Suicide, euthanasia and medicine: reflections ancient and modern

Abstract

In this paper I explore just a few of the issues that are raised by what seem to be some rather serious shifts presently occurring in the modern order of death. My main focus is on the particular disturbances caused by the recently renewed demand for the legalisation of assisted suicide and euthanasia in much of the West; disturbances which I attempt to put into some kind of historical perspective. I argue that aspects of a new order of death are emerging around, and through, these debates: aspects that look back to the distant past as much as they look forward.

Seneca's Characters

“…While it is true that such forms of death and suffering do not entail the absolute agency epitomised by suicide's self-reflexivity, Seneca still treats them as instances of autonomy, chiefly by accentuating the element of 153 An issue flagged by 250-66, but see also comments by Edwards (2007) 122 on general Roman views of suicide: 'Agency, in the sense of who did the deed, is of little significance. ' Flemming (2005) 316 likewise notes in relation to Roman suicide, 'the question of agency, narrowly construed, had no bearing on the ethical, juridical or political quality of [a] death'. 154 A point Seneca himself acknowledges at Ep.…”

Életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdök a neonatológiai intenzív ellátásban dolgozók körében – jogi szempontok a döntések hátterében

“…Az életvégi döntések (benne az eutanázia, a halálba segítés) kérdésköre már az antik görög vi lágban is megjelent (17)(18), azonban -köszönhetôen az orvostudomány és a jogtudomány fejlôdésének -szenzitív, komplex (orvostudományi, etikai, jogi, szociális, sôt pénzügyi), és emiatt számos ponton vitatható kérdéssé csak az utóbbi évtizedekben vált (15,19). Különösen igaz ez a jogi szempontból igen sérülékeny, cselekvôképtelen kiskorúak, ezen belül is az újszülöttek ellátására, hiszen esetükben a kezelések (például agresszív újraélesztés, parenteralis táplálás) visszautasítása, megszakítása számos etikai dilemmát vet fel (19)(20)(21).…”