Soziologie der Mahlzeit

Simmel, Georg; Lichtblau, Klaus

doi:10.1007/978-3-531-91352-0_16

Cited by 28 publications

(27 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Simmel hangsúlyozza, hogy a magasabb, rafináltabb formák az alacsony -negatívan értékelt -jelenségek talaján alakulnak ki (Simmel 2001(Simmel [1910: 146). Ezt a gondolatot Bourdieunél is megtaláljuk, aki a Distinctionban mindvégig hangsúlyozza, hogy az esztétizálás, stilizálás társadalmi funkciója az alsó társadalmi csoportoktól történő elkülönülés.…”

Section: Simmel éSunclassified

“…Az evés-ivás legközönségesebb emberi gyakorlatában is megfigyelhetők társadalmi különbségek, például az étkezések szabályos ütemezésének megléte vagy hiánya szerint. Ha szabályosan ütemezik az étkezéseket, akkor már túl vagyunk az evés naturalizmusán (Simmel 2001(Simmel [1910: 142). Simmel szerint az étkezés lényegében egy testi szükséglet esztétikai stilizálása.…”

Section: Simmel éSunclassified

“…A művelt felső rétegekben az étkezésnek, az asztal megterítésének szigorú szabálykódexe van, előírják a kés és a villa tartásának megfelelő módját stb. "Egy parasztházban vagy munkásünnepen étkezők képével szemben a művelt körök dinerei során a személyek mozgása teljesen sematizált, egyénfeletti módon szabályozottnak tűnik" (Simmel 2001(Simmel [1910: 143). Bourdieu-nél pedig ezt olvashatjuk:…”

Section: Simmel éSunclassified

See 2 more Smart Citations

Vonzások, taszítások, átvételek: Simmel francia recepciója

Rényi¹

2019

Replika

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány kiindulópontja az a feltevés, hogy a Simmelhez való viszony a kezdetektől fogva máig a francia szociológiai mezőben zajló szellemi és intézményes harcok tétje. A francia szociológiai mezőben a 19. század végétől megfigyelhető egy sajátos törésvonal, amelynek egyik oldalán a szociológia francia iskolája (Durkheim-iskola, Bourdieu stb.), a másik oldalán pedig az egyéni cselekvésre fókuszáló különféle megközelítések helyezkednek el. Ezzel a megosztottsággal (is) magyarázható, hogy Simmel francia recepciójában megkülönböztethető egy manifeszt és egy látens réteg: egyfelől Simmel műveinek, gondolatainak nyilvános értelmezése, diszkutálása, másfelől a rejtett, néma átvételek szintje. A tanulmány Simmel francia recepciójának a századfordulótól máig tartó történetéből három csomópontot emel ki: először a manifeszt Simmel-recepció kezdetéről, elsősorban Durkheim Simmelhez való viszonyáról, majd a kortárs francia Simmel-recepció irányairól ad áttekintést. Mint közismert, Durkheim és Simmel kapcsolata elutasításba fordult, míg a kortárs francia társadalomtudomány bizonyos területein lelkes fogadókészség tapasztalható Simmel irányában. A tanulmány harmadik része a Pierre Bourdieu műveiben található simmeli hatások, inspirációk bemutatásával amellett érvel, hogy talán a két szociológiai hagyomány nem, illetve nem minden tekintetben olyan összeegyeztethetetlen, ahogyan azt sokan gondolták.

show abstract

Section: Simmel éSunclassified

See 1 more Smart Citation

Vonzások, taszítások, átvételek: Simmel francia recepciója

Rényi¹

2019

Replika

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Um materialismo menos apegado à ideia de totalidade e mais afeito aos elementos marginais, no qual a "significância do tipo vital" pode se formar a partir do "insignificante", do "mais baixo" ou da "banalidade" (Simmel, 1994(Simmel, [1910 versal" estabelecido por Kracauer para interpenetrar essa obra, "Todas as manifestações da vida espiritual estão em incontáveis relações uma com as outras, nenhuma é separável do contexto no qual se encontra com as outras" (Kracauer, 2004(Kracauer, [1919: 150).…”

unclassified

“…Um materialismo menos apegado à ideia de totalidade e mais afeito aos elementos marginais, no qual a "significância do tipo vital" pode se formar a partir do "insignificante", do "mais baixo" ou da "banalidade" (Simmel, 1994(Simmel, [1910: 211). De modo específico, embora terrivelmente resumido (considerando que este não é o ponto em discussão), poderíamos formular da seguinte forma: se, nas palavras de um contemporâneo de ambos, a "atitude existencial" da sociologia seria a "luta de classes", 3 Benjamin e…”

unclassified

Benjamin E Kracauer: Elementos De Uma Epistemologia De "Trapeiros"

Santos

2013

Sociol. Antropol.

View full text Add to dashboard Cite

Em 14 de abril de 1926 foi publicada no Frankfurter Zeitung uma seleção de aforismos de Walter Benjamin sob o título "Pequena iluminação" [Kleine Illumination]. O título, bem como a intermediação para a publicação dos textos, foi obra de seu amigo, Siegfried Kracauer, então funcionário do prestigiado jornal alemão. Em agradecimento, Benjamin escreve numa carta de 20 de abril de 1926: […] por isso eu estou hoje já aqui com meu mais sincero agradecimento, não apenas pela colocação amigável e refletida de minhas coisas, mas também pela insistência e sucesso com que você soube ganhar para elas seus amigos na redação, não por último, porém, pelo título, que você concebeu. É algo maravilhoso para alguém que escreve ver-se e reconhecer-se em algum lugar organizado filologicamente de forma tão admirável, como ocorreu no caso desse título dado por você. Não posso de forma alguma mudá-lo, ele foi cunhado completamento a partir do centro dessas coisas, como eu nunca poderia ter encontrado melhor (Benjamin, 1987: 17).Os aforismos publicados são onze daqueles que posteriormente fariam parte do volume sob o título de Rua de mão única. O belo título "Pequena iluminação", que tanto agradou Benjamin, não me parece simplesmente casual ou obra de uma inspiração repentina; ao contrário, o fato de ele ser "cunhado completamente a partir do centro dessas coisas" pode ser melhor compreendido caso tenhamos em mente a preocupação em comum dessas duas "personalidades" (volto a esse ponto mais abaixo) em relação às coisas pequenas sociologia&antropologia | rio de janeiro, v.03.06: 489 -508, novembro, 2013 490 benjamin e kracauer: elementos de uma epistemologia de "trapeiros" sociologia&antropologia | rio de janeiro, v.03.06: 489 -508, novembro, 2013 ou a uma espécie de fenomenologia do detalhe: ao "fantasmagórico", aos "cacos", ao "extremo", ao "ornamento", ao "hieroglífico" -constelações conceituais que aparecem ora na obra de um, ora na de outro. A figura do trapeiro [Lumpensammler], cuja presença Benjamin destacou exaustivamente em suas análises da poesia de Baudelaire, parece-me então apropriada para nomear esse tipo de procedimento, pois as formas de analisar a sociedade no caso dos nossos autores implicaram aquele mesmo "passo" cambiante do colecionador de trapos que "se detém a cada instante para recolher o lixo no qual tropeça" (Benjamin, 1991, GS I: 583).Uma discussão sobre essa especificidade procedimental extrapola, certamente, o âmbito de um artigo. Contudo, gostaria, ainda assim, de apontar algumas indicações da questão. Valho-me, para tanto, sobretudo da correspondência trocada pelos autores; do artigo que Kracauer escreveu em 1928, intitulado "Sobre os escritos de Walter Benjamin"; das resenhas que Benjamin escreveu para o livro "Os empregados", intituladas "Um outsider faz-se notar" (1930) e "S. Kracauer, os empregados" (1930).1 De todo modo, a discussão não poderá ser conduzida totalmente sem referência a algumas outras de suas obras. Tais referências serão feitas, no entanto, de maneira reconhecidamente insuficien...

show abstract

Enzyklopädie der Neuzeit

Jaeger¹

2011

Enzyklopädie Der Neuzeit

View full text Add to dashboard Cite

Soziologie der Mahlzeit

Cited by 28 publications

References 0 publications

Vonzások, taszítások, átvételek: Simmel francia recepciója

Vonzások, taszítások, átvételek: Simmel francia recepciója

Benjamin E Kracauer: Elementos De Uma Epistemologia De "Trapeiros"

Enzyklopädie der Neuzeit

Contact Info

Product

Resources

About