Small scale secondary CaCO3 accumulations in selected sections of the European loess belt. Morphological forms and potential for paleoenvironmental reconstruction

Becze-Deak, J.; Langohr, Roger; Verrecchia, EP

doi:10.1016/s0016-7061(96)00106-1

Cited by 166 publications

(134 citation statements)

References 20 publications

Supporting

Mentioning

120

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…This is confirmed by the fill of the voids found in the thin sections, the material of which is calcareous, and were filled after small-scale biological activities, e.g. borings by worms (Becze-Deák et al 1997). Based on the current position of calcareous concentrations and the character of the fill of the voids, the soil buried due to anthropogenic impact must have been meadow chernozem.…”

Section: Micro-morphologymentioning

confidence: 64%

Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary

Bede¹,

Salisbury²,

Csathó³

et al. 2015

Central European Geology

View full text Add to dashboard Cite

The Ecse-halom is a burial mound (kurgan) in the Hortobágy region of Hungary. Built in the Late Copper Age/Early Bronze Age by nomadic people from the east, it now stands on the border between two modern settlements. A road of medieval origin runs along this border and cuts deeply into the body of the mound. The southern half of the mound was plowed and used as a rice field, and later a military observation tower was built on top of it. Despite this disturbance, the surface of the mound is in decent condition and provides a home for regionally significant, species-rich loess steppe vegetation. The mound comprises two construction layers as indicated by magnetic susceptibility and thin-section micro-morphological analysis. Examination of organic compounds and carbonate content at various levels showed different values, which suggest a variety of natural and anthropogenic stratigraphic layers. Mid-sized siltstone fraction is dominant in the section. The layers originate from the immediate vicinity of the mound, but have different characteristics than present-day soils. These mounds contain a valuable record of cultural and environmental conditions occurring at the time of their construction, and also serve as a refuge for ancient loess vegetation; therefore their conservation is highly recommended.

show abstract

Section: Micro-morphologymentioning

confidence: 64%

Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary

Bede¹,

Salisbury²,

Csathó³

et al. 2015

Central European Geology

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…La posición de estas capas pulverulentas corresponde al paso de las raíces una vez que los suelos o las rocas fueron sepultados (Becze-Deák et al, 1997). La morfología de las agujas indica biomineralización provocada por hongos, lo que probablemente se asocie a materia orgánica en descomposición.…”

Section: Procesos De Transformación Micromorfológica En Las Calizasunclassified

“…La posterior recristalización del CaCO 3 provoca cambios micromorfológicos en la calcita convirtiéndola en cristales aciculares que no poseen cementación con el resto de la roca, lo que provoca efectos macroscópicos como pulverulencia y disgregación, lo cual es semejante a lo reportado por Becze-Deák et al (1997) y por Khokhlova et al (2001) para sustratos edafológicos. Estas dos autoras suponen la formación de cristales aciculares debido a la biomineralización formada por hongos, microraíces, etc.…”

Section: Discusión Y Conclusionesunclassified

El intemperismo de calizas en monumentos prehispánicos mayas. El caso de la cornisa del edificio 5N2, Río Bec

Mainou¹

2012

BSGM

View full text Add to dashboard Cite

El intemperismo de calizas en monumentos prehispánicos mayas. El caso de la cornisa del edificio 5N2, Río Bec 49 ResumenSe presenta el resultado de los análisis realizados en las calizas pertenecientes a una cornisa decorativa del edificio 5N2 del grupo A de la zona arqueológica de Río Bec, con la finalidad de determinar las causas, mecanismos y efectos de deterioro que provoca el intemperismo en ellas. Estos procesos no han sido bien estudiados ni determinados para la zona del sureste de Campeche, región a la que pertenece la zona arqueológica de Río Bec. El conocimiento de estos mecanismos es necesario para la posterior conservación de los monumentos prehispánicos de la región. Las rocas de la cornisa presentaban estados de conservación disímiles por lo que se tomaron muestras de cada uno de los tipos de estado de disgregación identificados en campo. Estas muestras fueron analizadas por medio de láminas delgadas, microscopía electrónica de barrido y difracción de rayos X. Los resultados mostraron varios rasgos de intemperismo debidos principalmente a la acción de procesos químicos; entre los efectos más notorios estuvo la transformación de micrita en cristales aciculares. Estos efectos son similares a los que suceden en contextos edafológicos que presentan carbonatos de calcio relacionados con agua, materia orgánica en descomposición, hongos y raíces. La composición de las rocas en conjunción con el contexto de enterramiento y otros factores ambientales determinaron el estado de conservación disímil en las rocas de la cornisa.Palabras clave: Roca caliza, intemperismo, disgregación, zona maya. Abstract The results of the analyses performed on the decorative cornice limestone of building 5N2 in group

show abstract

“…A szint azonban a jelenkori hatásoktól mentes. Ezt bizonyítják a vékonycsiszolatok területén található üregkitöltések, melyek anyaga meszes, és kisebb méretű biológiai tevé-kenység (BECZE-DEÁK et al 1997) után töltődtek ki. A mészgöbecsek jelenlegi helyzete és az üregkitöltések jellege alapján az antropogén hatások miatt eltemetett talaj réti csernozjom lehet.…”

Section: Mikromorfológiaunclassified

A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei

Bede

View full text Add to dashboard Cite

Az Alföldön nyitott szemmel járó embernek hamar feltűnnek az itt is, ott is emelkedő kisebbnagyobb halmok. Ahhoz képest azonban, hogy mennyire feltűnő, meghatározó jelenségei a síksági tájnak és milyen nagy számban fordulnak elő még ma is, meglehetősen keveset tudunk róluk. A legtöbb halom az intenzív szántóföldi művelés miatt mára komoly veszélybe került, sokuk még dacol és ellenáll, jó néhányra pedig már keresztet vethetünk, hiszen az elmúlt év-ezredek, de leginkább az utolsó két, felgyorsult évszázad sokukat eltörölte a föld színéről. Felkutatásuk, rendszerezésük már csak ezért is fontos és sürgető feladat; és kötelesség, hiszen így gyakorlati védelmük is könnyebben megoldható lesz (1. ábra).Halmaink nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, melyekhez történeti mondák, népha-gyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok, szemé-lyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, ősi településeket, középkori templomokat rejtenek magukban (GAZDAPUSZTAI 1968; ECSEDY 1973a; ECSEDY 1977;BEDE 2008a). Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény-és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel (SÜMEGI 2003; TÓTH 2004a; PETŐ-BARCZI 2011).Bevezetőnket zárjuk Csizmazia György biológus gondolataival, aki már az 1980-as évek elején szorgalmazta halmaink törvényes oltalmát. "A kutatási célkitűzés adott és ismert. S látható, hogy ez a munka csak a […] kutatások integrált szellemi erejével valósulhat meg. Ha a régészek, geodéták, néprajzosok, botanikusok, zoológusok segítik egymást. Cselekednünk kell, nem sírni, de odacsapni az asztalra! Előtte pedig az adatokat feltárni, s megindokolni érveinket." (CSIZMAZIA 1982: 210 CélokAz alföldi halmok nagy száma, a természettudományos módszerek fejlődése és a szemlélet változása lehetővé, sőt szükségessé is teszi a rendszeres kutatást, és ezzel együtt történetük mind teljesebb és mélyebb megismerését. Ez a történet nem csak egy szűken vett régészeti keret, hiszen a kurgánok komplex vizsgálata lehetőséget biztosít egy széleskörű, átfogó, a geológiát és környezettörténetet, valamint a természetvédelmi problémákat is magában foglaló értelmezésre is. Alapvetően két átfogó fejezet kutatási eredményein keresztül szeretnénk bemutatni a tiszántúli halmok legfőbb vizsgálati lehetőségeit. Az első a hortobágyi -Karcag és Kunmaradaras települések határán álló -Ecse-halomról és annak komplex természettudomá-nyi és régészeti feldolgozásáról szól: a halom régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú rekonstrukciója áll vizsgálódásunk középpontjában. A másik fejezet a Közép-Tiszántúl halmainak teljességre törekvő régészeti topográfiai eredményeit és környezettörténeti szempontú vizsgálatát mutatja be, konkrét esettanulmányok segítségével.Az Ecse-halom bemutatása kapcsán több érintett tudomán...

show abstract

Small scale secondary CaCO3 accumulations in selected sections of the European loess belt. Morphological forms and potential for paleoenvironmental reconstruction

Cited by 166 publications

References 20 publications

Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary

Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary

El intemperismo de calizas en monumentos prehispánicos mayas. El caso de la cornisa del edificio 5N2, Río Bec

A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei

Contact Info

Product

Resources

About