes és tanulságos a görög polisok processzióinak rendkívüli sokszínűsége (Robertson 1992;Mohr 2013).…”

Arqueologia de uma Procissão Antiga: a Prática da πομπή entre Atenas e Elêusis no Período Romano (II - III d.C.)

“…A via sacra, suas paradas, a paisagem no entorno, os participantes e espectadores são componentes fundamentais para o sucesso da procissão em termos de comunicação religiosa e política (Graf, 1996, p. 64;Stavrianopoulou, 2015, p. 349). De acordo com Stavrianopoulou (2015), o percurso ao longo da via sacra unificava tanto mensagens do mito eleusino quanto da relação política e religiosa entre Atenas e Elêusis, pois "seus participantes reconstruíram as reivindicações territoriais de Atenas sobre Elêusis ao mover sobre os passos da deidade errante. Marcada e interpretada pela ação ritual, uma paisagem específica para além de qualquer arranjo arquitetônico emergia."…”