Resilience training in medical school: the solution to doctor burnout?

Dhingra, Mandeep S; Tewari, Ryan; Li, Mimi M

doi:10.3109/0142159x.2015.1105943

Cited by 6 publications

(3 citation statements)

References 3 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Inevitably, as highlighted above, there are links and parallels between each theme. They reflect areas of current priorities for healthcare researchers and practitioners alike, particularly within a global climate that increasingly requires healthcare educators to diversify their workforce while also doing 'more with less', in vocations that are already highly challenging (Mealer et al 2012;Dhingra et al 2016;Lindwall et al 2014). In this paper, we draw together some key messages from the research presented and explore an agenda for future research.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 98%

Selection methods in healthcare professions: where are we now and where next?

Patterson

Cleland

Cousans

2017

Adv in Health Sci Educ

View full text Add to dashboard Cite

Section: Introductionmentioning

confidence: 98%

Selection methods in healthcare professions: where are we now and where next?

Patterson

Cleland

Cousans

2017

Adv in Health Sci Educ

View full text Add to dashboard Cite

“…Az ezzel kapcsolatos alkoholprobléma és öngyilkossági veszély szintén nem elhanyagolandó [24]. Ennek meg előzésére alkalmazott pozitív példát találhatunk Dhingra és mtsai [25] vizsgálatában, akik már az orvosi egyete men bevezetett rezilienciatréning segítségével tettek kí sérletet a később esetlegesen jelentkező kiégés megelő zésére. Weng és kutatócsoportja [26] azt találta, hogy a magasabb érzelmi intelligenciájú orvosok között ritkább volt a kiégés jelensége.…”

Section: öSszefoglaló Közleményunclassified

Kommunikáció az egészségügyi teamen belül: orvosok és szakdolgozók

Kollár

2016

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció meghatározó a dolgozók érzelmi, szakmai biztonságérzetének megte remtése és a gyógyítás minősége szempontjából. A tanulmány célja az orvosok és szakdolgozók megfelelő kommuni kációját akadályozó tényezők feltárása annak érdekében, hogy a kommunikációs zavarokat hatékonyan ki lehessen küszöbölni. A főbb orvosi adatbázisokban, valamint általános keresőrendszerek segítségével történő kutatás módsze rét alkalmaztam a jelenség elemzésére. Megállapítható, hogy egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű tényezők is korlá tozzák az orvosok és szakdolgozók kommunikációját. Ezek között szerepzavarok, bizalomhiány, hierarchiai különb ségekből származó kommunikációs gátak, vezetői problémák, képzettségbeli eltérések, kiégés és szervezeten kívüli tényezők egyaránt szerepelnek. A magyarországi orvos-szakdolgozó kommunikáció hatékonyságára erősen rányom ja bélyegét a munkahelyi bizonytalanságból eredő félelem, az eltérő mértékű hálapénzzel terhelt finanszírozási nehé zségek sora, valamint a kiégés. Egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű változtatások egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az orvosok és szakdolgozók kommunikációja jelentősen javuljon. Az erős szervezetfejlesztési tudással megvalósított közös tréningek, közös konferenciák elősegíthetik a jobb információáramlást és a kölcsönös elismerést, összehango lódást. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 659-663. Kulcsszavak: orvosok, szakdolgozók, teamkommunikáció, hatékonyság, fejlesztés Communication within the health care team: doctors and nursesProper communication within the health care team is especially important in terms of creating safe emotional and professional conditions for the team members and for quality healing. The aim of the study is to explore the factors that hinder appropriate communication between doctors and nurses and thus to make the effective elimination of the communication disturbances possible. Investigation in main medical databases and general search engines were used for analysing the phenomenon. It was revealed that communication between doctors and nurses is restrained by factors that can be observed on individual, professional and system levels as well. Role confusion, lack of trust, com munication barriers arising from hierarchical inequalities, leadership problems, differences in qualifications, burnout and organizational problems can equally be found amongst them. The effectiveness of communication between nurses and doctors in Hungary is especially strongly influenced by the fear of losing jobs, the financial problems arising from different degree of gratuity and the phenomenon of burnout. Changes on individual, professional and system levels are equally important for significant improvement in the communication between doctors and nurses. Joint trainings based on strong organizational development skills and joint conferences could promote significantly better flow of information, mutual appreciation and harmonization. Az egészségügyi teamen belüli helyes kommunikáció alapvető jelentőségű a betegek gyógyulása sze...

show abstract

“…Moreover, doctors have to face heavy workloads, such as night shifts, surgery, writing medical records and so on. Various pressures cause doctors to be prone to occupational burnout [2,[3][4][5][6].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The Status Quo of Doctors’ Occupational Burnout and Its Correlation with the Cognition of Doctor-patient Relationship Tensity

Lan

Li²,

Chen

et al. 2021

Arch Med Sci

View full text Add to dashboard Cite

IntroductionTo understand the status quo of doctors’ occupational burnout, analyze the correlation between the occupational burnout and cognition of tensity of doctor-patient relationship (DPR).Material and methodsTake 265 doctors in a general hospital in China as respondents, conduct a survey of the degree of occupational burnout with Maslach Burnout Inventory, score the cognitive quantification of DPR tensity with Difficult Doctor-Patient Relationship Questionnaire-8, and analyze the correlation between them. The cognitive quantitative scores of DPR tensity were also given to 782 inpatients and compared with the doctors’ cognitive scores.ResultsThe degrees of occupational burnout in doctors, including three dimensions of emotional exhaustion, depersonalization and sense of personal achievement, were high. The proportions of moderate or more burnout were 49.8%, 53.2% and 48.7%, respectively. There was a statistical difference in occupational burnout among doctors of different ages and professional titles (P<0.05). Doctors’ cognition of DPR tensity was significantly worse than patients’ cognition (P<0.01). The degrees of emotional exhaustion and dehumanization were positively correlated with the poor cognition of DPR tensity in doctors (P<0.001). The degree of sense of personal achievement was negatively correlated with the poor cognition in doctors (P<0.001).ConclusionsDoctors’ age and professional title are important factors that affect the high degree of occupational burnout. Doctors do not have positive cognition of DPR tensity, which is different from that of patiens. The degree of occupational burnout is closely related to the poor cognition of DPR tensity in doctors.

show abstract

Resilience training in medical school: the solution to doctor burnout?

Cited by 6 publications

References 3 publications

Selection methods in healthcare professions: where are we now and where next?

Selection methods in healthcare professions: where are we now and where next?

Kommunikáció az egészségügyi teamen belül: orvosok és szakdolgozók

The Status Quo of Doctors’ Occupational Burnout and Its Correlation with the Cognition of Doctor-patient Relationship Tensity

Contact Info

Product

Resources

About