Státuszelérés, társas támogatás, társadalmi törésvonalak. A kapcsolathálózati integráció aspektusai

Abstract

AbsztraktA kapcsolathálózat szerepe a társadalmi integrációban sokféle lehet. Segíthet a státuszelérésben, a tár-sas támogatáson keresztül megakadályozhatja az emberek társadalomból való kiilleszkedését, vagy a külön-féle, egymástól távol lévő csoportok összekötésével biztosíthatja a társadalom makroszintű integrációját is.Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a kapcsolathálózat különböző dimenziói (és az ezek mérésére alkalmas módszerek) hogyan kapcsolódnak össze az integráció mikro és makro momentumaival. A névgenerátorra, a pozíciógenerátorra és az összegző módszerre támaszkodva hat kapcsolathálózati indikátort definiálunk, melyekből egy hételemű network miliő-tipológiát építünk fel. A miliő-tipológia és a státuszelérés, a társas támogatás, valamint a makroszintű integráció közti összefüggést regressziós modellek segítségével vizsgáljuk. Az eredmé-nyeink két irányba mutatnak. Egyfelől a kapcsolathálózati dimenziók vertikális momentumai általánosságban felülírják a horizontális tagolódás fontosságát. Másfelől a közeli magkapcsolatok minden szempontból kiemelt fontosságúnak mutatkoztak. Utóbbi eredmény megerősíti, hogy a jelenkori Magyarországon az integráció egyik legfontosabb feltétele az erős magkapcsolati hálózat.Kulcsszavak: kapcsolathálózat, névgenerátor, összegző módszer, pozíciógenerátor, státuszelérés, társas támogatás, társadalmi törésvonal Status attainment, social support, social cleavages the integrational aspects of social networks AbstractThe role of social networks in social integration can be diverse. They can help the attainment of different statuses; prevent someone from social exclusion through social support; or help the macro integration of the society through the bounding of different and distant groups. In this paper, we examine how the different network aspects (and the methods that measure these dimensions) correlate with the integration on microand macro level. Based on the name-generator, position-generator and summation method, six network indicators were defined. Based on these indicators, we created a network milieu typology that contained seven groups. Correlations of status attainment, social support and macro-level integration with the milieu typology were analysed via regression models. Our results have two main implications. On the one hand, the vertical aspects of the network dimensions seem more important than the horizontal ones. On the other hand, core ties seem to be the most relevant parts of the networks in all measured dimensions. These results strengthen our point, as the most important aspect of integration in present Hungarian society is the strong core network.

Nehezen elérhető csoportok és szegregáció vizsgálata a hálózati méretgenerátor módszerével: egy magyarországi vizsgálat tanulságai

“…A szociológiai vizsgálatok számára kiemelten fontosak az egyén társadalmi pozícióját leíró kutatások, hiszen a társadalmi státusz szorosan összefügg az egyének életmódjával, viselkedésével, értékrendjével. A társadalomban elfoglalt hely vizsgálatakor gyakran a szocioökonómiai státusz (Huszár 2015) mellett a társas kapcsolathálózatokba való beágyazottságot is figyelembe veszik (Albert-Dávid 2012), ugyanis a személyes kapcsolatok alapvetően határozzák meg az egyének társadalomba való integrálódását (Granovetter 1983, Coleman 1988, Lin 1999, Kmetty-Koltai 2016, Dávid-Albert-Huszti 2020.…”

“…A fenti hálózatkutatási technikát több magyarországi kutatásban is alkalmazták (Kmetty 2015, Kmetty-Koltai 2016, 2018. Az eddigi vizsgálatokból kimaradt, vagy kisebb hangsúlyt kapott három fontos téma: 1) a módszer alkalmazhatóságának értékelése a nehezen elérhető csoportok méretének becslésére, 2) a társadalmi csoportok szélesebb körére vonatkozó szegregációs minták leírása, valamint 3) az előző két szempont összekapcsolása: a csoportok létszámbecslésének pontossága és azok szegregáltságának empirikus összevetése.…”

“…Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2021 kutatás 7000 fős személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív adatain végeztük. Elemzésünk első részében megállapítottuk, hogy a válaszadók átlagos kapcsolathálójának becsült mérete 170 fő (medián: 138 fő), ami valamivel alacsonyabb, mint amit korábbi (2014-es és 2015-ös) kutatások találtak (Kmetty 2015, Kmetty-Koltai 2016. Erre a változásra plauzibilis magyarázatot adhat, hogy a Covid-járvánnyal összefüggésben többen megállapították a személyes kapcsolatok csökkenését (Dávid et al 2021, Albert-Dávid 2022.…”

„Kulturális blokkok” és miliők Magyarországon – két kutatási tervezet Józsa Péter, Angelusz Róbert és Tardos Róbert koncepciói a hetvenes-nyolcvanas évek magyar társadalmának kulturális tagolódásáról

“…E kutatási kezdeményezés pedig követőkre is talált: az elmúlt évtizedben kutatók újabb generációja lépett e korai kezdeményezés nyomába (vö. Tardos 2008;Kmetty-Koltai 2016;Kmetty-Koltai-Tardos 2017;Kmetty-Tardos-Albert-Dávid 2018).…”

A hazai pálya előnye

“…Összességében az interjúk során adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a megkérdezett fiatalok esetén a falun kívüli kapcsolatoknak nincs motiváló ereje a mobilitási szándékot illetően, viszont erős megtartó ereje van a falusi viszonosságoknak. Kmetty-Koltai (2016) szerint, ha a kapcsolatok a csoportokon belül sűrűsödnek és kifelé bezáródnak, azok negatív következményekkel járhatnak. A szerzők Portes-re hivatkozva azt állítják, hogy a túl erős kapcsolatháló konformitást eredményezhet és a csoport visszahúzó képességét növelheti (Portes 1998).…”