Screening for Depressive Symptoms among Post-Stroke Outpatients in Eastern Hungary

Gesztelyi, Rudolf; Fekete, István; Kellermann, Mónika; Csiba, László; Bereczki, Dániel

doi:10.1177/089198879901200405

Cited by 10 publications

(11 citation statements)

References 36 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Further studies will be required to confirm this finding; however, the present observation would suggest the necessity for paying adequate attention to the psychological needs of stroke survivors during these periods. In a cross-sectional study of stroke survivors in Hungary, Gesztelyi et al (1999) also failed to demonstrate any association between severity of depressive symptoms and time elapsed after stroke.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 81%

“…Several workers such as Gainotti et al (1999) and Gesztelyi et al (1999) employed the cross-sectional approach to categorize stroke duration. Others used the cross-sectional method, but focused on a specific time/duration after stroke (Berg et al, 2001;Burvill et al, 1995) while many others have adopted the prospective design approach (Iacoboni et al, 1995;Kauhanem et al, 1999).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Depressive symptoms and associated factors following cerebrovascular accident among Nigerians

Fatoye¹,

Mosaku²,

Komolafe³

et al. 2009

Journal of Mental Health

View full text Add to dashboard Cite

Background: Much has been written on post stroke depression in the last 10 years in developed countries. However little is known about this important condition in this environment, thus the need for this study. Aims: This study intends to estimate the prevalence of post stroke depression (PSD) and identify other associated factors. Methods: One hundred and eighteen stroke survivors, managed at a Nigerian Teaching Hospital (mean post stroke survival duration ¼ 11 months) were compared with 118 hypertensive controls using Beck Depression Inventory (BDI) and the modified Mini Mental State Examination (mMMSE). Sociodemographic variables were controlled for. Results: Sixteen (13.6%) control subjects compared with 47 representing 38.8% had significant depressive symptoms. Cognitive deficit, paresis and low education were identified as predictors of depressive symptoms (PSD) among survivors. Conclusion: Physicians need to be alert to this condition, especially since it can be treated and this will improve the quality of life among this group of patients.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 81%

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Depressive symptoms and associated factors following cerebrovascular accident among Nigerians

Fatoye¹,

Mosaku²,

Komolafe³

et al. 2009

Journal of Mental Health

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Hazai epidemiológiai adatok csak korlátozott szám-ban állnak rendelkezésre. Saját vizsgálataink során a stroke-ot követő 6-8. napon a betegek 19,5%-ánál [26,27], míg a krónikus csoportban a betegek 26%-ánál jelentkezett kifejezett depresszív hangulatzavar, de a major depresszió kritériumai csak a betegek mintegy 5%-ánál teljesültek [28].…”

Section: A Psd Gyakoriságaunclassified

“…A legtöbb vizsgálat azonban nem talált szignifi káns kapcsolatot a károsodott agyi terület oldallokalizációja és anteroposterior elhelyezkedése között [35,36]. Saját vizsgálataink során sem az akut, sem pedig a krónikus betegcsoportban nem láttunk összefüggést a laesio lokalizációja és a depresszív tünetek jelenléte között [26,27,28]. Carson [37], majd később Hackett [38] a korábbi közlemények elemzéseként arra a következtetésre jutott, hogy egyértelműen egyik féltekéhez és egyik struktúrához sem köthető a PSD kialakulása.…”

Section: A Psd Patomechanizmusaunclassified

See 1 more Smart Citation

Post-stroke depression

Schulte-Altedorneburg

Bereczki

2014

Orvosi Hetilap

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A cerebrovascularis megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek, amelyek közül a poststroke-depresszió fordul elő a leggyakrabban. A poststroke-depresszió gyakorisága a stroke-ot követő első év során 30-35%-ra tehető. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavar prevalenciáját, patogenezisét, prediszponáló tényezőit, terápiás lehetőségeit. Az utóbbi időben egyre több közlemény felveti a prevenció lehetőségét is. A magas prevalencia ellenére az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavart gyakran nem ismerik fel, a kezelés elmaradása pedig hátrányosan befolyásolja a betegek rehabilitációját, élet-minőségét, a kognitív funkciókat, illetve a stroke-ot követő mortalitást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335-1343.Kulcsszavak: poststroke-depresszió, epidemiológia, befolyásoló tényezők, kezelés, megelőzés Post-stroke depressionCerebrovascular diseases are associated with a high incidence of psychiatric disorders. Depressive illness after stroke has been extensively investigated during the last three decades. Post-stroke depression is estimated to occur in 30-35% of the patients during the fi rst year after stroke. Numerous studies have given information on its prevalence, pathogenesis, clinical course, treatment and prevention. Despite the high level of comorbidity, depressive symptoms appear to remain frequently unrecognized and untreated. This has a negative effect on the rehabilitation, quality of live, cognitive function and mortality of stroke patients. A cerebrovascularis kórképek világszerte népbetegség-nek számítanak. A javuló akut ellátásnak és a stroke-osztályok elterjedésének köszönhetően határozott javulás fi gyelhető meg -főleg a fejlett ipari országokban -az agyvérzést és az agyi ischaemiás keringészavart követő mortalitásban [1]. KeywordsHazánkban az elmúlt években bár a nőknél 13%-kal, a férfi aknál 15%-kal csökkent az agyi érbetegségek okozta halálozás, 2012-ben a stroke férfi aknál a 3. leggyakoribb, nőknél a leggyakoribb halálok volt [2].A stroke és a depresszió kapcsolata epidemiológiailag két szempontból vizsgálható: a depresszió tekinthető-e a stroke kockázati tényezőjének; illetve a stroke után gyakori-e a depresszió, illetve gyakoribb-e, mint a hasonló életkorban jelentkező krónikus korlátozottsággal járó egyéb betegségekben. Az első kérdésre két összefoglaló vizsgálat ad pozitív választ. Hellmann-Regen és munkatársai [3] azt találták, hogy a major depresszió növeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát és negatív hatással van a stroke kimenetelére. Pan és munkacsoportja [4] egy áttekintő vizsgálatban ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a depresszió jelenléte szignifi kánsan növeli a stroke morbiditását és mortalitását.

show abstract

The validity of the Beck Depression Inventory-Short Form as a screening and diagnostic instrument for moderate and severe depression in medical inpatients

Furlanetto

Mendlowicz

Bueno

2005

Journal of Affective Disorders

260

171

View full text Add to dashboard Cite

Screening for Depressive Symptoms among Post-Stroke Outpatients in Eastern Hungary

Cited by 10 publications

References 36 publications

Depressive symptoms and associated factors following cerebrovascular accident among Nigerians

Depressive symptoms and associated factors following cerebrovascular accident among Nigerians

Post-stroke depression

The validity of the Beck Depression Inventory-Short Form as a screening and diagnostic instrument for moderate and severe depression in medical inpatients

Contact Info

Product

Resources

About