The Accumulation of Capital and Economic Growth in Brazil: A Long-Term Perspective (1950–2008)

Abstract

This article analyses the development of economic growth in Brazil in terms of capital accumulation, following the Marxist approach. The aim is to identify the relationship between the two processes, looking at the profit rate, which along with investment effort determines productive investment. In turn, this one affects the capital-labour ratio and labour productivity. Both, with the addition of the price ratio, determine the productivity of capital, a key variable in understanding the accumulation process in Brazil. Using the period 1950-2008 allows comparing two phases in the Brazilian economy, the period of substitutive industrialisation and the neoliberal phase, all from the perspective of the relationship between the aforementioned variables.

Brazília korunk világrendszerében

“…Az importhelyettesítés különböző politikai rendszereken átívelő időszakot jelentett, így például a kezdeti demokratikusabb berendezkedést az 1960-as években kiéleződő osztálykonfliktusok követték, amelyeket az uralkodó osztály az 1964. évi katonai hatalomátvétellel és az 1985-ig tartó diktatúrával "oldott meg". Ez a politikai rendszer lehetővé tette az erős állami gazdaságirányítást és tervezést, illetve egyben azt is, hogy a brazil tőke profitabilitását a bérek alacsonyan, a kizsákmányolási ráta magasan tartásával biztosítsák (Mateo [2018]).…”

“…1950-től 1980-ig a brazil feldolgozóipari termelés évi átlagban 8,3 százalékkal nőtt, 1980 és 2008 között viszont csak 1,3 százalékkal (Mateo [2018]). A gépesítés 1980-ig gyorsan haladt, az egy foglalkoztatottra jutó lekötött tőke (a bruttó nem lakás célú állótőke-állomány) értéke, röviden a tőke/munka arány az 1950-1980-as időszakban évente átlagosan 6,21 százalékkal emelkedett; 1980 után azonban a növekedés lényegében megállt (az átlagos növekedés 1989-ig 0,26 százalék volt), majd 1989-től a tőke/munka arány csökkeni kezdett!…”

“…1980 után e diszkrepancia némiképp csökkent, de nem szűnt meg. Összességében 1950 és 2008 között a tőkehatékonyság (GDP/bruttó állótőkeállomány) 68 százalékkal csökkent (Mateo [2018] 13. és 17. old.)…”

“…Az ezt követő, IMF-vezérelte stabilizáció az 1980-as évek első felében a költségvetési kiadások visszavágásával és a valuta leértékelésével javította a termelők, valamint az export versenyképességét, de az állami beruházásokra is vonatkozó restrikció miatt lelassult a hazai termelőalapok bővülése és a termelékenység növekedése is. Emlékezzünk rá, Mateo [2018] adatai alapján ekkor a profitráta ugyan nőtt, de a beruházások aránylagosan (a profithoz, a lekötött tőkéhez és a GDP-hez mérten is) csökkentek. Az eredmény az infláció felpörgése lett, valamint az, hogy eltűnt a költségvetés primer (kamatfizetés nélkül számított) egyenlegének többlete.…”

Inversión, capital y productividad en Estados Unidos, España y Brasil

“…En este último, el ratio cae un 11% en 1996, por lo que si se cuenta desde este año , el ratio hubiera permanecido constante hasta 2012. Así pues, se ha de destacar esta particularidad: se erosionan los efectos de la deslocalización productiva en EEUU (Beitel, 2009), España no se beneficia de un euro apreciado para abaratar los activos del capital, y en Brasil se revierte una de las tendencias propias de la etapa de la industrialización por sustitución de importaciones (véase Mateo, 2018).…”