A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei

Abstract

Az Alföldön nyitott szemmel járó embernek hamar feltűnnek az itt is, ott is emelkedő kisebbnagyobb halmok. Ahhoz képest azonban, hogy mennyire feltűnő, meghatározó jelenségei a síksági tájnak és milyen nagy számban fordulnak elő még ma is, meglehetősen keveset tudunk róluk. A legtöbb halom az intenzív szántóföldi művelés miatt mára komoly veszélybe került, sokuk még dacol és ellenáll, jó néhányra pedig már keresztet vethetünk, hiszen az elmúlt év-ezredek, de leginkább az utolsó két, felgyorsult évszázad sokukat eltörölte a föld színéről. Felkutatásuk, rendszerezésük már csak ezért is fontos és sürgető feladat; és kötelesség, hiszen így gyakorlati védelmük is könnyebben megoldható lesz (1. ábra).Halmaink nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, melyekhez történeti mondák, népha-gyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok, szemé-lyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, ősi településeket, középkori templomokat rejtenek magukban (GAZDAPUSZTAI 1968; ECSEDY 1973a; ECSEDY 1977;BEDE 2008a). Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény-és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel (SÜMEGI 2003; TÓTH 2004a; PETŐ-BARCZI 2011).Bevezetőnket zárjuk Csizmazia György biológus gondolataival, aki már az 1980-as évek elején szorgalmazta halmaink törvényes oltalmát. "A kutatási célkitűzés adott és ismert. S látható, hogy ez a munka csak a […] kutatások integrált szellemi erejével valósulhat meg. Ha a régészek, geodéták, néprajzosok, botanikusok, zoológusok segítik egymást. Cselekednünk kell, nem sírni, de odacsapni az asztalra! Előtte pedig az adatokat feltárni, s megindokolni érveinket." (CSIZMAZIA 1982: 210 CélokAz alföldi halmok nagy száma, a természettudományos módszerek fejlődése és a szemlélet változása lehetővé, sőt szükségessé is teszi a rendszeres kutatást, és ezzel együtt történetük mind teljesebb és mélyebb megismerését. Ez a történet nem csak egy szűken vett régészeti keret, hiszen a kurgánok komplex vizsgálata lehetőséget biztosít egy széleskörű, átfogó, a geológiát és környezettörténetet, valamint a természetvédelmi problémákat is magában foglaló értelmezésre is. Alapvetően két átfogó fejezet kutatási eredményein keresztül szeretnénk bemutatni a tiszántúli halmok legfőbb vizsgálati lehetőségeit. Az első a hortobágyi -Karcag és Kunmaradaras települések határán álló -Ecse-halomról és annak komplex természettudomá-nyi és régészeti feldolgozásáról szól: a halom régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú rekonstrukciója áll vizsgálódásunk középpontjában. A másik fejezet a Közép-Tiszántúl halmainak teljességre törekvő régészeti topográfiai eredményeit és környezettörténeti szempontú vizsgálatát mutatja be, konkrét esettanulmányok segítségével.Az Ecse-halom bemutatása kapcsán több érintett tudomán...

Relationship between micro-fracture network and karstification in recent (Mecsek) and paleokarst (Gomba) reservoirs

“…The boundary between the TRU and MHU is defined by the Balaton Line, a significant transversal fault zone, while the position of the boundary of the TRU and the Bükk Unit to the north is rather problematic. Though the boundary is unequivocally inferred by seismic studies (Szalay et al 1976;Szalay et al 1978), supposed Bükk type lithologies were penetrated also by deep wells on the opposite side of the hypothetic tectonic zone (Benedek 2009). …”

“…Based on the present hydrodynamic model, the fractured Triassic carbonates and the Eocene debris behave as a continguous hydraulic system (Benedek 2009). The groundwater beneath the hydrocarbons has a temperature of ~120 ºC with a salinity of ~35‰.…”

“…While the Kosd Formation has a very significant and well-known lateral extent in the northern part of Hungary, the extent of the Kisfennsík Limestone is smaller and less known. From the surface, it is described only in the Bükk Mountains, and the westernmost occurrence is in the Gomba Field (Benedek 2009;Bauer et al 2016).…”

“…Nonetheless, it is very likely that the epigene karst phase started during the Palaeocene, when the Mesozoic basement was exhumed. The hydrocarbon generation started only ~5 million years ago (Benedek 2009), when the area started to intensively subside. Because the presence of an extended cave system can be assumed in the area, in addition to the structural hydrocarbon traps, karst-related traps must also occur in the field.…”

“…A brecciated "core" in the middle is commonly enveloped by a fractured "disturbed zone" (Loucks 1999). In the study area, Benedek (2009) and Bauer et al (2016) described polymictic breccia from the core material of the Gomba Field and interpreted it as a karst-related breccia or cave sediment.…”